
Hazug Pista (polgári nevén Köllő István, 1931. december 6. – 2016. január 1.) legendás gyergyói mesemondó és nagyotmondó volt
Fotó: Balázs Katalin
Hazug Pista nyomában immár 25. alkalommal szervez vándortábort az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE).
2026. július 07., 21:012026. július 07., 21:01
A Hazug Pista nyomában elnevezésű út hagyományos, népszerű kerékpáros túra, amelyet az EKE Vándortábor keretében szoktak megrendezni a Gyergyói-medence és a környező hegyek lenyűgöző tájain. Idén augusztus 5-én szervezi meg az EKE.
A változatos útvonal sík szakaszokat és izgalmas, erdei-hegyvidéki terepeket is érint a Gyergyói-medencében. A túra a helyi legendás anekdotákról és nagyotmondásokról ismert Hazug Pistáról kapta a nevét.
„Utunk során ellátogatunk Bakta remeteségébe, ahol megtekintjük Hazug Pista emlékházát és szobrát, miközben felidézzük a híres történeteit.
a Hargitára, a Gyergyói- és a Hagymás-hegységre.
Amit a túrán átélhetsz:
Ha szereted a természetet, a helyi legendákat és a kalandos bringatúrákat, ez a túra felejthetetlen élményt kínál. Várunk szeretettel!” – áll a felhívásban.
Hazug Pista (polgári nevén Köllő István, 1931. december 6. – 2016. január 1.) legendás gyergyói mesemondó és nagyotmondó volt, akit sokan „baktai remeteként” is emlegettek, mivel Gyergyóalfalu határában, a Maros mellett élt egyedül egy tanyán. Egykori vadőrként a fantáziadús, jócskán kiszínezett történeteivel – repülőgépet szétszerelő kalandoktól kezdve a bélükkel kifelé menekülő medvékig – szórakoztatta a hozzá látogatókat, és rendszeresen fellépett a gyergyóalfalvi bálokon is.
Történeteit a Kossuth-díjas Berecz András mesemondó rendszeresen gyűjtötte, tanítómesterének és példaképének tekintette, sőt a 2002-es Ez úgy igaz, ahogy hiszitek című dokumentumfilmben is szerepelt. Történetei a Hazug Pista igazsága című kötetben is megjelentek, és bár nem hagyott vagyont maga után, halála óta is élnek meséi a köztudatban.

Ő már csak Hazug Pista néven ismert. Pedig dehogy hazudott. Meséivel, történeteivel mindig meghódította azon hallgatóit, akik nem siettek tovább. Gyergyóalfalu szoborállítással is segíti halhatatlansága megőrzését.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!