Illegálisak a rovásírásos táblák?

Az intelemben Strujan szó szerint nem említi ugyan a rovásírásos feliratot, ám egyértelmű, hogy a román és magyar nyelvű, latin betűs felirat mellett látható, székely rovásírással írt helységnevekre céloz.

A gyergyócsomafalvi polgármesteri hivatal közösségfejlesztési referense, Ambrus Albert-Árpád a szerkesztőségünkbe is eljuttatott tiltakozó levelében úgy véli, hogy a prefektusi intézkedés válasz a Gardianul napilap május 29-i, Kovacs Anna szerzői névvel jegyzett Hargita megyében háromnyelvű: román, magyar és székely feliratok jelentek meg című cikkére. A Magyarok Világszövetségének múlt hétvégi küldöttgyűléséről szóló tudósítás megemlíti, hogy Gyergyócsomafalva bejáratánál és kimenetelénél „magyarul, székelyül és románul jelenik meg a település neve”. A prefektus a háromnyelvű helységnév-táblák feliratozási módjának kapcsán emlékezteti a két község önkormányzatát a 2001/1206-os számú kormányhatározat nemzeti kisebbségek jogainak gyakorlatba ültetését célzó cikkelyére, valamint a 2001/215-ös számú közigazgatási törvényre. Strujan felhívja a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabályokban „nem található pontosítás a háromnyelvű feliratozásra”, és felkéri az érintetteket, hogy „alkalmazkodjanak az érvényes törvényes előírásokhoz.”

A rovásírásos szöveg magyar nyelvű, csupán az írásmóddal nyúltak vissza az elöljárók az ősi jelíráshoz. „Ha nem tetszik a prefektusnak a rovásírás, jöjjön ide, és vegye le” – jelentette ki lapunknak Barabás József gyergyócsomafalvi polgármester. A polgármesteri hivatalban egyébként az irodák ajtaján a román és magyar latin betűs irodanév mellett székely rovásírással is kiírták az osztályok nevét. A Gyergyóditró szélén elhelyezett, kopjafás helységnévtáblákról helyi tanácsi határozat rendelkezik; a táblákat egy hónappal ezelőtt tették ki. „Nem távolítjuk el a rovásírásos táblákat, hanem a szabványtábla mellé a maroshévízi és tölgyesi faluvégekre is kitesszük azokat – mondta el a Krónikának Bardocz Ferenc gyergyóditrói polgármester. – Nem értem, ha Szászrégenben és Nagyszebenben kitehették a háromnyelvű – román, magyar, német – helységnévtáblát, Gyergyóditróban miért zavar bárkit is a lényegében kétnyelvű, de a magyar változatot kétféle írásmóddal megjelenítő tábla.” Máté András jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője lapunknak kifejtette, a prefektus által idézett kormányrendelet és törvény valóban nem rendelkezik a háromnyelvű feliratokról, ám tiltást sem tartalmaz erre vonatkozóan. A jogász úgy véli, a két önkormányzat nem követett el törvénytelenséget azáltal, hogy székely rovásírással is megjelenítette a magyar helységnevet.