
A Mária-út zarándokai is az ökumenikus összefogás révén találnak szállást
Fotó: Barabás Ákos
Erdélyben és a Kárpát-medencében az ökuméniában rejlik a lehetőség a vallási turizmus fejlesztésére, melyet csíksomlyói látogatásakor Ferenc pápa is dicsért – hangzott el a témában tartott kerekasztal-beszélgetésen. A Mária-út működtetését is ez teszi lehetővé, míg Nagyváradon a korábbi „pisilőturizmust” sikerült kitartó munkával legyőzni.
2022. augusztus 16., 16:222022. augusztus 16., 16:22
2022. augusztus 16., 16:362022. augusztus 16., 16:36
A vallási turizmus lehetőségei és elvei címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést hétfőn a Kolozsvári Magyar Napok keretében a kincses városban. A Magyarország főkonzulátusán tartott hétfő délutáni rendezvényen Grezsa Csaba főkonzul házigazdaként elmondta, a felújított Szent Mihály-templom avatása, oltárának újraszentelése szolgáltatta a témát, hiszen minden épületrestaurálás után felmerül a kérdés, hogy ebből a közösség miként tud építkezni.
Koncz Attila moderátor, televíziós szerkesztő rámutatott: miközben a vallási turizmus modern fogalom, mind térben, mind időben nagy múltja és jelene van, hiszen ősi formája, a zarándoklat az ókor óta a kereszténység része, de a szent helyek felkeresése minden vallás sajátossága.
Holott szemléletmód kellene legyen, mely által képesek legyünk az Isten és ember által teremtett világot úgy szemlélni, hogy lelkünk felemelkedjen.
A kerekasztal-beszélgetés előtt a Szent Mihály-templomban a magyar katolikus jelenlétről nyílt kiállítás
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
Érszegi Márk Aurél, a magyar kormány Külgazdasági és Külügyminisztériumának vallásdiplomáciai szakértője első hozzászólóként rámutatott:
Magyarországon a vallási turizmus az államalapítás óta jelen van, Szent István nyitotta meg a Szentföldre vezető szárazföldi zarándokutat.
Szontágh Szabolcs, a magyarországi Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy régen az emberek mindig lelki ihletődésből indultak útnak. A református lelkész szerint Magyarországon és a Kárpát-medencében hatalmas értékkincs van, melyben kiemelkedők az egyházi értékkincsek.
Elmondta, Magyarországon elkészítették a nemzeti vallásturizmus intézkedési tervét, melyet a jövőben a Kárpát-medencére is ki akarnak terjeszteni. Ez arra készíti fel az embereket, hogyan kell ezekre a helyekre belépni (el kell fedni a fejet, vagy épp ellenkezőleg stb.), tehát edukációs folyamat is egyben. Hozzátette, hogy Budapesten igyekeztek összehangolni a különböző vallások értékkincseinek a bemutatását, ami máshol is hasznos lehet.
Lakatos Balla Attila, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség gyűjteményvezetője a székesegyház és püspöki palota bemutatására létrehozott 8 fős látogatóközpont kialakulásáról mesélt. Emlékeztetett, hogy a rendszerváltás után Nagyváradra a „pisilőturizmus” volt a jellemző, a magyarországi turisták csak a mellékhelyiség miatt álltak meg a városban, így a kihívás számukra abban rejlett, hogy egy látogatás erejéig ott tartsák őket. Mint mondta,
Hiszen miután befejeződött a püspöki palota felújítása, már egy 2500 négyzetméteres kiállítóterület áll a rendelkezésükre, és a várba is sikerült „visszahozni” a Szent László-kultuszt.
A nagyváradi püspöki palota 2500 négyzetméternyi kiállítótérrel várja a látogatókat
Fotó: Bálint Eszter
Küsmődi Attila, az Erdélyi Mária Út Egyesület elnöke a Mária-úton zajló „bakancsturizmust” ismertette, rámutatva: a turista is zarándok, csak még nem tudja. A szamosújvári katolikus plébános szerint az ember csak Istennel kiegészítve tud létezni, mindig őt keresi, és minél lassabban találja meg, annál inkább tud találkozni Istennel és önmagával. „A zarándokutaknak az a feladata, hogy ezt a találkozást elősegítsék” – hangsúlyozta. Emlékeztetett, hogy a Mária-út eredetileg a Mária-kegyhelyeket kötötte volna össze, az ortodoxokat is beleértve.
Arra is rámutatott, hogy az erdélyi Mária-úton az ismert értékek mellett olyan eldugott kincsek is vannak, mint az egyházi levéltárak – a Szent Mihály plébániájáé például Mohács előtti iratokat is tartalmaz – és úgy vélte, ideje lenne ezeket nemzeti jelentőségű intézményekké nyilvánítani.
Fotó: Barabás Ákos
Érszegi Márk Aurél szerint fontos lenne, hogy a Kárpát-medencei egyházi helyeket is integrálják a nemzetközi rendszerbe, „felkerüljenek a térképre”, akár Lengyelország II. János Pál pápa révén. Úgy vélte, hogy ebben épp az ökumenikus dimenzió lehet a kulcs, és emlékeztetett, hogy csíksomlyói látogatása során Ferenc pápa is ezt dicsérte.
A diplomata olaszországi tapasztalatairól is beszámolt, elmondva, hogy az olaszok szeretnek otthon turistáskodni és zarándokolni is. A legfontosabb desztináció Róma és a Vatikán, melyet egyfajta pápai marketingfogásként főleg szent években ajánlatos felkeresni. A Szent Péter-bazilika a tömegturizmus áldozata lett, akárcsak a Sixtus-kápolna is, melyről sokan nem is tudják, hogy templom. „A lelki tartalom sokszor elsikkad” – ismerte el.
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
A szakember szerint meg kell keresni, hogy hova mit engedünk be, hiszen mindennek van helye, csak meg kell találni. Hangsúlyozta: ezek az ingatlanok nem öncélúan épültek, nehéz vallásturizmusról beszélni az egyház nélkül, hiszen „a papok ezeknek az értékes épületeknek a kufárai”, jó értelemben.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
szóljon hozzá!