
Hegedüs Csilla a kultúrát eleven, élő szövetként határozta meg
Fotó: Jakab Mónika
Balázs Imre József irodalmár, Jánosi Andrea grafikus és Kató Emőke színművész vette át péntek este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat a kolozsvári Bánffy-palotában az ünnepi könyvhét keretében. Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúrpolitikusa úgy fogalmazott, a kultúra nem múzeum, hanem élő, eleven szövet. A magyar kormány képviseletében Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője szerint azzal ünneplünk, hogy egyre inkább újraértékeljük a kultúrához való viszonyulásunkat a mostani zűrzavaros időszakban.
2022. június 10., 22:202022. június 10., 22:20
2022. június 10., 22:212022. június 10., 22:21
A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében péntek este tizedik alkalommal adták át az RMDSZ által létrehozott Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat. A korábbi esztendőkben a díjátadásra január 22-én, a magyar kultúra napján került sor, ez azonban a pandémia miatt meghiúsult, így tavaly és idén is a könyvhét keretében adták át az elismeréseket.
A kolozsvári Bánffy-palota udvarán megtartott ünnepségen Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke beszédében a mindennapjainkra nagy hatást gyakorló koronavírus-járvány, majd az azt követő ukrajnai háború kapcsán úgy fogalmazott, mindez óriási erőpróba elé állított mindannyiunkat, és közöttük természetesen az alkotókat is.
,,Nekünk, erdélyi magyaroknak nagyon fontos a hagyományaink tisztelete, amely erdélyi magyar identitásunk egyik meghatározó alapja.
– fogalmazott az RMDSZ kultúrpolitikusa. Hegedüs szerint a kultúra nem múzeum, hanem élő, eleven szövet. Ha nem bővül, ha nem gazdagodik, akkor elpusztul. Rögtön hozzátette, szerencsére nem ez a helyzetünk, mert van érték, ami ma születik. ,,Olyan művészeink vannak, akik a szabadság érzetét adják nekünk. Rádöbbentenek arra, hogy a világ más, mint ahogy azt nap mint nap látjuk magunk körül. Több és szabadabb annál. Általuk és miattuk bízunk magunkban, bízunk Erdélyben, abban a bölcsőben, ahol mai napig értéket teremtünk” – zárta beszédét Hegedüs Csilla.
Brendus Réka szerint a kultúra hangja egyszerre válasz a zűrzavarra és számunkra táplálék
Fotó: Jakab Mónika
Brendus Réka, a budapesti Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője ünnepi beszédében a szabadság sokat hangoztatott gondolatát kapcsolta össze a szabadság másik arcával, az alkotás szabadságával: ,,Pontosan annyira határtalan szabadság az alkotás, mint amennyire határtalanok a mögötte meghúzódó gondolatok, formák, érzések. Ilyen értelemben az alkotás a legteljesebb szabadságforma, hisz tényleges korlátja nincs, jogszabály ennek keretet nem szab – és egy kis humort is beleszőve, egy embernek, az alkotónak mindig tetszik…”
Az erdélyi származású budapesti politikus szerint az erdélyi magyar kortárs kultúráért díjjal az alkotást és az alkotót együtt ünnepeljük. Azzal ünneplünk, hogy egyre inkább újraértékeljük azt, ahogy a kultúrához viszonyulunk
– ebben a zűrzavarban tehát az alkotás szabadsága merésznek és a maga csendességében is erőteljes hangúnak tűnik. Brendus szerint a kultúra hangja egyszerre válasz a zűrzavarra és számunkra táplálék, akik az értéktelen helyett az értékek felé fordulunk.
,,Így válik Balázs Imre József minden sora avantgárd kiáltó szóvá, Jánosi Andrea figurái már ki is lépnek a könyvből, és az is lehet, hogy valójában Golde a színész, Kató Emőke meg a karakter, és nem fordítva. Így épül be a bőrünk alá az erdélyi magyar kortárs kultúra, melynek alkotóit immár kereken tíz éve közösségi elismerésben részesítünk” – méltatta a kitüntetetteket a magyar kormány képviselője.
Az irodalmi kategória idei kitüntetettje Balázs Imre József
Fotó: Jakab Mónika
Beszédében azt is hangsúlyozta, hogy
Balázs Imre József munkásságát volt munkatársa, a Korunk szerkesztője, Keszeg Anna méltatta. Laudációjában felsorolta szerteágazó szépirodalmi, irodalomkritikusi, kutatói tevékenységének fontosabb állomásait, kezdve onnan, hogy 1999-ben, 23 évesen lett a Kolozsváron megjelenő Korunk című folyóirat irodalmi és kritikai rovatának szerkesztője, majd 2008 és 2012 között a főszerkesztője.
Az 1976-ban született irodalmár számos kitüntetést vehetett át: Látó nívódíj (1998), a Román Írószövetség debütdíja (1998), a Magyar Írószövetség Arany János-jutalmazottja (2003), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Arany János fiatal kutatói díjasa (2006), a Román Írószövetség Kolozsvári Fiókjának díjazottja (2007, 2010, 2014), a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének (Budapest) Pro Literatura díjazottja kritikusi kategóriában (2007), József Attila-díjas 2011-ben, Alföld-díjas 2014-ben és 2021-ben megkapta a Szépírók Társasága és a FISZ Osvát Ernő-díját. ,
– állt Keszeg Anna laudációjában.
Jánosi Andrea grafikus és illusztrátor a díjátadás után
Fotó: Jakab Mónika
Jánosi Andrea grafikus és illusztrátor művészeti tevékenységét Szuszámi Zsuzsa rádiós szerkesztő méltatta. ,,Alakjai, figurái sajátossá, állandóvá váltak, olyan védjeggyé, amely immár mindenki számára felismerhető.
– fogalmazott a méltató. Szuszámi Zsuzsa felsorolásában a sokoldalú művész tevékenysége nemcsak könyvek illusztrálásában érhető tetten, hanem a Napsugár rajzaiban, a reklámgrafika, a könyvborítótervezés és az oktatás terén is. Felméri Cecília filmrendezővel közösen alkották meg a Mátyás, Mátyás című animációt, amelynek képi világát Jánosi Andrea álmodta meg.
Kató Emőke színésznő veszi át Hegedüs Csillától a díjat
Fotó: Jakab Mónika
Kató Emőke színésznőt a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója, Visky András mutatta be. Olyan művészként méltatta, akivel neves színházi rendezők dolgoznak szívesen. ,,Lenyűgöző szerepek vannak mögötte, a kolozsvári társulat legjelentősebb előadásaiban játszott, Ljubljanától, Avignonon át Torinóig.
– fogalmazott a laudáció szerzője. Kató Emőkét olyan színésznőként méltatta, aki határokat feszeget és időnként nem érzékeli, hogy a túloldalra jutott. Igazi alkotó ember, minden ízében az. Nemcsak próbál, hanem próbára teszi magát; nemcsak keresi a szerep legerősebb jelentéseit, hanem magát is keresi; nemcsak a szót ejti ki, hanem önmagát is, néha szédületes magasságokból.
A közönség tapsa közepette az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat Hegedüs Csilla nyújtotta át a kitüntetetteknek.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
szóljon hozzá!