Idegen tollakkal?

Elmondása szerint Szamosközi Istvánnak, a BBTE pszichológia kara dékánhelyettesének – aki egyben az egyetem akadémiai tanácsának alelnöke is – 1997-ben megjelent, A tanulók szellemi képességeinek felmérése című, Kolozsváron kiadott munkájából három oldal szinte teljesen megegyezik a Párizsban két évvel korábban piacra került, Textes de base en pedagogie: L’education Cognitive című, F. P. Büchel által összeállított szöveggyűjteményben fellelhető dolgozattal. „Szamosközi munkájának – amely egyébként a doktori dolgozata – bibliográfiájában sehol nem hivatkozik sem a szöveggyűjteményre, sem pedig a tanulmányok szerzőire” – állítja Bodó.  Az esetről az oktatási minisztériumot is értesítik, hiszen a jelek szerint Szamosközi más szerző művéből közölt részleteket saját neve alatt, helyenként teljes paragrafusokat átvéve, illetve az eredeti mű alapgondolatát és részleteit a szerzőre való hivatkozás nélkül használta fel. „A Magyar Értelmező Szótár ezt plágiumnak nevezi” – jelentette ki az oktató. A BKB elnöke újságírói kérdésre elmondta: a plágiumügy nyilvánosságra hozása semmiképpen nem tekinthető a BKB bosszújának, mindössze az igazságot hozzák felszínre. „A magyar feliratok és magyar karok követelése miatt elbocsátott két kollégámat, Hantz Pétert és Kovács Lehelt, többen is azzal vádolták, hogy nem végeznek tudományos munkát. Viszont mindketten neves hazai és külföldi szakfolyóiratokban publikálnak tudományos dolgozatokat, és könyveket jelentetnek meg, míg az egyetem más oktatói idegen tollakkal ékeskednek. Ezek tények, semmiképp sem bosszú Szamosközi István ellen” – magyarázta Bodó. Hozzátette: Szamosközi a törvényesen megengedettnél több tisztséget tölt be a BBTE-n: professzor, dékánhelyettes, a távoktatás szakigazgatója, az akadémiai tanács alelnöke, valamint tanszékvezető is. „A felsőoktatási törvény tiltja a tisztségek halmozását – állítja Bodó – miközben Szamosközi több olyan pozíciót is betölt az egyetemen, melyeket tilos egyazon személyre bízni.”
Lapunknak Szamosközi Istvánt nem sikerült megszólaltatnia. A dékánhelyettes a Mediafax hírügynökségnek az üggyel kapcsolatban mindössze annyit mondott: „félreértésről van szó”. Cristina Nistor, az egyetem szóvivője szerint a felsőoktatási intézmény kivizsgálja az állítólagos plágium-ügyet.
Hantz Péter és Kovács Lehel munkaviszonyát már felbontották, ellenben a fizika kar volt docense úgy döntött: két kedvenc évfolyamának „passzióból” leadja a féléves anyagot. „Az egyetemen vagy egy kávéházban, ahol a diákoknak jobb” – tette hozzá Hantz Péter. A menesztésüket előíró szenátusi határozatot egyébként a kolozsvári bíróságon és az oktatási tárcánál is megfellebbezték.
Plágium miatt kirobbant botrányok már voltak a román tanügyben. 2001 végén a iaºi-i ªtefan cel Mare Egyetemről távozott Florin Bratu professzor, akinek egy munkájáról bebizonyosodott: francia szerzőktől másolt anélkül, hogy hivatkozott volna rájuk. A francia szerző is megerősítette: az oktató 190 oldalas vizsgamunkájából 160-at az ő művéből másolt. 2003 végén Mircea Beurean volt egészségügyi miniszter oktatói munkaszerződését is felbontotta a Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, miután kiderült: a tárcavezető orvosi szakkönyvei plágiumok.  Beureannak miniszteri tisztségébe került a plágiumügy.