Dédelgetett tehenek. Bátori Erika naponta szemlét tart jószágai között
Fotó: Makkay József
Az országban egyre népszerűbb húsmarhatartás mellett döntött jó három évvel ezelőtt az a fiatal torockói házaspár, akik a gazdálkodást nem nyűgnek, hanem életformának, szabadságnak tekintik. Az indulás nehézségeit, a fejlesztéseket és a jövőbeni terveket számba vevő riportunkban Bátori Erika és Both Lénárd állattelepére látogatunk el.
2024. augusztus 16., 10:002024. augusztus 16., 10:00
2024. augusztus 16., 12:032024. augusztus 16., 12:03
Torockó nyugati oldalán, a Székelykővel szembeni hegyes-dombos területeken húzódik az a negyven hektáros, villanypásztorral őrzött mezőgazdasági terület, ahol Bátori Erika és Both Lénárd fiatal gazdaként belevágott a szarvasmarhatartásba. Idillien szép környezet ez, ahová a falu központjából szűk utcákon és közökön lehet autóval felkapaszkodni a tanyáig, ahol frissen épített gazdasági épület és egyszerű faistálló fogad.
A pajtába szeles, esős, havas téli napokon hajtják be a jószágot, különben a törzskönyvezett angus szarvasmarha-állomány télen-nyáron a szabadban szereti. Manapság nálunk ez a legelterjedtebb külföldi húsmarhafajta:
Az állattelepen Bátori Erikával találkozom, a férje, Both Lénárd nagy méretű szénabálákat hord a farmra a szomszédos Torockószentgyörgyről. Szép időben a gazdának minden perc fontos, főleg amikor a hegyvidéket is sújtó aszály miatt a kelleténél kevesebb a széna, így télire ki kell pótolni a torockószentgyörgyi gazdáktól vásárolt eleséggel.
Both Lénárd és Bátori Erika a frissen érkezett szénaszállítmány előtt. Mindenben számíthatnak egymásra
Fotó: Makkay József
Szerencsém van, hogy az 52 fős marhaállomány a tanya épületei mögötti kis tisztásra húzódott be delelni, miközben páran az augusztusi kánikulában ropogtatják a száraz eleséget. Úgy terveztem, kiballagok értük a legelőre, de megkönnyítették a dolgom, így a tanya közelében kaphatom őket lencsevégre. A kisült legelők miatt pótolni kell az eleséget: nem csak abrakra, hanem már szénára is szükség van augusztusban. Mindenki egy-egy kiadós záporra vár, hogy megélénküljenek a legelők, és késő őszig legyen harapnivalója a jószágnak.
Bátori Erika megsimogatja kedvenc állatait, a jószág szívesen veszi a dédelgetést. Igaz, nem mindenik ennyire barátságos: a szabadtartáshoz szokott húsmarhákat ,,más fából faragták”, mint a fejőstehenet. Csak nyakbefogóval lehet őket az oltások, kezelések idejére kialakított fémketrecbe zárni, ezért nem működik a mesterséges megtermékenyítés. Az értékes bikától nyert ondóval az elmúlt évtizedekben komoly tenyészfeljavítást sikerült elérni a szarvasmarha-állományokban, az angus fajta esetében a legtöbb tenyésztő azonban bikát tart. A torockói állomány apaállatát is több ezer euróért vásárolták: a törzskönyvezett tehenészet ,,férfi” tagja békésen bóbiskol a tehenek gyűrűjében, ő az állomány legértékesebb egyede.
A farmra szállított téli eleséget kazlakba rakják
Fotó: Makkay József
Korábban mindketten egy farmról álmodoztak, és amikor megismerték egymást, az elképzelés kis vakmerőséggel párosulva valóra vált. A kolozsvári születésű Erika egyetemet végzett fogtechnikusként a kincses városban kereste a helyét, de nem találta, a kőműves szakmát tanult Lénárd pedig az igazi szabadságot jelentő gazdálkodásban látta a jövőjét, így közös elhatározásból jött létre kis agrárvállalkozásuk.
,,Összeadtuk minden pénzünket, és bő három évvel ezelőtt megvásároltuk az első tíz törzskönyvezett tehenünket. Igazából nem tudtuk, mekkora fába vágjuk a fejszénket, de a nehézségekkel teli indulást követően jól alakultak a dolgok. Sikerült beiratkozni a szakegyesületbe, megkaptuk a tehenek után járó APIA-támogatást. Három éve folyamatosan fejlesztünk, mezőgépeket vásárolunk, az eladott borjak után kapott pénzt visszaforgatjuk a gazdaságba” – magyarázza állattelepük történetét az immár torockóivá vált kolozsvári fiatalasszony.
Nyári etetés. A kiszáradt legelők miatt a tanyán kell pótolni a takarmányt
Fotó: Makkay József
A húsmarha-hasznosítású tehén után járó évi 300 eurós uniós támogatás ellenére sem könnyű talpon maradni, mert a gazda egyetlen bevétele a borjú, amiért a viszonteladók jelenleg 15 lej körüli árat fizetnek élősúly-kilogrammonként. Erika szerint 20 lej lenne a reális ár, de ahhoz sokkal nagyobb állomány, vagy szövetkezeti összefogás szükséges, hogy ne tíz borjúért jöjjön a felvásárló, hanem nagyobb vágóállat-állományt tudjanak egyszerre értékesíteni direkt a bel- vagy külföldi húsfeldolgozó cégeknek.
Úgy számolnak, hogyha megvásárolják a még hiányzó mezőgépeket, ekkora állományból is meg tudnak élni. Az üszőborjakat meghagyják tenyészállatnak, a felhizlalt bikákat pedig értékesítik. Nagyobb állattelepre nem vágynak, mert ahhoz jóval több legelőre és takarmánytermő földekre lenne szükség. A mostani negyven hektárnyi területet több gazdától és a helyi önkormányzattól sikerült bérelni, további terjeszkedésre pedig nemigen van lehetőség a korlátozott mezőgazdasági területekkel rendelkező Torockón. A faluban ma már kevés ember gazdálkodik, de aki a mezőgazdaság mellett kötelezte el magát, azt a közösség tiszteli és megbecsüli.
Faistálló a torockói tanyán. Csak a hidegebb téli napokon kedveli a jószág
Fotó: Makkay József
Erika szerint ez annyi engedélyt és akkora befektetést igényel, amire jelenleg nem mernek gondolni, de a jövő tervei között ez is szerepel.
Delelő marhák. A nyári kánikulában borjak és tehenek a fák árnyékában pihennek
Fotó: Makkay József
Közben hazaér Both Lénárd is a szénaszállítmánnyal, a traktoros utánfutón sorakozó bálák egyenként legalább kétszáz kilót nyomnak. A nagy méretű bálákat géppel emelik szakaszokba, azért is terjedt el a szénahordásnak ez a válfaja. Besegítőt, napszámost Torockón is nagyon nehéz találni, így jobbára arra szorítkoznak, amit ketten el tudnak végezni: a nehezebb fizikai munkát Lénárd vállalja, Erika főleg az állatok körüli teendőkkel van elfoglalva. A falu másik felén lévő családi házukból naponta kijönnek az állattelepre, és gyakran éjszakára is itt maradnak, amikor ellő tehénre kell figyelni.
Télire még több széna kell. A hiányzó takarmányt a szomszédos faluból vásárolják meg
Fotó: Makkay József
A Both-házaspár életük jó döntésnek tartja a gazdálkodást. Erika elismeri, hogy teljesen másként érzi magát, mint az egyre zsúfoltabb Kolozsváron, a természet közelségét semmi mással nem tudná felcserélni. Az sem zavarja, hogy az elmúlt három évben nem volt idejük hosszabb időre elutazni szabadságra, illetve az ünnepnapok is az állatok közelében telnek.
,,Nekünk ez az életformánk, számunkra ez az igazi szabadság” – fogalmaz búcsúzóul Bátori Erika.
Erdély híres turistavonzó települése Torockó, messze földről érkeznek a vendégek, egyre több család az Erdélyi-középhegység legszebb településén akar pihenni. A község újraválasztott polgármesterével jártuk körül a falu fejlesztési lehetőségeit.
A Kárpát-medence legrégibb, felül csapós patakmalmát csodálhatja meg, aki Torockón ellátogat a Székelykő tövében található vízimalomhoz. A magánmúzeumként működő portán a falu és a környék régi fa- és fémtárgyaival is találkozhat a turista.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Hiába a folyamatos hatósági ellenőrzések, továbbra is rendszeresen derülnek ki szabálytalanságok a faanyag-kitermelés és -szállítás terén. A Brassó megyei razzia során a rendőrség az erdészet képviselőivel közösen bírságokat szabtak ki.
Motoros fiatalembert üldözött a medve Beszterce-Naszód megyében, a férfire sokkos állapotban találtak rá, kórházba szállították.
Az erdélyi Magyar Polgári Erő a választói akarat maradéktalan érvényesüléseként értékeli és tudomásul veszi az április 12-i országgyűlési választások eredményét, ugyanakkor a Magyarországon ,,ellenzékbe kényszerült nemzeti pártok” mellett marad.
Közleményt adott ki szombaton Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a premontrei-ügyben.
Emberi holttestek maradványaira, valamint egy formalinba helyezett csecsemő tetemére bukkantak a brassói óvárosban található egykori bőrgyógyászati kórház egyik elhagyatott épületében.
Alapvető hiba, és elfogadhatatlan, hogy az állam programokat ígérjen, a vállalkozók lépéseket tegyenek, majd ezek végül ne valósuljanak meg – jelentette ki pénteken a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Irineu Darău.
A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!