A fenntartható konyhában az alapanyagok jellemzően helyiek, szezonálisak és vegyszermentesek
Fotó: Erdély Bálint Előd
A fenntartható konyha szakértője, Haba Tünde sokáig kutatta és tanulmányozta a fenntarthatóságot az étkezési szokásaink terén. A zöldségekkel, gyümölcsökkel és alapanyagokkal kapcsolatos tudatos döntéseink nem csupán környezetünkre, hanem az egészségünkre is hatással vannak.
2025. május 25., 08:552025. május 25., 08:55
2025. május 25., 09:042025. május 25., 09:04
A csíkszeredai Haba Tünde szerint a fenntartható étkezés alappilére a helyi termékek fogyasztása, a szezonális alapanyagok választása és a vegyszermentes alapanyagok felhasználása. Ez a három szempont elméletileg globálisa is pozitív hatással lehet a gazdaságra, de a szakember nem ringatja magát hiú ábrándokba, tudja: az, hogy ő például nem vásárol távolról hozott avokádót vagy narancsot, csak egy csepp az óceánban.
Szerinte
Elmondta, hogy „a vegyszermentesség akkor válik nehézzé, amikor olyan termékeket vásárolunk, amelyek hosszú utat tettek meg, és különböző környezetekben tárolták őket. A friss zöldségek és gyümölcsök, ha sokáig utaznak, akkor hamar tönkremennek, és minél vegyszermentesebbek, annál gyorsabban romlanak. Ezért a helyi termelők termékei, amelyek frissek és gyorsan elérhetőek, gyakran olcsóbbak és egészségesebbek is, mint a hosszú úton érkező változatok” – fejtette ki, hozzátéve, hogy az ár egy igencsak problémás kérdés, mert mondjuk az ananásznál biztos drágább az alma a piacon, ellenben a szupermarketek polcain még olcsóbb az alma, pedig az jórészt távolról érkezik.
A sok olcsó és vegyszerrel szennyezett étel később bosszulja meg önmagát, és orvosi kezelések és gyógyszerek áraként hajtja be azt, amit a vásárlásokkor megspóroltunk.
„A vegyszerekkel kezelt ételek, amik tele vannak adalékanyagokkal, ízfokozókkal és egyéb kemikáliákkal, egy idő után tönkreteszik az emésztőrendszert, és krónikus betegségeket okozhatnak. Ha nem a rövid távú hasznot nézzük, hanem hosszú távon gondolkodunk, akkor hamar rájövünk, hogy érdemes többet költeni a friss, helyi, vegyszermentes ételekre, mint később gyógyszerekre költeni” – magyarázta.
A fenntartható étkezés egyik alappillére a helyi termelők támogatása. Haba Tünde hangsúlyozta, hogy a helyben termelt termékek esetében könnyebb információkat gyűjteni a termesztési és feldolgozási folyamatokról.
„A helyi termelőknél tudjuk, hogy honnan származik az alapanyag, hogyan dolgozzák fel, és milyen vegyszereket használnak. Ha a helyi húsfeldolgozó üzemből származó húst veszünk, szinte biztos, hogy akad egy ismerős vagy ismerős ismerőse, aki ott dolgozik, és tudja, hogy mi történik a feldolgozás során. Ezzel szemben egy távoli országból érkező alapanyagról sokszor semmit nem tudhatunk.
A kávé olyan külföldről érkező termék, amelyről a legtöbben nehezen tudnak lemondani
Fotó: Freepik
„A reggeli kávémban, amit elfogyasztok, nem tudom, hogy honnan származik a kávé, hogyan termelték, és milyen körülmények között dolgozták fel. Ezek a dolgok gyakran elérhetetlenek, mert az információk távol vannak tőlünk” – fejtette ki Haba Tünde.
A szakember beszélt a boltokban kapható mirelit zöldségekről is, amelyek bár fentarthatóság szempontjából nem jelentenek jó választást, hiszen fagyasztásuk, szállításuk rengeteg pluszenergiát igényel, általában egészséges opciót jelentenek.
„Sokan azt gondolják, hogy a mirelit zöldségek nem annyira egészségesek, mint a friss termékek, de ez nem minden esetben igaz. Például a zöldborsó, amit 24 órán belül le kell fagyasztani, sokkal tápanyagban gazdagabb, mint a friss, piacon vásárolt borsó, ami akár már háromnapos is lehet. A fagyasztott borsó tápanyagtartalma magasabb, mert azonnal feldolgozzák, és nem tartalmaz vegyszereket. Ezzel szemben a friss borsót a termelőtől a piacig szállítják, így valószínűleg már veszít a tápanyagértékéből, mert a cukor keményítővé alakul benne” – részletezte.
A narancsot érdemes helyi gyümölcsre cserélni
Fotó: Orbán Orsolya
A szakember arról is beszélt, a fenntarthatóság szempontjából elengedhetetlen, hogy mindent akkor fogyasszunk, amikor szezonja van: ne akarjunk epret decemberben, májusban meg almát, hisz ezeket csak akkor szerezhetjük be, ha messzi országokból vesszük. Hozzátette,
Haba Tünde érdekességként azt is elmondta, hogy a télen termesztett paradicsom, bár ízetlen és tápanyagban szegényebb, sokkal kevesebb vegyszert tartalmaz, mint a szabadföldi paradicsom.
„A szabadföldi paradicsomot kéthetente permetezik, míg a télen üvegházban termelt paradicsom kevesebb vegyszert igényel” – magyarázta.
Csirkét nem ettek tavasszal, hisz azok akkor még parányi csibék voltak, de a báránynak „szezonja volt”. Tudták, hogy a nyúl, liba, kacsa mikor nő vágható nagyságúra, a disznó pedig kifejezetten téli csemege volt.
A helyi termelés előnyei mellett Tünde rávilágított arra is, hogy a globális ellátási láncok sokszor olcsóbb termékeket kínálnak, de ez az olcsóság gyakran az alacsony munkabérek, a környezetvédelmi előírások figyelmen kívül hagyása és a korrupció eredménye.
A globális multik termékei gyakran nem veszik figyelembe a fenntarthatóságot és az igazságos munkakörülményeket, ami hosszú távon a társadalom és a környezet számára káros hatásokkal jár.
– részletezte. Mintegy konklúzióként elmondta, hogy a fenntartható konyha nemcsak a személyes egészségünkre van jótékony hatással, hanem a bolygónkra is. Szerinte mindenkinek a saját döntésein múlik, hogy mennyire képes fenntartható módon élni és étkezni. A fenntartható konyha nem csupán az étkezésről szól, hanem arról is, hogyan kapcsolódunk a termelőkhez, hogyan támogathatjuk a helyi gazdaságot, és hogyan tehetjük egészségesebbé a mindennapi életünket.
„Ha mindenki egy kicsit jobban odafigyel, akkor már sokat tettünk” – zárta beszélgetésünket Haba Tünde.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Törvénytervezetet terjesztett be a parlamentben az RMDSZ a barna medve kilövési kvótájának megduplázásáról. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint szükség van az arányos állományszabályozásra Romániában.
A közéleti és egyházi szerepvállalás összeegyeztethető, sőt akkor végezhető hitelesen, ha az ember hitét megvallva és vállalva, alázattal viselkedik a hivatása, illetve a világi és plébániai közössége iránt – mondta.
Elkobozta a környezetőrség az első olyan munkagépet, amelyet drónfelvételek segítségével leleplezett illegális hulladékkezeléshez használtak – jelentette be szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Kettős könyvelés révén 1,3 millió euró értékű adócsalást követett el egy Szilágy megyei kereskedelmi társaság. A rendőrség az adócsalás becsült összegének erejéig biztosítéki zár alá vont két tucat ingatlant.
Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 000 minta genetikai elemzései azt mutatják, hogy Romániában a barna medve populációja „egy konzervatív forgatókönyv” szerint 10 657 és 12 787 egyed között van.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Erdély hazavár néven az Erdélyből elvándorolt magyarok hazaköltözését ösztönző hosszú távú programot indít az RMDSZ, amellyel elsősorban gyakorlati segítséget akar nyújtani a külföldön élő honfitársak hazatéréséhez.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Uzsorakamatokra kölcsönt adó, nagyváradi illetőségű, Magyarországon élő férfit vettek őrizetbe csütörtökön, akit zaklatással is gyanúsítanak. A nagyváradi rendőrök szerint a gyanúsított megtévesztő szerződésekbe foglalta az uzsorakamatot.
Mára hagyománnyá vált az Arad megyei mezővárosban a köztéri adventi koszorú készítése, a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő gyertyagyújtáson, amire mindig más adventi hírnököt kérnek fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!