A szomszédos megyékből és a határon tulról is érkeztek résztvevők a magyar gazdafórumra
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A klímaváltozás és a különböző járványok mezőgazdaságra gyakorolt hatása kivédésének, a megoldások keresésének szakmai műhelye az aradi Magyar Gazdafórum, amelyet negyed évszázaddal ezelőtt indítottak útjára, és amely ma is a régió gazdaközösségeinek egyik legfontosabb találkozási fóruma. A tanácskozást a múlt szombaton tartották a nemzetközi mezőgazdasági vásár keretében.
2024. szeptember 10., 20:312024. szeptember 10., 20:31
Huszonöt évvel ezelőtt a román és a magyar mezőgazdasági minisztériumok szervezésében jött létre az első magyar–magyar gazdatalálkozó Aradon az Agromalim Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Szakkiállítás keretében: a kiállítás azóta 34. kiírását érte meg, az immár Magyar Gazdafórumként megtartott esemény pedig az egyik legjelentősebb kísérőrendezvénye lett. A Kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek együttműködésének is bölcsője volt az aradi tanácskozás, amelyet idén az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat aradi regionális irodájával közösen szervezett meg Innovációs trendek a mezőgazdaságban címmel.
Köszöntötte a megjelenteket többek között Hancsók Szabolcs, a magyarországi agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának munkatársa, vezető kormányfőtanácsos, aki emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 2010 óta segíti a határon túli magyarságot „minden lehetséges eszközzel”, az agrártárca pedig ezen belül a gazdálkodókat támogatja 2012-től hangsúlyosan.
Antal Géza, az erdélyi és bánsági falugazdász-hálózatot koordináló Pro Agricultura Egyesület elnöke kérdésünkre úgy értékelte: a több mint két évtizedes múlt, a meghívott előadók személye és a résztvevők nagy száma a bizonyíték arra, hogy van presztízse a találkozónak. Szerinte a klímaváltozás és a különböző járványok földművelésre, illetve az állattenyésztésre gyakorolt hatásai kivédésének, a megoldások keresésének műhelye a tanácskozás és az annak teret adó Agromalim vásár.
A falugazdászoknak a legfontosabb feladatuk, hogy ezt az innovációt, ezt a tudást terjesszék, és elérhetővé tegyék azok számára, akik saját erőből nem biztos, hogy hozzáférnének ilyen technológiához – tette hozzá.
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a területalapú támogatások tervezett átalakításáról tartott előadást. Megnyugtatta a jelenlévőket, hogy a 2021–2027 közötti uniós agrárpolitika nem változik, az Európai Unió az azt követő két költségvetési ciklusban tervez módosításokat, amiket széleskörű – az agrárágazat és a környezetvédők képviselőinek, valamint a szakpolitikusok bevonásával tartott – párbeszéd, közvita előz meg. A támogatások mértékét és a kedvezményezettek körét érintik majd a változások fűzte hozzá. Az EP-képviselő is nagyra értékelte a magyar kormány támogatását, amit a három erdélyi gazdaszervezetnek nyújt: a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének, a Partiumi Falugazdász Hálózatnak és a Pro Agricultura Egyesületnek.
Winkler Gyula EP-képviselő szerint 2027 után számíthatunk a területalapú támogatások megreformálására
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Mezőgazdasági, földrajzi és demográfiai szempontból különböző közösségeket szolgálnak ki ezek. A Partiumnak egy nagyon specifikus helyzete van, a székelyföldi egyesület egy olyan közösséget képvisel, ami nem ismert Magyarország mai területén, a hegyvidéki gazdálkodókat, a Pro Agricultura pedig Belső-Erdélyt és a Bánságot, a sokszínűséget képviseli, mert hogyan is beszélhetnék egy napon az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületéről, amelynek több mint kétezer aktív tagja van, és a Hunyad megyei helyzetről, ahol 150-200 magyar gazda tevékenykedik. De mindenkinek szüksége van a magyar nyelvű támogatásra, mindenkinek meg kell adni az esélyt, hogy betagolódjon a 21. századi agráriumba. Fontos, hogy sehol nem hagyunk fehér foltot Erdélyben, és a három hálózat által a magyar–magyar párbeszédbe minden gazdának esélye van bekapcsolódni” – fogalmazott Winkler Gyula.
Az aradi fórumon az előadásokat a klíma- és gazdasági változásokhoz való alkalmazkodásról, továbbá az élelmiszer-előállításban alkalmazott innovációkról tartott bemutatók tették színesebbé.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők a csütörtökön megnyílt aradi Agromalim Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Szakkiállításon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!