Hargita megyében – ahol az elmúlt három évben 87 százalékos volt a sikeres érettségizők aránya – a legtöbben a román vizsgán buktak. A magyar anyanyelvi környezetben élő ifjak ugyanis a legtöbb esetben csak az iskolai románórákon találkoznak a román nyelvvel. Ambrus Bernadett-Mária hozzáteszi, helyzetelőnyben érzi magát sok társához képest. Ő ugyanis a vegyes lakosságú Gyergyótölgyesről származik, ahol már kisiskolásként alkalma adódott román ajkú pajtásaival játszva megtanulni az állam nyelvét.
A fennállásának századik évfordulóját ősszel ünneplő gimnázium folyosóján vidám a hangulat, csupán az elegáns öltönybe bújt, nyakkendős fiúk, a kiöltözött, magas cipősarkokon kissé nehezen egyensúlyozó, diszkréten sminkelt lányok látványa árulkodik a vizsgáról. Kis csoportokba verődve kacarásznak, a párocskák az ablakmélyedésekbe húzódva csendesen tervezgetik a jövőt. Csak elvétve lehet látni egy-egy oszlop mögött, kezében könyvet és füzetet tartó diákot. A többség nem látja értelmét, hogy a tételhúzás előtti utolsó pillanatokat is tanulással töltse.
Két vizsgabizottság, két mérce
Az idilli kép akkor változik, ha a terem ajtaja nyílik, és kilép valamelyik frissen vizsgázott diák, ilyenkor a többi élénken érdeklődik: „melyik tételt húztad? Mit írtál? Mit mondtál? Hányadik volt a sorban az a tétel az ajtótól számolva?” „Az élő, a beszélt nyelv tanítására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a magyar tannyelvű iskolákban, nem az irodalmi elemzésekre” – hangsúlyozza Bartalis Csilla, a vizsga előtt is tanuló diáklány, aki arra is kitér, hogy többségük érti ugyan a román szöveget, gondot okoz viszont a sekélyes szókincs és a beszédgyakorlat hiánya. „Hiába ismerjük a két világháború közötti román irodalom jeles személyiségeit és hiába fújjuk kívülről az irodalmi elemzéseket, ha megadott témában szabad fogalmazást kell írnunk, akkor gondban vagyunk” – kapcsolódik a beszélgetésbe egy fiatalember, aki hetes minősítését épp ennek a hiányosságnak tulajdonítja. Kifejtette, amit a román irodalom órákon meg lehetett tanulni, azt tudta a vizsgára, de a tételnek olyan része is volt, amelyben saját szavaival kellett véleményt mondania adott témáról, ez viszont már nehezebben ment. A fiúk csoportja egyébként azt is nehezményezte, hogy a két vizsgabizottság nem egyenlő mércével osztályozott, mint mondták az egyik csoport szigorúbb, nehezen ad jó jegyet, a másik megértőbb, engedékenyebb.
Mindenki felkészült
Loredana Adorjáni vizsgáztató tanár elégedett a diákok felkészülésével. Mint mondja egyetlen olyan vizsgázóval sem találkozott, aki mind a nyelv-, mind az irodalomismeret terén ne bizonyította volna alapos felkészültségét. A beszédgyakorlat hiányát egyébként általános jelenségként észlelte Albert Etele érettségi elnök, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fizika szakos adjunktusa is. „Általános hiányossága a tanügyi rendszernek, hogy nem fektetnek hangsúlyt a szóbeli számonkérésre, emiatt a diákok nem tudnak beszélni, elakadnak, ha közbeszól a tanár” – összegezte észrevételét az érettségi elnök, aki arra is kitért, az első szóbeli vizsga alkalmával semmilyen rendellenességet nem észlelt az intézményben, ahol tegnap 217 diák jelentkezett vizsgára.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Új út építésével kötnék össze az észak-erdélyi autópályát Kolozsvárral, a kincses város tervezett körgyűrűjével.