Idegtépő „kártyázás” az orvosi rendelőkben

Finna Judit, a Maros megyei háziorvosok egyesületének titkára lapunknak elpanaszolta, hogy néhány hete többet foglalkozik a számítógéppel, mint a betegekkel. „Ülök a számítógép előtt és nézem, ahogy forog és forog a karika. Ez már azt jelenti, hogy, ha nagyon lassan is, de mégiscsak működik a rendszer. Máskor viszont egyáltalán nem használható” – számolt be a marosvásárhelyi háziorvos.

Finna Judit a számítógépesített rendszer egyéb hiányosságaira is felhívta a figyelmet; például arra, hogy egy konzultáció utólagos kiegészítését nem teszi lehetővé. Mint kifejtette, az orvosoknak türelemjáték a „kártyázás”, viszont a betegeknek egyenesen idegesítő. „Általában a páciensek adják fel hamarabb. Kifordulnak a rendelőből, vagy, tudván, mi vár rájuk, el sem jönnek” – mondta el.

Visszahívott betegek

Egy, a neve elhallgatását kérő idős asszony elmesélte, hogy a múlt héten a háziorvosa mintegy tíz-tizenkét perc alatt befejezte a megvizsgálását, majd újabb negyedórát töltött el a „kártyázással”.

„Néztük egymást, néztük a képernyőt, a doktornő kétszer is kikapcsolta a gépét, majd újra elindította, egyet káromkodott, elnézést kért, és a receptért visszahívott másnapra” – panaszkodott a hölgy, hozzátéve, hogy az ő idejéből kitelik kétszer is visszamenni az amúgy is nagyon kedves orvosnőjéhez, viszont egy nyolc órát dolgozó páciensnek ez valószínűleg nehezére esne.

Feljelenthetik a biztosítót

Amint Fekete András, a háziorvosokat tömörítő országos szövetség Maros megyei alelnöke elmondta, az általános orvosok és háziorvosok megyei egyesülete, valamint a háziorvosokat tömörítő országos szervezet már korábban is elégedetlenségének adott hangot. A két szakmai szervezet még a kártyarendszer bevezetése előtt többször is felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy az egységes, integrált informatikai rendszer jelenlegi formájában működésképtelen lesz.

„Az elmúlt időszakban kiderült, hogy a pácienseknek hosszabb ideig kellett várakozniuk, időnként pedig összeomlott a rendszer, ami az egészségügyi ellátás megszakításával jár, s ezalatt orvosnak és az egészségbiztosítási járulékot fizető betegnek tehetetlenül kellett a számítógép képernyőjét néznie. Sajnálatos, hogy a politikai döntéshozók ilyen módon akarnak takarékoskodni az egészségügyi büdzsével.

Várjuk a döntéshozó helyzetben levő hivatalosságok álláspontját. Be kellene fejezniük a politikai nyilatkozatokat, és szembe kellene nézniük a valóságos helyzettel, amit hiányosan kezelnek. Jóhiszemű adófizetőként nincs többet szükségünk demagóg beszédekre és fenyegetőzésre. Azt kérjük, hogy tartsák tiszteletben az egészségügyi ellátáshoz és a munkához való jogunkat” – áll az igazgatótanács közleményében.

Az érintett orvosokban az is felmerült, hogy az egészségügyi ellátáshoz és a munkához való jog korlátozása miatt büntetőjogi feljelentést kellene tenniük az Országos Egészségügyi Pénztár vezetősége ellen.

Románia „gyógyszerunióra” lépne Bulgáriával

Románia Bulgáriával közösen akarja lebonyolítani a drága gyógyszerek beszerzését, hogy előnyösebb árakat tudjon kialkudni, de a tervezett „gyógyszerunióba” a térség többi országának csatlakozását is szívesen bevonnák – erősítette meg hétfőn a Hotnews.ro hírportálnak Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter.

A tervezett együttműködésről először Petar Moszkov, a szófiai szaktárca vezetője beszélt vasárnap egy rádióműsorban. A Hotnews szerint a kezdeményezés nem példátlan Európában: állítólag Hollandia, Belgium és Luxemburg között már konkrét egyeztetések voltak arról, hogy közösen lépnek fel a gyógyszeriparral folytatott tárgyalásokban. A „Benelux gyógyszerunió” egyelőre a ritka betegségek ellenszereire korlátozódna, de a belga szaktárca szóvivője szerint „nem zárnak ki semmit”.

Másfelől az európai páciensek fóruma (EURORDIS) is szorosabb együttműködést szorgalmaz a tagállamok kormányai között az újonnan megjelenő (többnyire nagyon drága) gyógyszerek beszerzésének uniós szabályozása érdekében. Javaslatuk abból indul ki, hogy az Európai Unió egységes fellépéssel jobb árakat tudna kialkudni, amelyeket az egyes tagországok életszínvonaluk függvényében megállapított szorzóval alkalmaznák: így például egy az EU-ban 1 eurós gyógyszerért Németország 1,2 eurót, Románia pedig 0,75 eurót fizetne.

A portál szerint egyre több jele van annak, hogy a kutatást és fejlesztést is többnyire állami költségvetésből támogató európai államok nem hajlandók már csillagászati összegeket fizetni az újonnan megjelenő gyógyszerek ártámogatására.

A román és a bolgár egészségügyi tárca állítólag tárgyalásokat folytat a regionális kezdeményezésről a térség többi országával. A Hotnews úgy tudja: Horvátország és Szlovénia érdekeltnek mutatkozott, míg „Magyarország kevésbé tűnt hajlandónak arra”, hogy a bolgár–román gyógyszerunióhoz csatlakozzék.