
A székely zászló eltávolítására felszólító alapfokú törvényszéki döntés ellenére a nyárádszeredai városháza homlokzatán marad a kék-arany lobogó, az önkormányzat pedig fellebbezni fog – jelentette be csütörtökön Tóth Sándor polgármester.
2015. július 16., 18:442015. július 16., 18:44
A Maros megyei prefektúra – mint arról korábban beszámoltunk – a zászlók és a himnusz használatát szabályzó, 1994-ben elfogadott 75-ös számú törvényre hivatkozva perelte be a nyárádszeredai önkormányzatot, amiért kitűzte a városházára a székely lobogót. A város elöljárója három hete kapta kézhez az alapfokú döntést, amely helyet ad a prefektúra keresetének. Tóth Sándor június végén a helyi tanács tudomására hozta az ítéletet, de kihasználva a tizenöt napos határidőt, élt a fellebbezés jogával.
Az elöljáró megkeresésünkre furcsának nevezte azt, hogy miközben van új zászlótörvény, a régi jogszabállyal érvel a prefektúra, továbbá idegen államok zászlajának kitűzésére hivatkozik, holott a székely zászló jelképnek minősül. „Ismerve a román igazságszolgáltatást, tudjuk, hogy milyen meccsre számíthatunk, de kitartunk véleményünk mellett” – erősítette meg Tóth Sándor, aki leszögezte: a zászló a helyén marad.
„A Székely Kupa döntőjében el lehetett énekelni a székely himnuszt, három helyen is ki volt tűzve a székely zászló, a rendezvény civilizált légkörben zajlott. Mindenki elfogadta ezt. Miért nem lehet ugyanolyan civilizáltan politikai téren is megoldani a székely zászló kérdését? Persze, ehhez a román politikum és társadalom civilizált hozzáállására, toleranciájára lenne szükség. Miért raboljuk ehelyett egymás idejét?” – tette fel a kérdést Tóth.
A nyárádszeredai önkormányzat épületére kitűzött székely lobogóra a „szolgálatos” jelentgető, Dan Tănasa hívta fel a Maros megyei prefektúra figyelmét még 2014 januárjában – derül ki a peranyagból. A kormányhivatal intézkedéseivel kapcsolatban a nyárádszeredaiak felhívták a figyelmet, hogy a 1994. évi zászlótörvény nem tiltja a székely zászló kitűzését, csak idegen államét, továbbá hivatkoztak a Kulturális Minisztérium álláspontjára, miszerint ez a lobogó „egy történelmi közösség jelképe nem sorolható a törvény által büntetendő fasiszta, rasszista, idegengyűlölő jelképek csoportjába”.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!