Helyit, szezonálist és vegyszermentest – Haba Tünde a fenntartható konyháról

Elmondta, hogy „a vegyszermentesség akkor válik nehézzé, amikor olyan termékeket vásárolunk, amelyek hosszú utat tettek meg, és különböző környezetekben tárolták őket. A friss zöldségek és gyümölcsök, ha sokáig utaznak, akkor hamar tönkremennek, és minél vegyszermentesebbek, annál gyorsabban romlanak. Ezért a helyi termelők termékei, amelyek frissek és gyorsan elérhetőek, gyakran olcsóbbak és egészségesebbek is, mint a hosszú úton érkező változatok” – fejtette ki, hozzátéve, hogy az ár egy igencsak problémás kérdés, mert mondjuk az ananásznál biztos drágább az alma a piacon, ellenben a szupermarketek polcain még olcsóbb az alma, pedig az jórészt távolról érkezik.

A sok olcsó és vegyszerrel szennyezett étel később bosszulja meg önmagát, és orvosi kezelések és gyógyszerek áraként hajtja be azt, amit a vásárlásokkor megspóroltunk.

„A vegyszerekkel kezelt ételek, amik tele vannak adalékanyagokkal, ízfokozókkal és egyéb kemikáliákkal, egy idő után tönkreteszik az emésztőrendszert, és krónikus betegségeket okozhatnak. Ha nem a rövid távú hasznot nézzük, hanem hosszú távon gondolkodunk, akkor hamar rájövünk, hogy érdemes többet költeni a friss, helyi, vegyszermentes ételekre, mint később gyógyszerekre költeni” – magyarázta.

A helyi termékek és a fenntarthatóság

A fenntartható étkezés egyik alappillére a helyi termelők támogatása. Haba Tünde hangsúlyozta, hogy a helyben termelt termékek esetében könnyebb információkat gyűjteni a termesztési és feldolgozási folyamatokról.

„A helyi termelőknél tudjuk, hogy honnan származik az alapanyag, hogyan dolgozzák fel, és milyen vegyszereket használnak. Ha a helyi húsfeldolgozó üzemből származó húst veszünk, szinte biztos, hogy akad egy ismerős vagy ismerős ismerőse, aki ott dolgozik, és tudja, hogy mi történik a feldolgozás során. Ezzel szemben egy távoli országból érkező alapanyagról sokszor semmit nem tudhatunk.

Mirelit zöldségek és friss alapanyagok

A szakember beszélt a boltokban kapható mirelit zöldségekről is, amelyek bár fentarthatóság szempontjából nem jelentenek jó választást, hiszen fagyasztásuk, szállításuk rengeteg pluszenergiát igényel, általában egészséges opciót jelentenek.

„Sokan azt gondolják, hogy a mirelit zöldségek nem annyira egészségesek, mint a friss termékek, de ez nem minden esetben igaz. Például a zöldborsó, amit 24 órán belül le kell fagyasztani, sokkal tápanyagban gazdagabb, mint a friss, piacon vásárolt borsó, ami akár már háromnapos is lehet. A fagyasztott borsó tápanyagtartalma magasabb, mert azonnal feldolgozzák, és nem tartalmaz vegyszereket. Ezzel szemben a friss borsót a termelőtől a piacig szállítják, így valószínűleg már veszít a tápanyagértékéből, mert a cukor keményítővé alakul benne” – részletezte.

Haba Tünde érdekességként azt is elmondta, hogy a télen termesztett paradicsom, bár ízetlen és tápanyagban szegényebb, sokkal kevesebb vegyszert tartalmaz, mint a szabadföldi paradicsom.

„A szabadföldi paradicsomot kéthetente permetezik, míg a télen üvegházban termelt paradicsom kevesebb vegyszert igényel” – magyarázta.

Csirkét nem ettek tavasszal, hisz azok akkor még parányi csibék voltak, de a báránynak „szezonja volt”. Tudták, hogy a nyúl, liba, kacsa mikor nő vágható nagyságúra, a disznó pedig kifejezetten téli csemege volt.

Helyi kontra globális élelmiszerek

A helyi termelés előnyei mellett Tünde rávilágított arra is, hogy a globális ellátási láncok sokszor olcsóbb termékeket kínálnak, de ez az olcsóság gyakran az alacsony munkabérek, a környezetvédelmi előírások figyelmen kívül hagyása és a korrupció eredménye.

A globális multik termékei gyakran nem veszik figyelembe a fenntarthatóságot és az igazságos munkakörülményeket, ami hosszú távon a társadalom és a környezet számára káros hatásokkal jár.

– részletezte. Mintegy konklúzióként elmondta, hogy a fenntartható konyha nemcsak a személyes egészségünkre van jótékony hatással, hanem a bolygónkra is. Szerinte mindenkinek a saját döntésein múlik, hogy mennyire képes fenntartható módon élni és étkezni. A fenntartható konyha nem csupán az étkezésről szól, hanem arról is, hogyan kapcsolódunk a termelőkhez, hogyan támogathatjuk a helyi gazdaságot, és hogyan tehetjük egészségesebbé a mindennapi életünket.

„Ha mindenki egy kicsit jobban odafigyel, akkor már sokat tettünk” – zárta beszélgetésünket Haba Tünde.