
Egyre több fiatal utazik a Boldogasszony zarándokvonattal Csíksomlyóra
Fotó: Haáz Vince
Idén is elindul a Boldogasszony zarándokvonat a Misszió Tours Utazási Iroda és MÁV Személyszállítási Zrt. közös szervezésében a csíksomlyói pünkösdi búcsúba – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
2025. január 23., 14:512025. január 23., 14:51
2025. január 23., 15:222025. január 23., 15:22
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az eseményen kiemelte: a zarándokvonatok „lelki erőműként” működnek.
Volt, amikor a családokért, máskor két nemzet kapcsolatáért, az utóbbi időben pedig a háború lezárásáért, a békéért imádkoztak – sorolta.
„Fontos, hogy képviseljük a normalitást, a teremtett világ értékeit. Amikor a világ egy jó része felborul, megbolondul, teljesen más irányba megy, akkor mutassuk meg, mi az érték” – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: Magyarország népessége 95. helyen, területe pedig 109. helyen áll a világ országainak rangsorában, „az értékek megőrzésében, továbbadásában, a normalitás hangoztatásában és megvalósításában mégis elsők között vagyunk”.
A világ túloldaláról elindult egy „normalitáscunami”, aminek eredményeképpen változnak a dolgok Európában is – fűzte hozzá az álamtitkár, aki szerint a katolikus egyháznak is köszönhető, hogy „a normalitásban élen jártunk”.
Soltész Miklós kitért arra, hogy a zarándokvonatoknak nemzetegyesítő ereje is van, erősíti a résztvevők magyarsághoz való kötődését.
Az államtitkár felidézte: a zarándokvonatok 2011-ben indultak el először, azóta összesen 25 ezer zarándok vett részt az utakon.

Elindult csütörtök reggel a 11. Boldogasszony zarándokvonat Budapestről a csíksomlyói pünkösdi búcsúra.
Kormányos László, a MÁV Személyszállítási Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, rendkívül büszkék arra, hogy kiszolgálhatják a lelki gyakorlatra útra kelők igényeit. Mint mondta, ez nagyon nagy lehetőség a vállalat számára, és igyekeznek a lehető legkiválóbb színvonalú szolgáltatást nyújtani az utasoknak.
Hozzátette: az utazások során komolyan felkészült műszaki és fedélzeti személyzetet biztosítanak annak érdekében, hogy
A vezérigazgató kiemelte: szolgáltatásaik színvonalával ösztönözni szeretnék a zarándokokat, továbbá a naponta közlekedő utasokat és a turistákat is, hogy egyéb más célú utazásokra is vegyék igénybe a MÁV járatait.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2024-ben a vasúttársaság rekordszámú különvonatot indított csoportos utazások számára: tavaly csaknem 29 ezer csoportot – egymillió főt – utaztattak, köztük 1800 Erzsébet-táboros csoportot szállítottak. Ez kihívást is jelent – mondta Kormányos László, hozzátéve: mindenkit arra kérnek, időben jelezze utazási szándékát, hogy megfelelő kapacitással tudjanak készülni.
„Ilyenkor az ember átgondolja életét, megnézi, milyen a kapcsolata Istennel és az embertársaival” – fogalmazott.
Szavai szerint azért is különleges a zarándokvonat, mert egy hosszú szerelvényt kell templommá varázsolni, ahol a több napos út során végig lehetőség van szent gyónásra, lelki beszélgetésre, közös éneklésre, közös imádságra, hogy „hitben és reményben megerősödve” érjenek el a végcélhoz.
Ezúttal 300 középiskolás gyerek és tanár utazik Csíksomlyóra, nem csak Kárpát-medencéből, hanem diaszpórából is, Ausztráliától Dél-Amerikán át a világ számos pontjáról.
Hangsúlyozta: a mától egy hónapon keresztül tartó jelentkezési időszakban olyan fiatalokat várnak, akik komolyan veszik a magyarságukat, aktív tagjai valamilyen magyar közösségnek.
Úgy fogalmazott: nagyon kedvező az utasok korfája, rengeteg a harminc év alatti résztvevő.
Közölte: ebben az évben az utazási iroda új helyszínekre is szervez zarándoklatokat, újdonság lesz például, hogy ősszel elmennek Niceába is.
A sajtótájékoztatón elhangzott:

Imával, zenével, tánccal fogadták a Budapestről a csíksomlyói pünkösdi búcsúra tartó Boldogasszony Zarándokvonatot a kolozsvári vasútállomáson összegyűltek csütörtökön kora délután.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!