
A megelőzés a legjobb védekezés a hegyimentők szerint
Fotó: Brassói hegyimentő-szolgálat/Facebook
Mivel a hegyekben erős szél, hóvihar várható, ami miatt jelentősen csökken a látótávolság, a Brassó megyei hegyimentők azt javasolják a turistáknak, hogy kerüljék a hegyvidéki területeket.
2026. január 08., 20:362026. január 08., 20:36
„A helyzet komolyságára való tekintettel a Brassó megyei Salvamont azt javasolja, hogy kerüljék a magas hegyvidéki területekre való utazást, halasszák el a hegyi túrákat és a gerincösvényeken való túrázást, és tartózkodjanak a kijelölt és biztonságos területeken kívüli hegyi tevékenységektől. Ilyen időjárási körülmények között az ösvények nagyon rövid idő alatt járhatatlanná válhatnak, és a mentési műveletek is lényegesen nehezebbé válnak” – áll a hegyimentők által csütörtökön kiadott, a News.ro híürgynökség által ismertetett ajánlásban.
A hegyimentők „mindenkinek a felelősségérzékére apellálnak, aki hegyi környezetben kíván tevékenységet végezni”, és azt javasolják, hogy tartsák be az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetéseit, folyamatosan tájékozódjanak az időjárás alakulásáról, és kerüljék a „felesleges kockázatvállalást”.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) egy sor másodfokú (narancssárga) riasztást adott ki havazásra, viharos szélre és hóviharokra; csütörtök éjjel pedig fagyos idő várható Erdélyben, a Bánságban, a Partiumban, Máramarosban és a hegyvidéken.
Ajánlásaik – mint ismeretes – olyan körülmények között hangzottak el, hogy a meteorológusok arra figyelmeztette, hogy csütörtökön 10 és 23 óra között a Déli-Kárpátokban és a Keleti-Kárpátok déli részein, főként az 1700 méter fölötti területeken sűrű havazás és hóvihar várható, amely erősen, 50 méter alá csökkenti a látási távolságot. A széllökések sebessége meghaladja a 85–120 kilométert óránként, hófúvásokat idézve elő.
Továbbá csütörtök este 11 órától péntek délelőtt 10 óráig szintén másodfokú riasztás lesz érvényben hóvihar miatt a Déli-Kárpátokban és a Keleti-Kárpátok déli részén, az 1700 méter fölötti régiókban, ahol a szél 85–120 kilométer/órás sebességgel fújhat, és hófúvások alakulnak ki. A látótávolság 50 méter alá csökken.
„Ezek a körülmények komoly veszélyt jelentenek az emberek biztonságára, rendkívül veszélyessé teszik a túrázást, mivel gyorsan dezorientációhoz, hipotermia kialakulásához és súlyos balesetekhez vezethetnek” – hívta fel a figyelmet a Salvamont.

A rossz időjárásra való tekintettel a hatóságok egy sor ajánlást fogalmaztak meg a lakosság számára.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!