
Újabb miniszteri rendeletre van szükség ahhoz, hogy a kisebbségi nyelven oktató tanítóknak kifizessék a plusz román órákért járó pénzt – mondták el illetékesek a Krónika megkeresésére.
2018. október 30., 17:522018. október 30., 17:52
2018. október 30., 17:532018. október 30., 17:53
Még egy miniszteri rendeletnek meg kell jelennie, hogy a magyar tanítóknak kifizethessék a pluszórákat. Az oktatási minisztérium ugyan módosította a júliusban elfogadott rendeletet, amely szerint a kisebbségek nyelvén oktató tanítóknak nem fizették volna ki túlóraként a román órák megtartását, tehát elvileg novemberre ezt a pénzt már megkapják a pedagógusok, azonban még mindig vannak technikai akadályok.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak elmondta, korábban ezt a pénzt túlórákként fizették ki, azonban az új rendeletben már töredéknormaként szerepelnek, így a minisztériumnak jóvá kell hagynia az ebből adódó plusz állásokat, hogy az összeg megjelenhessen a számítógépes bérezési rendszerben.
A főtanfelügyelő hangsúlyozta, ennek a kérdésnek a rendezésére még van idő, hiszen a novemberi fizetéseket a hónap végén kell bérszámfejteni. Kovászna megyében több mint 80 plusz normát kell ezért jóváhagyjon a minisztérium. Kiss Imre rámutatott,
Kovács Irén Erzsébet kisebbségi oktatásért felelős államtitkár lapunk megkeresésére kifejtette, a módosítás értelmében a román tannyelvű osztályok számára előírt óraszámot meghaladó tanórákat a kisebbségi tagozaton tanítóknak órabéres rendszerben javadalmazzák, ezeket az órákat normázandó állásként tüntetik fel. „Megkértük az ügyvivő tanügyminiszter asszonyt, hogy növelje meg a megyei tanfelügyelőségeknek kiadott normák számát, hogy a kisebbségi osztályokban a plusz normák fedezve legyenek. Hamarosan, szintén egy miniszteri rendelet által ez meg fog történni”- szögezte le a szakpolitikus. Rámutatott,
„Tárgyalások folynak minisztériumi szinten, hogy ez mihamarabb megtörténjen. Remélhetőleg az ügyvivő tanügyminiszter asszony, illetve az új tanügyminiszter orvosolni fogja ezt a problémát is”- szögezte le Kovács Irén Erzsébet. Hozzátette: nem minden helyzetben sikerül megakadályozni „az ellenünk irányuló szándékokat”, de mindent megtesznek, hogy a romániai magyar oktatás sorsa jobb legyen.
Mint ismeretes az oktatási minisztérium a nyár folyamán a kisebbségi tagozaton szaktanárokra bízta a román nyelv tanítását, aztán mikor ezt visszavonta, kiderült, hogy a tanítóknak már nem fizetik a pluszórákat. Később ezt is módosította a minisztérium, miután az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) megállapította, hogy a szaktárca megsértette az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvét.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
szóljon hozzá!