A Mária-út zarándokai is az ökumenikus összefogás révén találnak szállást
Fotó: Barabás Ákos
Erdélyben és a Kárpát-medencében az ökuméniában rejlik a lehetőség a vallási turizmus fejlesztésére, melyet csíksomlyói látogatásakor Ferenc pápa is dicsért – hangzott el a témában tartott kerekasztal-beszélgetésen. A Mária-út működtetését is ez teszi lehetővé, míg Nagyváradon a korábbi „pisilőturizmust” sikerült kitartó munkával legyőzni.
2022. augusztus 16., 16:222022. augusztus 16., 16:22
2022. augusztus 16., 16:362022. augusztus 16., 16:36
A vallási turizmus lehetőségei és elvei címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést hétfőn a Kolozsvári Magyar Napok keretében a kincses városban. A Magyarország főkonzulátusán tartott hétfő délutáni rendezvényen Grezsa Csaba főkonzul házigazdaként elmondta, a felújított Szent Mihály-templom avatása, oltárának újraszentelése szolgáltatta a témát, hiszen minden épületrestaurálás után felmerül a kérdés, hogy ebből a közösség miként tud építkezni.
Koncz Attila moderátor, televíziós szerkesztő rámutatott: miközben a vallási turizmus modern fogalom, mind térben, mind időben nagy múltja és jelene van, hiszen ősi formája, a zarándoklat az ókor óta a kereszténység része, de a szent helyek felkeresése minden vallás sajátossága.
Holott szemléletmód kellene legyen, mely által képesek legyünk az Isten és ember által teremtett világot úgy szemlélni, hogy lelkünk felemelkedjen.
A kerekasztal-beszélgetés előtt a Szent Mihály-templomban a magyar katolikus jelenlétről nyílt kiállítás
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
Érszegi Márk Aurél, a magyar kormány Külgazdasági és Külügyminisztériumának vallásdiplomáciai szakértője első hozzászólóként rámutatott:
Magyarországon a vallási turizmus az államalapítás óta jelen van, Szent István nyitotta meg a Szentföldre vezető szárazföldi zarándokutat.
Szontágh Szabolcs, a magyarországi Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy régen az emberek mindig lelki ihletődésből indultak útnak. A református lelkész szerint Magyarországon és a Kárpát-medencében hatalmas értékkincs van, melyben kiemelkedők az egyházi értékkincsek.
Elmondta, Magyarországon elkészítették a nemzeti vallásturizmus intézkedési tervét, melyet a jövőben a Kárpát-medencére is ki akarnak terjeszteni. Ez arra készíti fel az embereket, hogyan kell ezekre a helyekre belépni (el kell fedni a fejet, vagy épp ellenkezőleg stb.), tehát edukációs folyamat is egyben. Hozzátette, hogy Budapesten igyekeztek összehangolni a különböző vallások értékkincseinek a bemutatását, ami máshol is hasznos lehet.
Lakatos Balla Attila, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség gyűjteményvezetője a székesegyház és püspöki palota bemutatására létrehozott 8 fős látogatóközpont kialakulásáról mesélt. Emlékeztetett, hogy a rendszerváltás után Nagyváradra a „pisilőturizmus” volt a jellemző, a magyarországi turisták csak a mellékhelyiség miatt álltak meg a városban, így a kihívás számukra abban rejlett, hogy egy látogatás erejéig ott tartsák őket. Mint mondta,
Hiszen miután befejeződött a püspöki palota felújítása, már egy 2500 négyzetméteres kiállítóterület áll a rendelkezésükre, és a várba is sikerült „visszahozni” a Szent László-kultuszt.
A nagyváradi püspöki palota 2500 négyzetméternyi kiállítótérrel várja a látogatókat
Fotó: Bálint Eszter
Küsmődi Attila, az Erdélyi Mária Út Egyesület elnöke a Mária-úton zajló „bakancsturizmust” ismertette, rámutatva: a turista is zarándok, csak még nem tudja. A szamosújvári katolikus plébános szerint az ember csak Istennel kiegészítve tud létezni, mindig őt keresi, és minél lassabban találja meg, annál inkább tud találkozni Istennel és önmagával. „A zarándokutaknak az a feladata, hogy ezt a találkozást elősegítsék” – hangsúlyozta. Emlékeztetett, hogy a Mária-út eredetileg a Mária-kegyhelyeket kötötte volna össze, az ortodoxokat is beleértve.
Arra is rámutatott, hogy az erdélyi Mária-úton az ismert értékek mellett olyan eldugott kincsek is vannak, mint az egyházi levéltárak – a Szent Mihály plébániájáé például Mohács előtti iratokat is tartalmaz – és úgy vélte, ideje lenne ezeket nemzeti jelentőségű intézményekké nyilvánítani.
Fotó: Barabás Ákos
Érszegi Márk Aurél szerint fontos lenne, hogy a Kárpát-medencei egyházi helyeket is integrálják a nemzetközi rendszerbe, „felkerüljenek a térképre”, akár Lengyelország II. János Pál pápa révén. Úgy vélte, hogy ebben épp az ökumenikus dimenzió lehet a kulcs, és emlékeztetett, hogy csíksomlyói látogatása során Ferenc pápa is ezt dicsérte.
A diplomata olaszországi tapasztalatairól is beszámolt, elmondva, hogy az olaszok szeretnek otthon turistáskodni és zarándokolni is. A legfontosabb desztináció Róma és a Vatikán, melyet egyfajta pápai marketingfogásként főleg szent években ajánlatos felkeresni. A Szent Péter-bazilika a tömegturizmus áldozata lett, akárcsak a Sixtus-kápolna is, melyről sokan nem is tudják, hogy templom. „A lelki tartalom sokszor elsikkad” – ismerte el.
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
A szakember szerint meg kell keresni, hogy hova mit engedünk be, hiszen mindennek van helye, csak meg kell találni. Hangsúlyozta: ezek az ingatlanok nem öncélúan épültek, nehéz vallásturizmusról beszélni az egyház nélkül, hiszen „a papok ezeknek az értékes épületeknek a kufárai”, jó értelemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!