A Mária-út zarándokai is az ökumenikus összefogás révén találnak szállást
Fotó: Barabás Ákos
Erdélyben és a Kárpát-medencében az ökuméniában rejlik a lehetőség a vallási turizmus fejlesztésére, melyet csíksomlyói látogatásakor Ferenc pápa is dicsért – hangzott el a témában tartott kerekasztal-beszélgetésen. A Mária-út működtetését is ez teszi lehetővé, míg Nagyváradon a korábbi „pisilőturizmust” sikerült kitartó munkával legyőzni.
2022. augusztus 16., 16:222022. augusztus 16., 16:22
2022. augusztus 16., 16:362022. augusztus 16., 16:36
A vallási turizmus lehetőségei és elvei címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést hétfőn a Kolozsvári Magyar Napok keretében a kincses városban. A Magyarország főkonzulátusán tartott hétfő délutáni rendezvényen Grezsa Csaba főkonzul házigazdaként elmondta, a felújított Szent Mihály-templom avatása, oltárának újraszentelése szolgáltatta a témát, hiszen minden épületrestaurálás után felmerül a kérdés, hogy ebből a közösség miként tud építkezni.
Koncz Attila moderátor, televíziós szerkesztő rámutatott: miközben a vallási turizmus modern fogalom, mind térben, mind időben nagy múltja és jelene van, hiszen ősi formája, a zarándoklat az ókor óta a kereszténység része, de a szent helyek felkeresése minden vallás sajátossága.
Holott szemléletmód kellene legyen, mely által képesek legyünk az Isten és ember által teremtett világot úgy szemlélni, hogy lelkünk felemelkedjen.
A kerekasztal-beszélgetés előtt a Szent Mihály-templomban a magyar katolikus jelenlétről nyílt kiállítás
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
Érszegi Márk Aurél, a magyar kormány Külgazdasági és Külügyminisztériumának vallásdiplomáciai szakértője első hozzászólóként rámutatott:
Magyarországon a vallási turizmus az államalapítás óta jelen van, Szent István nyitotta meg a Szentföldre vezető szárazföldi zarándokutat.
Szontágh Szabolcs, a magyarországi Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy régen az emberek mindig lelki ihletődésből indultak útnak. A református lelkész szerint Magyarországon és a Kárpát-medencében hatalmas értékkincs van, melyben kiemelkedők az egyházi értékkincsek.
Elmondta, Magyarországon elkészítették a nemzeti vallásturizmus intézkedési tervét, melyet a jövőben a Kárpát-medencére is ki akarnak terjeszteni. Ez arra készíti fel az embereket, hogyan kell ezekre a helyekre belépni (el kell fedni a fejet, vagy épp ellenkezőleg stb.), tehát edukációs folyamat is egyben. Hozzátette, hogy Budapesten igyekeztek összehangolni a különböző vallások értékkincseinek a bemutatását, ami máshol is hasznos lehet.
Lakatos Balla Attila, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség gyűjteményvezetője a székesegyház és püspöki palota bemutatására létrehozott 8 fős látogatóközpont kialakulásáról mesélt. Emlékeztetett, hogy a rendszerváltás után Nagyváradra a „pisilőturizmus” volt a jellemző, a magyarországi turisták csak a mellékhelyiség miatt álltak meg a városban, így a kihívás számukra abban rejlett, hogy egy látogatás erejéig ott tartsák őket. Mint mondta,
Hiszen miután befejeződött a püspöki palota felújítása, már egy 2500 négyzetméteres kiállítóterület áll a rendelkezésükre, és a várba is sikerült „visszahozni” a Szent László-kultuszt.
A nagyváradi püspöki palota 2500 négyzetméternyi kiállítótérrel várja a látogatókat
Fotó: Bálint Eszter
Küsmődi Attila, az Erdélyi Mária Út Egyesület elnöke a Mária-úton zajló „bakancsturizmust” ismertette, rámutatva: a turista is zarándok, csak még nem tudja. A szamosújvári katolikus plébános szerint az ember csak Istennel kiegészítve tud létezni, mindig őt keresi, és minél lassabban találja meg, annál inkább tud találkozni Istennel és önmagával. „A zarándokutaknak az a feladata, hogy ezt a találkozást elősegítsék” – hangsúlyozta. Emlékeztetett, hogy a Mária-út eredetileg a Mária-kegyhelyeket kötötte volna össze, az ortodoxokat is beleértve.
Arra is rámutatott, hogy az erdélyi Mária-úton az ismert értékek mellett olyan eldugott kincsek is vannak, mint az egyházi levéltárak – a Szent Mihály plébániájáé például Mohács előtti iratokat is tartalmaz – és úgy vélte, ideje lenne ezeket nemzeti jelentőségű intézményekké nyilvánítani.
Fotó: Barabás Ákos
Érszegi Márk Aurél szerint fontos lenne, hogy a Kárpát-medencei egyházi helyeket is integrálják a nemzetközi rendszerbe, „felkerüljenek a térképre”, akár Lengyelország II. János Pál pápa révén. Úgy vélte, hogy ebben épp az ökumenikus dimenzió lehet a kulcs, és emlékeztetett, hogy csíksomlyói látogatása során Ferenc pápa is ezt dicsérte.
A diplomata olaszországi tapasztalatairól is beszámolt, elmondva, hogy az olaszok szeretnek otthon turistáskodni és zarándokolni is. A legfontosabb desztináció Róma és a Vatikán, melyet egyfajta pápai marketingfogásként főleg szent években ajánlatos felkeresni. A Szent Péter-bazilika a tömegturizmus áldozata lett, akárcsak a Sixtus-kápolna is, melyről sokan nem is tudják, hogy templom. „A lelki tartalom sokszor elsikkad” – ismerte el.
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
A szakember szerint meg kell keresni, hogy hova mit engedünk be, hiszen mindennek van helye, csak meg kell találni. Hangsúlyozta: ezek az ingatlanok nem öncélúan épültek, nehéz vallásturizmusról beszélni az egyház nélkül, hiszen „a papok ezeknek az értékes épületeknek a kufárai”, jó értelemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.
Vádat emeltek az ügyészek a vesztegetés elfogadása miatt ötéves börtönbüntetését töltő Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester ellen törvénytelen határátlépés miatt.
Ha csak az lett volna a cél, hogy a jelenlegi magyarországi kormánypártok hogyan kerülhetnek előnybe, akkor nem olyan szabályozást fogadunk el, amely limitált választójogot nyújt a külhoni magyaroknak – jelentette ki Gulyás Gergely miniszter a Krónikának.
Aranyosszéki fiatalember lelte halálát az Aranyos völgyében, miután járműve egy patakmederbe zuhant.
Ingadozó hőmérsékleti értékekre és szinte minden nap csapadékra lehet számítani a következő két hétben az egész országban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett, november 17-30. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!