Hivatalossá tennék a magyar nyelvet

Közvitára bocsátották egy kedd délutáni marosvásárhelyi lakossági fórumon azokat a határozattervezeteket, amelyeket a péntekre Sepsiszentgyörgyre tervezett Székely Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) keretében a plénum elé terjeszt az értekezlet ideiglenes házbizottsága. Mint kiderült, az egyik határozattervezet azt fogalmazza meg, hogy a magyar hivatalos nyelv legyen a Székelyföldön, jogállása azonos legyen az állam hivatalos nyelvével. A tervezetnek az is része, hogy a nagygyűlés házbizottsága az önkormányzatok szakértőivel közösen határozza majd meg azoknak a közhivatalnokoknak a körét, akiknek kötelező módon ismerniük kell mindkét nyelvet. Ezzel a témakörrel kapcsolatban az SZNT elnöke, Izsák Balázs kifejtette: a Székelyföldön, a magyarok lakta településeken a magyar nyelvnek nem kisebbségi nyelv státusa kellene hogy legyen, mert akkor hátrányt jelenthet a használata.

„Meg kell változtatni a magyar nyelv statútumát, csak így lehet elérni, hogy olyan természetes legyen a használata, mint például Spanyolországban a kataláné” - hangzott el a fórumon.
Az ideiglenes házbizottság ugyanakkor azt is kezdeményezi, hogy a SZÖN létrehozói, résztvevői a Székelyföld autonómiája, az önrendelkezés ügyében forduljanak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez, és jelezzék: bár az ET 1201-es ajánlása kimondja, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeknek, ahol tömbben élnek, joguk van helyi vagy autonóm közigazgatási szervezeteket létrehozni, illetve arra is, hogy különleges státussal rendelkezzenek, a román kormány hallani sem akar erről. Izsák Balázs emlékeztetett, hogy a magyar-román államközi egyezmény aláírása idején Ion Iliescu államelnökként azt állította, az 1201-es ajánlás betartása nem kötelező Romániára nézve, viszont később - nemzetközi nyomásra - az egykori külügyminiszter, Teodor Meleşcanu módosított a hozzáálláson, mondván, hogy Románia az 1201-es ajánlásra építi majd kisebbségpolitikáját, de ez azóta sem történt meg. A fórumon azt is bejelentették, hogy a SZÖN résztvevői határozatot fogadnak majd el, hogy „március 15. helyi jellegű hivatalos ünnep, s mint ilyen, munkaszüneti nap legyen a Székelyföldön”.

A lakossági fórum résztvevői egyetértettek a javaslatokkal, határozattervezetekkel. Többen azon a véleményen voltak, hogy az erdélyi magyarság meghátráló, a jogait fokozatosan feladó magatartást tanúsít, aminek véget kell vetni. Az SZNT állandó bizottságának elnöke, Andrássy Árpád szerint „a hatalom iránti megfelelési kényszer uralkodott el a magyar közösségen, ami kioltja a harci kedvet”. Bár többen bírálták az RMDSZ-t óvatos politizálásáért, Izsák Balázs, valamint a Maros-széki Székely Tanács elnöke, Fodor Imre is hangsúlyozta, hogy „nem kell senkit sértegetni”, mindenki az autonómiáért cselekszik, csak ezt más-más eszközökkel teszi.

Együttműködést sürget az EMNT

„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöksége szomorúan állapítja meg, hogy a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) megszervezését célzó kezdeményezései meghiúsulni látszanak. Ismételten erősebbnek bizonyulnak kétes csoportérdekek és az erdélyi magyar politikát meghatározó pártszempontok a minden vitán felül álló nemzetpolitikai imperatívusznál: a Székelyföld területi autonómiája érdekében kialakítandó konszenzusos cselekvésnél” - áll az EMNT tegnapi közleményében, amelyet Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök lát el kézjegyével. A felek úgy látják, hogy a jelenlegi politikai konjunktúrában sem az RMDSZ-nek, sem pedig az MPP-nek nem áll érdekében a SZÖN Székely Parlamentként való sikeres működtetése. Mint fogalmaznak, az RMDSZ központi vezetése nem javallja a testület működtetését. „A központosított és kizárólag bukaresti politikai egyezségekben gondolkodó vezetők saját párton belüli befolyásukat féltik, minden hasonló regionális szerveződés intézményesülésétől és döntéshozatali befolyásától. Ezzel együtt pedig a kormányzati alkuk szempontjából is zavaró tényező lehet egy markáns székelyföldi intézmény” - vallják az EMNT vezetői. Szerintük az MPP vezetői ezzel szemben azért ellenérdekeltek, mivel a választási aritmetika arányainak megfelelően csupán a másodhegedűs szerepe jutna nekik a valós együttműködés megvalósulásával.

„Ennyi ellenérdekelt közéleti szereplő között fájdalmas módon maga az ügy szorul háttérbe: a Székelyföld területi autonómiája. Pedig soha nem lenne ennyire fontos az összefogás, mint most, amikor a nagyobbik kormánypárt dönteni készül a fejlesztési régiók átszabásáról” - szögezi le az EMNT közleménye. Tőkésék egyúttal tárgyalásra szólítják fel az RMDSZ-t, az MPP-t és az SZNT-t. „Az EMNT elnöksége továbbra is egyeztetést, munkamegosztást és közös cselekvést jelentő összefogásban látja az erdélyi magyar politikai képviselet eredményességének kulcsát” - összegeznek.

Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) legutóbbi ülésén Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke egyetértett abban, hogy a nagygyűlést egy későbbi időpontban kell megszervezni, ezért egyik alakulat képviselői sem vesznek részt a sepsiszentgyörgyi eseményen.