Fotó: Barabás Ákos
Épp a héten érdeklődött a témában, de nem tudott meg többet arról Vass Levente parlamenti képviselő, hogy mikor „görgetik tovább” az oltástörvény-tervezetet. A légúti megbetegedések száma eközben egyre gyorsabb arányban növekszik, a páciensek egymásnak adják a kilincset a háziorvosonál.
2018. március 01., 17:142018. március 01., 17:14
2018. március 01., 17:202018. március 01., 17:20
Nem tudta megmondani Vass Levente Maros megyei parlamenti képviselő, hogy mikor várható előrelépés az oltástörvény-tervezet ügyében, holott az RMDSZ politikusa tagja az alsóház egészségügyi bizottságának, amelynek asztalán négy hónapja vesztegel a dokumentum.
nem tudtak időpontot mondani neki sem arra vonatkozóan, hogy mikorra véglegesítik a szöveget. Vass Levente egyébként úgy tudja: a jogszabálytervezet a Szociáldemokrata Párton (PSD) belüli véleménykülönbségek miatt akadt el úgy a képviselőházban, hogy még több hónap elteltével sem tűzték napirendre a szakbizottságokban. A politikus lapunknak azt is elmondta: rengeteg módosító indítvány érkezett a tervezethez, a kezdeményező szociáldemokraták részéről pedig támogató javaslatok mellett markáns nézetkülönbségek is megfogalmazódtak.
A Maros megyei képviselő rámutatott: a szülőkkel való konzultáció nyomán ő maga is benyújtott egy módosító javaslatot, amelynek szerinte a szülők megnyugtatása érdekében kellene bekerülnie a törvénybe.
Nemcsak a kötelezettségeket, hanem a jogokat is bele kell foglalni” – szögezte le az orvos végzettségű politikus. Vass Levente javaslata arra vonatkozik, hogy ha a vakcina bármilyen szövődményt okoz, azt kötelező módon jelenteni kell a megyei közegészségügyi igazgatóságnak, amelynek erről tájékoztatnia kell az egészségügyi minisztériumot, a szaktárcától pedig igényelni kell a szövődmények kezelésével járó költségek megtérítését.
A szakpolitikus rámutatott: a komplikációkat valójában eddig is jelenteni kellett, ám ez sok esetben nem történt meg vagy azért, mert nem tudott róla a háziorvos, vagy kényelemből eltekintett ettől. A módosítás előírja, hogy egy mulasztás esetén figyelmeztetésbe részesítik az orvost, második alkalommal pedig már pénzbírságot is kirónak. „Ez a közvélemény a szülők megnyugtatása miatt fontos. Szövődmények nagyon ritkán lépnek fel, de tudniuk kell, hogy ezekre figyel a rendszer, megfelelő időben megkezdik a kezelést.
Országszerte eközben egyre többen kényszerülnek arra, hogy légúti megbetegedés miatt felkeressék háziorvosukat: a rendelők ajtaja előtt sorokban várakoznak a páciensek, több iskolában az osztályok tanulóinak közel fele hiányzik, a kórházakban pedig szünetel a beteglátogatás. Ezt Szabó Soós Klára, a háziorvosokat tömörítő egyesület Hargita megyei elnöke is megerősítette, és mint rámutatott:
Ugyanakkor a munkaközösségekben is nagy a fertőzésveszély, illetve az idősebbek is könnyen elkaphatják a kórokozókat. Kovács Emőke csíkszeredai háziorvos tapasztalatai szerint három hete folyamatosan nő a légúti megbetegedésekkel orvoshoz forduló páciensek száma, nagy sorokban várakoznak a betegek a rendelők ajtaja előtt. „Még mindig nem látjuk ennek a végét. Naponta több mint negyven konzultációnk van” – fogalmazott. Ugyanakkor elmondta,
Antal Erzsébet csíkszentdomokosi háziorvos is a rendelőjében várakozó sok páciensről számolt be lapunknak. „Nagyon gyorsan dolgozunk, de így is sokan várakoznak. Láz, torokfájás, köhögés, orrdugulás, gyengeség, ízületi fájdalmak, tüdőgyulladás, ezek a leggyakoribb panaszok” – magyarázta.
Az utóbbi két hétben szinte megduplázódott a légúti megbetegedésekkel diagnosztizált esetek száma Hargita megyében, és a tavalyi év hasonló időszakához képest is jelentős az emelkedés.
A szakember szerint hasznos lenne, ha a betegek nem járnának közösségekbe. „Olyan jelzéseket is kapunk a tanintézetektől, hogy a beteg gyereket a szülő erőlteti, viszi iskolába, óvodába. Az antibiotikumos, köhögés elleni szirupot odaadja az óvónőnek, hogy adagolja a gyereknek. Tudom, hogy nehéz a kisgyerekek otthonmaradását megoldani, de van lehetőség betegszabadságra az ilyen helyzetben lévő szülőnek. A beteg gyereket kínzás közösségi térbe vinni, egyrészt rosszul érzi magát, másrészt továbbadhatja a fertőzést” – hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi.
Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő arról számolt be: az általa vezetett intézmény egyeztetett az ügyben a közegészségügyi igazgatósággal, ennek nyomán jelentést kértek a tanintézetektől a légúti fertőzések számára vonatkozóan. Görbe rámutatott: a megyében nincs olyan iskola, ahol a nagyszámú megbetegedések miatt szünetel az oktatás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!