Fotó: Facebook/Kincses Kolozsvár Egyesület
Mátyás királyról keresztelték el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári kara Tordai úti épületének auláját. A péntek délutáni névadó ünnepséggel vette kezdetét az immár 26. alkalommal megszervezett Kolozsvári Mátyás Napok.
2018. február 23., 23:392018. február 23., 23:39
2018. február 24., 16:412018. február 24., 16:41
Ugyanakkor ez az esemény volt a nemzetpolitikai államtitkárság által 2018-ra meghirdetett Mátyás-emlékév kezdőakkordja, ahogyan arra Tonk Márton dékán rámutatott. Az eseményt egyébként rendkívül nagy érdeklődés övezte, a névadásra, illetve a díszterem előtt helyet kapó táblák leleplezésére a zsúfolásig megtelt aulában került sor.
Köszöntő beszédében Tonk Márton Orbán János Dénes erdélyi, jelenleg Magyarországon élő költő egyik verséből vett részlettel érvelt a keresztelő fontossága és létjogosultsága mellett. „Ó, annyi minden van nekünk!/Példa okáért: főterünk./A főtéren szobor van,/a lelkünk a szoborban,/alatta ősapáink,/a múlt, a krumpli, és – ó –/a király alatt szép ló." – idézte a dékán.
A dékán hangsúlyozta: Mátyás király immár a Sapientián is otthonra lelt, hazaérkezett oda, ahol a nemzeti közösségápolás a mindennapok része, ahol a szenátus ülésein magyarul hozzák meg a döntéseket, ahol a tanévnyitókat és -zárókat „a Szózattal kezdjük, és nemzeti imánkkal zárjuk". Tonk Márton azt is bejelentette: a Hunyadi Mátyás-díszterem a továbbiakban állandó helyszíne lesz a Kolozsvári Mátyás Napoknak.
Háromnapos kulturális rendezvénysorozat keretében tisztelegnek Mátyás király emléke előtt Kolozsváron február 23–25. között.
Macalik Arnold, a Mátyás napokat szervező Amaryllis Társaság vezetője, a Tordai úti egyetemépület egyik tervezője beszédében úgy fogalmazott: a keresztelő a hétköznapokat köti össze az ünnepnapokkal.
„Legyen a név tartós fundamentuma az épületnek" – hangsúlyozta Macalik, aki arra is kitért, hogy a tudomány története gyakorlatilag az emberi tévedések története, hiszen a tegnapi ismeretek folyamatosan árnyalódnak, de „nem így Mátyás király igazsága".
Fotó: Facebook/Kincses Kolozsvár Egyesület
A magyar kormány képviseletében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szólalt fel az ünnepségen. Potápi kifejtette: Hunyadi Mátyás – „aki Közép-Európa gyermeke volt, és a közép-európai népek királya lett" – 575 évvel ezelőtt „ebből a városból indult el élete útjára, és nemcsak harci sikereivel vagy gazdagságával tűnt ki elődei és kora vezető politikusai közül, hanem azzal is, hogy sokkal messzebbre látott".
„Az, hogy az a szó: magyar, jelent még valamit a világban – szorgalmat, kitartást, műveltséget –, neki is köszönhetjük" – magyarázta. Potápi szerint Mátyás példája mentén túl kell tekintenünk vitáinkon, és közösen kell elkezdenünk munkálkodni Közép-Európa „dicső jövőjéért".
„Egy örökségnek vagyunk a birtokosai, és ez az örökség közös” - jelentette ki Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja a Mátyás király-emlékév erdélyi programjait ismertető keddi sajtótájékoztatón. Az emlékév tanácsadó testületének tagjai az uralkodó integráló szerepét hangsúlyozt
„A magyar kormány kész arra, hogy továbbra is segítse az erdélyi magyarságot, számíthatnak ránk" – hangsúlyozta továbbá Potápi. Az államtikár arra is kitért: az emlékév keretében Mátyás életének meghatározó helyszínein, köztük Szegeden, Budán és Székesfehérváron is tartanak rendezvényeket, ugyanakkor köszönetet mondott szülővárosának, hogy a rendezvénysorozathoz kapcsolódva idén a Kolozsvári Mátyás Napokat és a Kolozsvári Magyar Napokat is az ő emlékének szentelik, így a kincses városból indítják útnak az emlékév erdélyi programjait.
Fotó: Facebook/Kincses Kolozsvár Egyesület
A névadó ünnepség a Sapientia oktatója, Lupescu Radu történész előadásával zárult, aki a Mátyás megkoronázásáig vezető kalandos útról mesélt a közönségnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!