Hirdetés

Hogyan lesz a turistából zarándok? – A vallási turizmus lehetőségeiről értekeztek Kolozsváron

A Mária-út zarándokai is az ökumenikus összefogás révén találnak szállást •  Fotó: Barabás Ákos

A Mária-út zarándokai is az ökumenikus összefogás révén találnak szállást

Fotó: Barabás Ákos

Erdélyben és a Kárpát-medencében az ökuméniában rejlik a lehetőség a vallási turizmus fejlesztésére, melyet csíksomlyói látogatásakor Ferenc pápa is dicsért – hangzott el a témában tartott kerekasztal-beszélgetésen. A Mária-út működtetését is ez teszi lehetővé, míg Nagyváradon a korábbi „pisilőturizmust” sikerült kitartó munkával legyőzni.

Pap Melinda

2022. augusztus 16., 16:222022. augusztus 16., 16:22

2022. augusztus 16., 16:362022. augusztus 16., 16:36

A vallási turizmus lehetőségei és elvei címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést hétfőn a Kolozsvári Magyar Napok keretében a kincses városban. A Magyarország főkonzulátusán tartott hétfő délutáni rendezvényen Grezsa Csaba főkonzul házigazdaként elmondta, a felújított Szent Mihály-templom avatása, oltárának újraszentelése szolgáltatta a témát, hiszen minden épületrestaurálás után felmerül a kérdés, hogy ebből a közösség miként tud építkezni.

Koncz Attila moderátor, televíziós szerkesztő rámutatott: miközben a vallási turizmus modern fogalom, mind térben, mind időben nagy múltja és jelene van, hiszen ősi formája, a zarándoklat az ókor óta a kereszténység része, de a szent helyek felkeresése minden vallás sajátossága.

Hirdetés

A vallásturizmus sokkal több ember életében ott van, mint gondolnánk, hiszen egy helybéli templom felkeresése a külföldi nyaralás során már annak minősül.

Holott szemléletmód kellene legyen, mely által képesek legyünk az Isten és ember által teremtett világot úgy szemlélni, hogy lelkünk felemelkedjen.

A kerekasztal-beszélgetés előtt a Szent Mihály-templomban a magyar katolikus jelenlétről nyílt kiállítás •  Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa Galéria

A kerekasztal-beszélgetés előtt a Szent Mihály-templomban a magyar katolikus jelenlétről nyílt kiállítás

Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa

Érszegi Márk Aurél, a magyar kormány Külgazdasági és Külügyminisztériumának vallásdiplomáciai szakértője első hozzászólóként rámutatott:

a turista és a zarándok között a különbség, hogy a zarándoklatban mindig benne van a találkozás: Istennel, önmagunkkal.

Magyarországon a vallási turizmus az államalapítás óta jelen van, Szent István nyitotta meg a Szentföldre vezető szárazföldi zarándokutat.

Szontágh Szabolcs, a magyarországi Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy régen az emberek mindig lelki ihletődésből indultak útnak. A református lelkész szerint Magyarországon és a Kárpát-medencében hatalmas értékkincs van, melyben kiemelkedők az egyházi értékkincsek.

Ezek között vannak „zászlóshajók”, mint a kolozsvári Szent Mihály-templom, illetve kevésbé ismert értékkincsbővítők, mint a falusi templomok.

Elmondta, Magyarországon elkészítették a nemzeti vallásturizmus intézkedési tervét, melyet a jövőben a Kárpát-medencére is ki akarnak terjeszteni. Ez arra készíti fel az embereket, hogyan kell ezekre a helyekre belépni (el kell fedni a fejet, vagy épp ellenkezőleg stb.), tehát edukációs folyamat is egyben. Hozzátette, hogy Budapesten igyekeztek összehangolni a különböző vallások értékkincseinek a bemutatását, ami máshol is hasznos lehet.

Nagyváradi „pisilőturizmus”

Lakatos Balla Attila, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség gyűjteményvezetője a székesegyház és püspöki palota bemutatására létrehozott 8 fős látogatóközpont kialakulásáról mesélt. Emlékeztetett, hogy a rendszerváltás után Nagyváradra a „pisilőturizmus” volt a jellemző, a magyarországi turisták csak a mellékhelyiség miatt álltak meg a városban, így a kihívás számukra abban rejlett, hogy egy látogatás erejéig ott tartsák őket. Mint mondta,

Böcskei László püspök mindig arra kérte őket, úgy végezzék a munkájukat, hogy a turistaként érkezők zarándokként távozzanak.

Hiszen miután befejeződött a püspöki palota felújítása, már egy 2500 négyzetméteres kiállítóterület áll a rendelkezésükre, és a várba is sikerült „visszahozni” a Szent László-kultuszt.

A nagyváradi püspöki palota 2500 négyzetméternyi kiállítótérrel várja a látogatókat •  Fotó: Bálint Eszter Galéria

A nagyváradi püspöki palota 2500 négyzetméternyi kiállítótérrel várja a látogatókat

Fotó: Bálint Eszter

„Bakancsturizmus” a Mária-úton

Küsmődi Attila, az Erdélyi Mária Út Egyesület elnöke a Mária-úton zajló „bakancsturizmust” ismertette, rámutatva: a turista is zarándok, csak még nem tudja. A szamosújvári katolikus plébános szerint az ember csak Istennel kiegészítve tud létezni, mindig őt keresi, és minél lassabban találja meg, annál inkább tud találkozni Istennel és önmagával. „A zarándokutaknak az a feladata, hogy ezt a találkozást elősegítsék” – hangsúlyozta. Emlékeztetett, hogy a Mária-út eredetileg a Mária-kegyhelyeket kötötte volna össze, az ortodoxokat is beleértve.

Ma a protestáns egyházakkal együttműködve fogadják a zarándokokat, akiket másként nem is lehetne „átmenteni” Nagyváradról a Székelyföldre.

Arra is rámutatott, hogy az erdélyi Mária-úton az ismert értékek mellett olyan eldugott kincsek is vannak, mint az egyházi levéltárak – a Szent Mihály plébániájáé például Mohács előtti iratokat is tartalmaz – és úgy vélte, ideje lenne ezeket nemzeti jelentőségű intézményekké nyilvánítani.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Ökuménia mint lehetőség

Érszegi Márk Aurél szerint fontos lenne, hogy a Kárpát-medencei egyházi helyeket is integrálják a nemzetközi rendszerbe, „felkerüljenek a térképre”, akár Lengyelország II. János Pál pápa révén. Úgy vélte, hogy ebben épp az ökumenikus dimenzió lehet a kulcs, és emlékeztetett, hogy csíksomlyói látogatása során Ferenc pápa is ezt dicsérte.

„Ferenc pápa segít brandet építeni, ezt ki kell használni” – fogalmazott a szakember, emlékeztetve, hogy a Szentatya Aranyrózsát ajándékozott Csíksomlyónak és ezzel a legfontosabb Mária-kegyhelyek sorába emelte.

A diplomata olaszországi tapasztalatairól is beszámolt, elmondva, hogy az olaszok szeretnek otthon turistáskodni és zarándokolni is. A legfontosabb desztináció Róma és a Vatikán, melyet egyfajta pápai marketingfogásként főleg szent években ajánlatos felkeresni. A Szent Péter-bazilika a tömegturizmus áldozata lett, akárcsak a Sixtus-kápolna is, melyről sokan nem is tudják, hogy templom. „A lelki tartalom sokszor elsikkad” – ismerte el.

•  Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa Galéria

Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa

A szakember szerint meg kell keresni, hogy hova mit engedünk be, hiszen mindennek van helye, csak meg kell találni. Hangsúlyozta: ezek az ingatlanok nem öncélúan épültek, nehéz vallásturizmusról beszélni az egyház nélkül, hiszen „a papok ezeknek az értékes épületeknek a kufárai”, jó értelemben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 30., csütörtök

„A Tisza Párt ugyanúgy visszaél a kétharmados hatalommal, mint ahogy a Fidesz csinálta”

Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.

„A Tisza Párt ugyanúgy visszaél a kétharmados hatalommal, mint ahogy a Fidesz csinálta”
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

Már az aszfaltozásra készülnek az egyik épülő erdélyi autópálya-szakaszon

Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.

Már az aszfaltozásra készülnek az egyik épülő erdélyi autópálya-szakaszon
2026. július 30., csütörtök

Assisi Szent Ferenc ereklyéi először Romániában

Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.

Assisi Szent Ferenc ereklyéi először Romániában
2026. július 30., csütörtök

Végre elhárulhat az akadály az egyik erdélyi megyeszékhely körgyűrűjének megépítése elől

Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.

Végre elhárulhat az akadály az egyik erdélyi megyeszékhely körgyűrűjének megépítése elől
Hirdetés
2026. július 29., szerda

„Talpra állhat Orbán Viktor és a Fidesz, de ehhez őszintén szembe kell nézniük a hibáikkal”

Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.

„Talpra állhat Orbán Viktor és a Fidesz, de ehhez őszintén szembe kell nézniük a hibáikkal”
2026. július 29., szerda

Megszűnik a magyar szórvány egyik nagy múltú lapja a tulajdonos bejelentése szerint

Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.

Megszűnik a magyar szórvány egyik nagy múltú lapja a tulajdonos bejelentése szerint
2026. július 29., szerda

Tiltott halászhálókkal fosztogatták a mezőségi magántavat

Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.

Tiltott halászhálókkal fosztogatták a mezőségi magántavat
Hirdetés
2026. július 29., szerda

Kánikulát hoz a trópusi légtömeg, és a hőség egyre csak erősödik

Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Kánikulát hoz a trópusi légtömeg, és a hőség egyre csak erősödik
2026. július 29., szerda

Dübörög a munka a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszán

Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).

Dübörög a munka a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszán
2026. július 29., szerda

Kisebb szeizmikus rezgések voltak a parajdi sóbánya környékén, nőtt a Korond-patak sótartalma

Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).

Kisebb szeizmikus rezgések voltak a parajdi sóbánya környékén, nőtt a Korond-patak sótartalma
Hirdetés
Hirdetés