
Házi füstölt finomságok versenye a SzalonnaFeszt, amelyet 2012 óta szervez meg farsang idején az Erdélyi Kézmíves Céh
Fotó: Cristi Vescan
Nemcsak több erdélyi településen, de idén már Magyarországon is megszervezik a SzalonnaFesztet. A szervező Erdélyi Kézmíves Céh vezetője, Molnár Attila nyilatkozott a Krónikának a rendezvénysorozatról, amelynek első eseménye Kolozsváron kezdődik február 6-án. A SzalonnaFeszt új helyszíneken is várja a közönséget a kincses városban.
2025. február 02., 08:552025. február 02., 08:55
2025. február 02., 09:032025. február 02., 09:03
Egyre bővíti azon települések sorát, ahol megszervezi immár hagyományos farsangi rendezvényét, a SzalonnaFesztet az Erdélyi Kézmíves Céh, amelynek vezetője, Molnár Attila az idei eseményekről beszélt a Krónikának. Elmondta,
Molnár Attila, az Erdélyi Kézmíves Céh vezetője (előtérben balról) és a szalonnákat elbíráló bizottság tagjai
Fotó: SzalonnaFeszt/Facebook
„Erdélyben idén is több helyszínen: Kolozsváron, Brassóban, a Hargita megyei Homoródalmáson, Borszéken, Szilágysámsonban, a Kolozs megyei Mákófalván is megszervezzük a SzalonnaFesztet. És újdonságként Magyarországon is: a tarhosi Libástanyán, ahol szintén nagyon jó, összetett program ígérkezik” – mondta el Molnár Attila. Azt is kifejtette, hogy a kolozsvári rendezvény hagyományos helyszínén, a Bulgakov Kávéházban jelenleg tetőcserét végeznek, így építőteleppé válik az udvar – tehát a vásárt nem tudják ott szervezni, csak a borkóstolókat, ezért új helyszíneket is kellett keresniük.
Termelői vásár is várja az érdeklődőket a SzalonnaFeszten
Fotó: SzalonnaFeszt/Facebook
A február 6. és 9. között tartandó szemlét a Heltai FolkCenter udvarán, valamint a Fogoly utcában tartják.
A másik helyszín a Fogoly utca, engedélyezte a városháza, így ott is szervezünk vásárt. A belvárosban, a várfal mentén található utcában szervezzük majd a zsűrizést február 9-én, vasárnap: itt terítünk asztalt a versenyzőknek a szalonnák nagy megmérettetésére” – mondta el a főszervező.
2025-ben is számos erdélyi helyszínen szervezik meg a SzalonnaFeszt mozgalom égisze alatt szervezett rendezvénysorozatot
Fotó: SzalonnaFeszt/Facebook
Hozzátette, a Heltai FolkCenternek mint helyszínnek az is előnye, hogy ott táncházas mulatságot is lehet tartani, és hogy lesz lehetőség a szalonnasütésre, de bográcsban is főznek, és töpörtőt is készítenek, és időnként odacsöppen egy-egy muzsikus is, jókedvre deríti a közösséget.
Molnár Attila kérdésünkre a SzalonnaFeszt Magyarországra való „átíveléséről” is beszélt. „Régi elképzelésünk, hogy Magyarországon is megszervezzük az eseményt, elsősorban inkább a budapesti agglomerációban szerettünk volna helyszínt keresni, de idén még nem sikerült. Viszont nagyon örülünk annak, hogy rátaláltunk a Libás Tanyára, mert nagyon hatékonyan, pár telefonbeszélgetés alatt összeraktuk a programot. Nyitott volt a házigazda is, disznót vágnak, disznótoros ebéd lesz, borkóstoló, gyerekjátékok, tehát igazi tanyasi SzalonnaFesztiválra lehet ott számítani” – mondta el a főszervező.
Az utóbbi igőszakban mangalicából készült szalonnák is érkeznek a SzalonnaFeszt megmérettetésére
Fotó: SzalonnaFeszt/Facebook
„Ugyanakkor tárgyalunk arról is, hogy Nagyváradon is sorra kerüljön március elején, de Sepsiszentgyörgy is esélyes helyszín még az idénre. A jövőre vonatkozóan meg Szejkefürdő is a terveink közt szerepel: a Mini Erdély Parkban tartanánk ott a SzalonnaFesztet. Célunk, hogy kisebb-nagyobb tájegységekre lebontva lefedjük Erdélyt, sőt, hogy kiterjesszük a mustrát a Kárpát-medencében” – mondta Molnár Attila.
Hozzátette, a tervek szerint az Üvegtigris című filmekből ismert büfé mellett is megszerveznék, a helyszín alig 30 kilométerre Budapesttől, Tinnye és Piliscsaba határán található. De szintén elvinnék a rendezvényt Pécsváradra, Kapolcsra.
Jelenleg az általam vezetett Erdélyi Kézmíves Céh, valamint brassói barátom, Zakariás Barna Főszervező Egyesület elnevezésű szervezetével közösen hozzuk össze a SzalonnaFesztet” – fejtette ki Molnár Attila.
A mustrát első alkalommal 2011-ben tartották Kolozsváron a Spritz kávéház teraszán – olvasható a SzalonnaFeszt honlapján. „A rendezvény az évek során ragályossá vált, egyre többen jelentkeztek, hogy ők is szeretnék a településükön megszervezni. Előbb a barcasági medencét sikerült gyógyíthatatlanul megfertőzni a Brassóban azóta is megszervezett SzalonnaFeszttel, majd következett Tusnádfürdő/Csíkszereda, Mákófalva, Sepsiszentgyörgy, Borszék és Szilágysámson is” – olvasható a honlapon.
Finomabbnál finomabb szalonnák versenyeznek a számos helyszínen szervezendő farsangi eseményeken
Fotó: Cristi Vescan
A rendezvény célja a helyi gazdák munkájának megtisztelése, a kistermelők támogatása, a közösségi élet erősítése.
A mára már szabadalmi védettséget is élvező védjegy alatt Erdély-szerte zajlanak kisebb- nagyobb termelői vásárok, a házi készítésű szalonnák és más „disznóságok” zsűrizése, díjazása.
A rendezvény egyik célja a szalonna mint valamikori alapélelmiszer népszerűsítése, hagyományos és modern kori felhasználási módjainak megismertetése
Fotó: SzalonnaFeszt/Facebook

Száz mangalicát tart búzai állattelepén Szász György, a disznók egy részéből háztáji kisüzemében füstölt kolbász, szalonna készül. A mezőségi községben élő gazda 20 éve vágott bele a magyar sertésfajta tenyésztésébe, amit sokan a szalonna miatt keresnek.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
szóljon hozzá!