
Fotó: Bíró Kovács Blanka
A hőszigetelést népszerűsítő, annak előnyeit ismertető országos karavánt indított hétfőn az expandált polisztirolt gyártó vállalatok romániai egyesülete (ROMEPS), a kampány első állomása Sepsiszentgyörgy volt.
2017. március 06., 23:242017. március 06., 23:24
2017. március 07., 12:102017. március 07., 12:10
Delia Filip, a ROMEPS ügyvezető igazgatója rámutatott: a bemutatósorozatot azért kezdték a háromszéki megyeszékhelyen, mert a város úttörő volt, 2008-ban ugyanis az országban elsőként egy egész lakónegyedet hőszigeteltek. Delia Filip hangsúlyozta: az egyesület célja, hogy a hazai gyártók minőségi anyagokat állítsanak elő, ugyanakkor a fogyasztók érdekeit is védik. A bemutatón kiderült, hogy a szigeteléssel a lakásra fordított kiadásoknak akár 30–70 százalékát is meg lehet spórolni, a befektetés pedig átlagosan hat év alatt térül meg. A beruházás javítja az ingatlan energiahatékonyságát és a lakók életminőségét.
Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere arról számolt be: a városban mintegy 24 ezer tömbházlakás van, ezek 5 százalékát, vagyis 35 tömbházban 1257 lakrészt sikerült az évek során hőszigetelni. Az elöljáró emlékeztetett: Sepsiszentgyörgyön egy erős kezdés után teljesen leállt az akkor még a kormány által finanszírozott hőszigetelési projekt, a lakók egy része ugyanis nem fizette ki az önrészt, ennek nyomán az önkormányzat később már előre kérte a lakástulajdonosoktól a rájuk eső összeget. Mindez az ingatlan méretétől függően 2000–5000 lej is lehetett, amit azonban csak kevesen tudtak kifizetni. A városvezetés 2013-ban hitelt adott a lakótársulásoknak, hogy kifizethessék a kivitelezőnek az elmaradást, majd a nem fizető adósokat egyenként beperelték.
Az önkormányzat végül tavaly októberben indította újra az immár európai uniós forrásokból is finanszírozott hőszigetelési programot. A városvezetők korábban elmondták: bíznak benne, hogy sikerül túllépni a korábbi nézeteltéréseken, ebben segíthet, hogy az EU-s pályázat feltételei eltérnek a kormányprogram kritériumaitól. A tulajdonosoknak például ingatlanonként 300 lejes előleget kell fizetniük, majd a terv alapján kiszámolt összeget részletekben a munkálatok befejezéséig kell törleszteniük. Jelenleg a költségek 34 százalékát finanszírozza az állam, az önkormányzat és a lakástulajdonos pedig 33-33 százalékot vállal. Tóth-Birtan hangsúlyozta: a programnak nincs pénzügyi akadálya, rendelkeznek a szükséges összeggel, tíz lakótársulás pedig már elkészítette az előzetes terveket.
Mihai Mereuţă, a lakótársulásokat tömörítő Habitat Liga munkatársa eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes minden lakásban külön felmérést végezni, hiszen ha például már korábban is spóroltak a fűtéssel, akkor a befektetés kevesebb megtakarítást eredményez. Az is előfordul, hogy a hőszigetelés után bátrabban fűtenek, ilyenkor a költségek nem csökkennek ugyan, de kevesebb a hőveszteség. Mereuţă emlékeztetett: 2018 februárja után a fűtéstámogatás odaítélésének egyik feltétele lesz az energetikai hatékonyság, ezért is fontos szigetelni.
A bemutatón jelen lévő lakótársulási képviselők aggályaira válaszolva a szakértők arra is kitértek: a már egyénileg szigetelt lakásokat bele lehet foglalni az új munkálatba, de ha az nem felel meg a paramétereknek, le kell bontani a szigetelést. Az is kiderült, hogy a tető és a pince szigetelésének költsége a törvény szerint oszlik a lakók között, a rászorulók költségeit pedig szociális esettanulmány elkészítése után átvállalhatja az önkormányzat.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
szóljon hozzá!