Helységnévtáblaper: hibás adatokat használt a kolozsvári városháza

Mint rámutatott: reálisan értékelve a helyzetet számíthatunk arra, hogy a pereskedés még további másfél évet eltart, ugyanis biztosra lehet venni, hogy bármilyen döntés is születik, a vesztes fél fellebbezni fog. A keddi tárgyaláson bebizonyosodott, hogy az alperes kolozsvári önkormányzat valóban hibás statisztikai adatokra alapozta eddigi érvelését. Szőcs Izabella kifejtette: megérkezett a bíróságra a statisztikai hivataltól igényelt hivatalos irat, amely igazolja, hogy a polgármesteri hivatal már a kezdetektől fogva olyan adatokra hivatkozott, amelyek egyszerűen nem léteznek.

Mint arról korábban beszámoltunk, december folyamán a felperes képviselői derítették ki, hogy hibás az a hivatalos dokumentum, amely alapján a polgármesteri hivatal a többnyelvű táblák kihelyezésének elmulasztását indokolja. A hibásan dátumozott adatokat a Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal szolgáltatta, és a per során kulcsfontosságú érvként szolgált amellett, hogy nem kell kiírni magyarul is a kincses város nevét. Ugyanis a többnyelvű helységnévtáblákat szabályozó 2001/215-ös számú törvény hatályba lépésének éve 2001, és a jogszabály 131-es cikkelye kimondja: amennyiben a törvény hatályba lépésének pillanatában az adott kisebbség aránya meghaladta a 20 százalékot, kötelező feltüntetni a település nevét a kisebbség nyelvén is.

A Minority Rights Egyesületnek a Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal lepecsételt dokumentumban igazolta, hogy a népszámlálási adatokon kívül nem létezik más hivatalos adat a magyar lakosság arányáról, azok pedig a rendszerváltást követően 1992-ből, 2002-ből és 2011-ből állnak rendelkezésre. Annak ellenére, hogy saját maga bonyolította le a 2002-es népszámlálást, a városháza a statisztikai hivataltól kapott hibás dokumentumra hivatkozva 2001-es népszámlálási eredményekként mutatta be az adatokat. A szervezet szerint a polgármesteri hivatal ezzel azt akarta elérni, hogy a 2001/215-ös számú törvény alkalmazásánál az 1992-es népszámlálási adatok helyett a 2011-es adatokat vegyék figyelembe, amelyek alapján a magyarok aránya már 20 százalék alá csökkent.

Szőcs Izabella kedden lapunknak arról is beszámolt: a tárgyaláson 30 felperes volt jelen, majdnem teljesen megtelt a terem, sokan már reggel nyolckor várakoztak a 11-kor kezdődő tárgyalás előtt. Legutóbb a bírónő kifogásolta, hogy a mintegy 400 civil felperesnek egyenként idézést kellett küldeni, ez pedig szerinte rendkívül költséges, így szeretnék, ha ezentúl a felperesek közös képviselőjének kellene elküldeniük a dokumentumot. Szőcs Izabella akkor úgy kommentálta: a bírónőnek nem egyértelmű, hogy a felperesek közös képviselője a Minority Rights Egyesület.