Hungarikummá nyilvánították a kürtőskalácsot

A miniszter az MTI beszámolója szerint elmondta, a Hungarikum Bizottság minden segítséget megad a kürtőskalács jogi védelméhez. Fazekas Sándor az erdélyi, a székely és a magyar hagyomány részének nevezte ezt az édességet. „Erdélyben a magyar identitás kifejezője a kürtőskalács, amely a régi konyha kreativitását is jelképezi. A kürtőskalács 1990 után indult világhódító útjára, és ma már sok országban megtalálható” – indokolta a tárcavezető a hungarikumok közé sorolását.

A magyar Földművelésügyi Minisztérium (FM) november 25-én jelentette be, hogy fellép a kürtőskalács mint hagyományos különleges termék uniós bejegyeztetése érdekében. A budapesti bejelentés egy héttel azután történt, hogy Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter közölte: a bukaresti hatóságok hagyományos különleges termékként regisztráltatnák az Európai Unióban a süteményt.

A román agrártárca vezetőjének nyilatkozata kapcsán az FM a Krónika megkeresésére arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió által jegyzett oltalom nem földrajzi árujelző, ezáltal nem köthető sem országhoz, sem egy adott néphez. A minisztérium ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a kürtőskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény, a bejegyzett elnevezést pedig minden olyan gazdasági szereplő használhatja földrajzi elhelyezkedésre tekintet nélkül, amely az adott termékleírásban foglalt receptúrának megfelelő terméket forgalmaz.

A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület (NKSZ) üdvözölte a kürtőskalácsa hungarikummá nyilvánítását, emlékeztetve: másfél évvel ezelőtt indítványozta a budapesti szaktárca keretében működő bizottságoknál az elismerés megítélését.

Albert Zoltán, az NKSZ ügyvezetője csütörtökön sikernek nevezte a fejleményt. „Törekvéseink szerint a hungarikummá nyilvánítás csak az első lépés. Indítványoztuk a kürtőskalács hagyományos különleges termékké nyilvánítását is, amely révén a hagyományos receptúra, a minőségi kalács európai uniós védelmet kap. Azáltal, hogy a kürtőskalács hungarikummá vált, bízom benne, hogy további lehetőségek nyílnak meg a Hungarikum Bizottság anyagi támogatásával a szaktestület munkájának folytatására” – állapította meg Albert Zoltán.

Közleményében Kovászna Megye Tanácsa emlékeztet: az önkormányzat és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület még a kezdetekkor csatlakozott az NKSZ munkájához, hozzásegítve 19 nyelvű szórólap előállításához, könyvkiadáshoz, technológiai fényképtár készítéséhez és más népszerűsítő anyagok szerkesztéséhez. Az így elkészült információk és leporellók szabadon letölthetők és felhasználhatók a www.kurtos.eu honlapról. Kovászna Megye Tanácsa és intézményei idén májusban népszerűsítő rendezvényt is szerveztek a glazúros sütemény tiszteletére. Folyamatban van ugyanakkor a magyar nyelvű szakkönyv angol és román változatának elkészítése.

„A kürtőskalács ma már az egész világon elterjedt, és ez különösen nagy felelősséget ró ránk: a sütemény a magyar nyelvterület védjegyévé vált. A kürtőskalács kedvelői, Tajvantól Ausztrálián át Peruig és Kanadáig, a finomság története iránt is érdeklődést tanúsítanak. Erre a szimpátiára úgy kell tekintenünk, mint egy nagyszerű lehetőségre, amely mindenkit hozzásegíthet a vidék értékeinek megismerésére” – közölte Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Az önkormányzati vezető hozzátette: azt tűzték ki célul, hogy e hagyományos terméket Székelyföld nagykövetévé teszik, ugyanakkor kiemelt céluknak tekintik a kürtőskalácsnak a világ minél több országában való elterjesztését.

„Bízunk benne, hogy tevékenységünk hozzájárul a szakma tisztulásához, és elérjük egy olyan »brand« felépülését, amelyre nemcsak a magyarság, hanem egész Európa büszke lehet” – szögezte le Tamás Sándor.