
Hegedüs Csilla a kultúrát eleven, élő szövetként határozta meg
Fotó: Jakab Mónika
Balázs Imre József irodalmár, Jánosi Andrea grafikus és Kató Emőke színművész vette át péntek este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat a kolozsvári Bánffy-palotában az ünnepi könyvhét keretében. Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúrpolitikusa úgy fogalmazott, a kultúra nem múzeum, hanem élő, eleven szövet. A magyar kormány képviseletében Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője szerint azzal ünneplünk, hogy egyre inkább újraértékeljük a kultúrához való viszonyulásunkat a mostani zűrzavaros időszakban.
2022. június 10., 22:202022. június 10., 22:20
2022. június 10., 22:212022. június 10., 22:21
A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében péntek este tizedik alkalommal adták át az RMDSZ által létrehozott Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat. A korábbi esztendőkben a díjátadásra január 22-én, a magyar kultúra napján került sor, ez azonban a pandémia miatt meghiúsult, így tavaly és idén is a könyvhét keretében adták át az elismeréseket.
A kolozsvári Bánffy-palota udvarán megtartott ünnepségen Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke beszédében a mindennapjainkra nagy hatást gyakorló koronavírus-járvány, majd az azt követő ukrajnai háború kapcsán úgy fogalmazott, mindez óriási erőpróba elé állított mindannyiunkat, és közöttük természetesen az alkotókat is.
,,Nekünk, erdélyi magyaroknak nagyon fontos a hagyományaink tisztelete, amely erdélyi magyar identitásunk egyik meghatározó alapja.
– fogalmazott az RMDSZ kultúrpolitikusa. Hegedüs szerint a kultúra nem múzeum, hanem élő, eleven szövet. Ha nem bővül, ha nem gazdagodik, akkor elpusztul. Rögtön hozzátette, szerencsére nem ez a helyzetünk, mert van érték, ami ma születik. ,,Olyan művészeink vannak, akik a szabadság érzetét adják nekünk. Rádöbbentenek arra, hogy a világ más, mint ahogy azt nap mint nap látjuk magunk körül. Több és szabadabb annál. Általuk és miattuk bízunk magunkban, bízunk Erdélyben, abban a bölcsőben, ahol mai napig értéket teremtünk” – zárta beszédét Hegedüs Csilla.
Brendus Réka szerint a kultúra hangja egyszerre válasz a zűrzavarra és számunkra táplálék
Fotó: Jakab Mónika
Brendus Réka, a budapesti Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője ünnepi beszédében a szabadság sokat hangoztatott gondolatát kapcsolta össze a szabadság másik arcával, az alkotás szabadságával: ,,Pontosan annyira határtalan szabadság az alkotás, mint amennyire határtalanok a mögötte meghúzódó gondolatok, formák, érzések. Ilyen értelemben az alkotás a legteljesebb szabadságforma, hisz tényleges korlátja nincs, jogszabály ennek keretet nem szab – és egy kis humort is beleszőve, egy embernek, az alkotónak mindig tetszik…”
Az erdélyi származású budapesti politikus szerint az erdélyi magyar kortárs kultúráért díjjal az alkotást és az alkotót együtt ünnepeljük. Azzal ünneplünk, hogy egyre inkább újraértékeljük azt, ahogy a kultúrához viszonyulunk
– ebben a zűrzavarban tehát az alkotás szabadsága merésznek és a maga csendességében is erőteljes hangúnak tűnik. Brendus szerint a kultúra hangja egyszerre válasz a zűrzavarra és számunkra táplálék, akik az értéktelen helyett az értékek felé fordulunk.
,,Így válik Balázs Imre József minden sora avantgárd kiáltó szóvá, Jánosi Andrea figurái már ki is lépnek a könyvből, és az is lehet, hogy valójában Golde a színész, Kató Emőke meg a karakter, és nem fordítva. Így épül be a bőrünk alá az erdélyi magyar kortárs kultúra, melynek alkotóit immár kereken tíz éve közösségi elismerésben részesítünk” – méltatta a kitüntetetteket a magyar kormány képviselője.
Az irodalmi kategória idei kitüntetettje Balázs Imre József
Fotó: Jakab Mónika
Beszédében azt is hangsúlyozta, hogy
Balázs Imre József munkásságát volt munkatársa, a Korunk szerkesztője, Keszeg Anna méltatta. Laudációjában felsorolta szerteágazó szépirodalmi, irodalomkritikusi, kutatói tevékenységének fontosabb állomásait, kezdve onnan, hogy 1999-ben, 23 évesen lett a Kolozsváron megjelenő Korunk című folyóirat irodalmi és kritikai rovatának szerkesztője, majd 2008 és 2012 között a főszerkesztője.
Az 1976-ban született irodalmár számos kitüntetést vehetett át: Látó nívódíj (1998), a Román Írószövetség debütdíja (1998), a Magyar Írószövetség Arany János-jutalmazottja (2003), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Arany János fiatal kutatói díjasa (2006), a Román Írószövetség Kolozsvári Fiókjának díjazottja (2007, 2010, 2014), a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének (Budapest) Pro Literatura díjazottja kritikusi kategóriában (2007), József Attila-díjas 2011-ben, Alföld-díjas 2014-ben és 2021-ben megkapta a Szépírók Társasága és a FISZ Osvát Ernő-díját. ,
– állt Keszeg Anna laudációjában.
Jánosi Andrea grafikus és illusztrátor a díjátadás után
Fotó: Jakab Mónika
Jánosi Andrea grafikus és illusztrátor művészeti tevékenységét Szuszámi Zsuzsa rádiós szerkesztő méltatta. ,,Alakjai, figurái sajátossá, állandóvá váltak, olyan védjeggyé, amely immár mindenki számára felismerhető.
– fogalmazott a méltató. Szuszámi Zsuzsa felsorolásában a sokoldalú művész tevékenysége nemcsak könyvek illusztrálásában érhető tetten, hanem a Napsugár rajzaiban, a reklámgrafika, a könyvborítótervezés és az oktatás terén is. Felméri Cecília filmrendezővel közösen alkották meg a Mátyás, Mátyás című animációt, amelynek képi világát Jánosi Andrea álmodta meg.
Kató Emőke színésznő veszi át Hegedüs Csillától a díjat
Fotó: Jakab Mónika
Kató Emőke színésznőt a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója, Visky András mutatta be. Olyan művészként méltatta, akivel neves színházi rendezők dolgoznak szívesen. ,,Lenyűgöző szerepek vannak mögötte, a kolozsvári társulat legjelentősebb előadásaiban játszott, Ljubljanától, Avignonon át Torinóig.
– fogalmazott a laudáció szerzője. Kató Emőkét olyan színésznőként méltatta, aki határokat feszeget és időnként nem érzékeli, hogy a túloldalra jutott. Igazi alkotó ember, minden ízében az. Nemcsak próbál, hanem próbára teszi magát; nemcsak keresi a szerep legerősebb jelentéseit, hanem magát is keresi; nemcsak a szót ejti ki, hanem önmagát is, néha szédületes magasságokból.
A közönség tapsa közepette az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat Hegedüs Csilla nyújtotta át a kitüntetetteknek.
A Krónika megkérdezte a hétfői kolozsvári tragikus közlekedési baleset kapcsán Titi Aur volt autóversenyzőt, defenzív vezetési oktatót.
Az időjárási körülmények javulásával a munkagépek ismét dolgoznak A király útja építésén, a Marospetres községtől a Hunyad megyei határig tartó szakaszon.
Havonta 20 ezerszer hajtottak át a piroson felelőtlen sofőrök egyetlen városban a közúti kamerák felvételei szerint, amelyek eddig csak „figyeltek”, mostantól azonban élesben is bevetik őket a bírságosztó e-Sigur rendszer beüzemelésével.
Alfred Simonis megyei tanácselnök közölte: elrendelte a Temesvár belvárosában található ingatlan kisajátítását és az Intercenter vállalat felszámolását.
A Kolozsvár közeli Magyarlétán helyezik örök nyugalomra Mihai Alettát, akit a járdán gázolt halálra egy személygépkocsi a kincses város központjában hétfőn. A szörnyű baleset mélyen megdöbbentette a lakosságot.
Az országos adóhatóság (ANAF) nevében tévesztette meg telefonon egy gyulafehérvári cég képviselőjét egy csaló, aki közel 90 ezer lejt emelt le a vállalkozás számlájáról.
Sokk, csend és por – ezekkel a szavakkal lehetne leírni azt a pillanatot, amikor hat héttel ezelőtt leomlott a szilágycsehi református templom tornya. A helyszínen jelenleg nemcsak romeltakarítás zajlik, hanem az újjáépítés alapjainak megteremtése is.
Új, magyar nyelvű kettős szak indul a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen – jelentette be a felsőoktatási intézmény Magyar Filozófiai Tanszéke.
Az aradi önkormányzat által indított online felmérés eredményei egyértelmű társadalmi állásfoglalást jeleznek: a válaszadók közel nyolcvan százaléka támogatja a szerencsejátékok betiltását a város területén, kivéve a lottózókat és a sportfogadó irodákat.
Tragikus hirtelenséggel elhunyt Schwartz Róbert, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos alelnöke – közölte kedden Facebook-oldalán a szervezet.
szóljon hozzá!