
Fotó: Pexels.com
Több ezer olcsó gyógyszer, többek között a rákos, a szív-ér rendszeri vagy a neurológiai megbetegedések kezelésére használt készítmények tűnhetnek el a hazai piacról a clawback adó miatt – figyelmeztet a generikus gyógyszereket gyártók romániai egyesülete (APMGR).
2018. május 23., 13:102018. május 23., 13:10
A szervezet szerint a tavalyi első negyedévben jegyzett 19,86 százalékról az idei első negyedévre 24,13 százalékra nőtt a clawback adó – írja az Agerpres hírügynökség. Az adó kiszámítási módja miatt ez a növekedés az olcsóbb gyógyszerek esetében sokkal inkább érezhető:
– mutatnak rá a közleményben, hangsúlyozva, hogy emiatt a közeljövőben kénytelenek lesznek lemondani azoknak a gyógyszereknek a gyártásáról, amelyek előállítási költségeit nem tudják fedezni. A gyártók ugyanakkor rámutatnak, a clawback adó számítási képletének megváltoztatása, az adó differenciált kiszámítása jelentené a megoldást a problémára.
Az APMGR közleménye értelmében a következő készítmények tűnhetnek el a közeljövőben a gyógyszertárak polcairól: Tamoxifen (melldaganat), Bleomicin (leukémia, hematológiai betegségek), Fluorouracil, Cisplatin, Flutamid (rákos betegségek), Memantine (demencia), Gentamicinum (kórházon belüli fertőzések), Theophyllinum (asztma), Captopril (magas vérnyomás, szívelégtelenség), Furosemid (szívelégtelenség, májcirózis), Ranitidin (gyomor-és bélrendszeri betegségek), Indapamid (szív-ér rendszeri betegségek).
A gyártók egyébként rendszeresen riogatnak az olcsó gyógyszerek eltűnésével, ha pedig mindezt nem a clawback adóval indokolják, akkor jellemzően azzal magyarázkodnak, hogy Romániában túlságosan alacsony a gyógyszerek központilag szabályozott ára. Azt állítják, hogy az országban egyszerűen nem éri meg forgalmazni az olcsó készítményeket.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
szóljon hozzá!