A fenntartható konyhában az alapanyagok jellemzően helyiek, szezonálisak és vegyszermentesek
Fotó: Erdély Bálint Előd
A fenntartható konyha szakértője, Haba Tünde sokáig kutatta és tanulmányozta a fenntarthatóságot az étkezési szokásaink terén. A zöldségekkel, gyümölcsökkel és alapanyagokkal kapcsolatos tudatos döntéseink nem csupán környezetünkre, hanem az egészségünkre is hatással vannak.
2025. május 25., 08:552025. május 25., 08:55
2025. május 25., 09:042025. május 25., 09:04
A csíkszeredai Haba Tünde szerint a fenntartható étkezés alappilére a helyi termékek fogyasztása, a szezonális alapanyagok választása és a vegyszermentes alapanyagok felhasználása. Ez a három szempont elméletileg globálisa is pozitív hatással lehet a gazdaságra, de a szakember nem ringatja magát hiú ábrándokba, tudja: az, hogy ő például nem vásárol távolról hozott avokádót vagy narancsot, csak egy csepp az óceánban.
Szerinte
Elmondta, hogy „a vegyszermentesség akkor válik nehézzé, amikor olyan termékeket vásárolunk, amelyek hosszú utat tettek meg, és különböző környezetekben tárolták őket. A friss zöldségek és gyümölcsök, ha sokáig utaznak, akkor hamar tönkremennek, és minél vegyszermentesebbek, annál gyorsabban romlanak. Ezért a helyi termelők termékei, amelyek frissek és gyorsan elérhetőek, gyakran olcsóbbak és egészségesebbek is, mint a hosszú úton érkező változatok” – fejtette ki, hozzátéve, hogy az ár egy igencsak problémás kérdés, mert mondjuk az ananásznál biztos drágább az alma a piacon, ellenben a szupermarketek polcain még olcsóbb az alma, pedig az jórészt távolról érkezik.
A sok olcsó és vegyszerrel szennyezett étel később bosszulja meg önmagát, és orvosi kezelések és gyógyszerek áraként hajtja be azt, amit a vásárlásokkor megspóroltunk.
„A vegyszerekkel kezelt ételek, amik tele vannak adalékanyagokkal, ízfokozókkal és egyéb kemikáliákkal, egy idő után tönkreteszik az emésztőrendszert, és krónikus betegségeket okozhatnak. Ha nem a rövid távú hasznot nézzük, hanem hosszú távon gondolkodunk, akkor hamar rájövünk, hogy érdemes többet költeni a friss, helyi, vegyszermentes ételekre, mint később gyógyszerekre költeni” – magyarázta.
A fenntartható étkezés egyik alappillére a helyi termelők támogatása. Haba Tünde hangsúlyozta, hogy a helyben termelt termékek esetében könnyebb információkat gyűjteni a termesztési és feldolgozási folyamatokról.
„A helyi termelőknél tudjuk, hogy honnan származik az alapanyag, hogyan dolgozzák fel, és milyen vegyszereket használnak. Ha a helyi húsfeldolgozó üzemből származó húst veszünk, szinte biztos, hogy akad egy ismerős vagy ismerős ismerőse, aki ott dolgozik, és tudja, hogy mi történik a feldolgozás során. Ezzel szemben egy távoli országból érkező alapanyagról sokszor semmit nem tudhatunk.
A kávé olyan külföldről érkező termék, amelyről a legtöbben nehezen tudnak lemondani
Fotó: Freepik
„A reggeli kávémban, amit elfogyasztok, nem tudom, hogy honnan származik a kávé, hogyan termelték, és milyen körülmények között dolgozták fel. Ezek a dolgok gyakran elérhetetlenek, mert az információk távol vannak tőlünk” – fejtette ki Haba Tünde.
A szakember beszélt a boltokban kapható mirelit zöldségekről is, amelyek bár fentarthatóság szempontjából nem jelentenek jó választást, hiszen fagyasztásuk, szállításuk rengeteg pluszenergiát igényel, általában egészséges opciót jelentenek.
„Sokan azt gondolják, hogy a mirelit zöldségek nem annyira egészségesek, mint a friss termékek, de ez nem minden esetben igaz. Például a zöldborsó, amit 24 órán belül le kell fagyasztani, sokkal tápanyagban gazdagabb, mint a friss, piacon vásárolt borsó, ami akár már háromnapos is lehet. A fagyasztott borsó tápanyagtartalma magasabb, mert azonnal feldolgozzák, és nem tartalmaz vegyszereket. Ezzel szemben a friss borsót a termelőtől a piacig szállítják, így valószínűleg már veszít a tápanyagértékéből, mert a cukor keményítővé alakul benne” – részletezte.
A narancsot érdemes helyi gyümölcsre cserélni
Fotó: Orbán Orsolya
A szakember arról is beszélt, a fenntarthatóság szempontjából elengedhetetlen, hogy mindent akkor fogyasszunk, amikor szezonja van: ne akarjunk epret decemberben, májusban meg almát, hisz ezeket csak akkor szerezhetjük be, ha messzi országokból vesszük. Hozzátette,
Haba Tünde érdekességként azt is elmondta, hogy a télen termesztett paradicsom, bár ízetlen és tápanyagban szegényebb, sokkal kevesebb vegyszert tartalmaz, mint a szabadföldi paradicsom.
„A szabadföldi paradicsomot kéthetente permetezik, míg a télen üvegházban termelt paradicsom kevesebb vegyszert igényel” – magyarázta.
Csirkét nem ettek tavasszal, hisz azok akkor még parányi csibék voltak, de a báránynak „szezonja volt”. Tudták, hogy a nyúl, liba, kacsa mikor nő vágható nagyságúra, a disznó pedig kifejezetten téli csemege volt.
A helyi termelés előnyei mellett Tünde rávilágított arra is, hogy a globális ellátási láncok sokszor olcsóbb termékeket kínálnak, de ez az olcsóság gyakran az alacsony munkabérek, a környezetvédelmi előírások figyelmen kívül hagyása és a korrupció eredménye.
A globális multik termékei gyakran nem veszik figyelembe a fenntarthatóságot és az igazságos munkakörülményeket, ami hosszú távon a társadalom és a környezet számára káros hatásokkal jár.
– részletezte. Mintegy konklúzióként elmondta, hogy a fenntartható konyha nemcsak a személyes egészségünkre van jótékony hatással, hanem a bolygónkra is. Szerinte mindenkinek a saját döntésein múlik, hogy mennyire képes fenntartható módon élni és étkezni. A fenntartható konyha nem csupán az étkezésről szól, hanem arról is, hogyan kapcsolódunk a termelőkhez, hogyan támogathatjuk a helyi gazdaságot, és hogyan tehetjük egészségesebbé a mindennapi életünket.
„Ha mindenki egy kicsit jobban odafigyel, akkor már sokat tettünk” – zárta beszélgetésünket Haba Tünde.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!