
Archív
Fotó: Veres Nándor
A szaktárca tankönyvpályázatán „átmenő osztályzatot” szerzett 144 kiadvány közül 27 szól a magyar anyanyelvű diákoknak. A minisztérium újabb kiírást hirdetett azokra a tantárgyakra és évfolyamokra szólóan, amelyekben a pályázati anyag nem ütötte meg a mércét és nem tudtak nyertest hirdetni.
2018. április 14., 08:462018. április 14., 08:46
Huszonhét magyar anyanyelvű tankönyv kapott átmenő minősítést az oktatási minisztérium által márciusban lebonyolított tankönyvpályázaton. A szaktárca által közölt összesítő táblázat alapján
Ugyanakkor két nyertes tankönyv van román nyelv és irodalomból a harmadik osztályosoknak, illetve egy segédeszköz a hatodik osztályosoknak. Magyar nyelv és irodalomból a harmadikos évfolyamon három, negyedikben kettő, hatodikban pedig ugyancsak két tankönyv kapott átmenő osztályzatot, továbbá jóváhagytak egy negyedik osztályos magyar nyelvű zenetankönyvet és a szintén a hatodikosoknak szánt kisebbségtörténeti kiadványt. A magyar anyanyelvű 1–6. osztályosok számára ezenkívül engedélyeztek két, zene és mozgás elnevezésű segédeszközt, valamint három római katolikus és öt unitárius tankönyvet.
A nyertes projektek 83 tantárgyat érintenek az 1–6. évfolyamokról – az alaptantárgyak mellett ugyanis pályázni lehetett az egyes kisebbségeknek, illetve a különböző felekezeteknek szóló tervekkel is.
A szaktárca által kiírt pályázatnak ez csak az első szűrője volt: az eredményt kifogásolók az április 11-ei közlés utáni 48 órában nyújthattak be óvást, a projekteket pedig csak ezek elbírálása után elemzi tudományos és didaktikai szempontból a pedagógusokból és az ágazat szakértőiből álló csoport. A minisztérium tájékoztatása szerint a kiértékelés május 11-én zárul le.
Az illetékesek arra is felhívták a figyelmet, hogy több tantárgyra, illetve évfolyamra vonatkozóan nem érkezett be egyetlen pályázat sem, illetve a benyújtott projektek közül egy sem kapott átmenő osztályzatot, ezek vonatkozásában újabb kiírást hirdettek, amelyre május 8-áig iktathatják projektjeiket a tankönyvszerzők.
Amint arról beszámoltunk, az oktatási tárca által meghirdetett tankönyvpályázat egyik legfőbb újdonsága, hogy immár nem a kiadók, hanem kizárólag a szerzők jelentkezhetnek tankönyvtervükkel. A minisztérium ezzel a bürokrácia csökkentését, a fölösleges körök kiiktatását célozza,
A szaktárca ezzel párhuzamosan a kiadás módján is változtatna, tervük szerint a következő tanévtől immár egyetlen, állami, a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó nyomtatna valamennyi tankönyvet az egész országban. A szakértők és az oktatási ágazatban dolgozók azonban pesszimisták, szerintük a kiadónak erre egyszerűen nincs meg a kapacitása, így ha mondjuk a kiadványok el is készülnek határidőre, a 2018/2019-es tanév elejére, a segédeszközök minősége megkérdőjelezhető lesz.
Ismét be lehet íratni a gyermekeket előkészítőbe
Megkezdődött csütörtökön a 2018/2019-es tanévre az előkészítő osztályokba való beiratkozás második szakasza, amely április 18-áig tart, és amelynek eredményeit április 23-án teszik közzé. Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint az első fordulóban 151 959 kérést hagytak jóvá, azaz több mint 1000 iratkozási kérelmet vissza kellett utasítani, mivel ezekben nem szerepelt opcióként a gyermek lakóhelye szerinti körzeti iskola. Előkészítő osztályba azokat a gyermekeket kell kötelezően beíratni, akik 2018. augusztus 31-éig betöltik a 6. életévüket, illetve a szülők kérésére azok is megkezdhetik az iskolát, akik szeptember 1. és december 31. között lesznek hatévesek, amennyiben a kicsik részt vesznek egy pszichoszomatikus felmérésen. Az iratkozáshoz szükséges űrlapok elérhetők az iskolákban és a megyei tanfelügyelőségek honlapján is.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
1 hozzászólás