
Fotó: Krónika
2007. július 26., 00:002007. július 26., 00:00
A közösség egy része – 23 felnőtt és 15 gyerek – nem volt hajlandó elhagyni az útkereszteződést. Brian Lenihan ír igazságügyi miniszter hétfőn kijelentette, a csoportot eltávolítják az országból, hacsak nem tudnak nyomós okokkal szolgálni arra, hogy maradhassanak.
Jöjjenek, amivel akarnak
„Nem várjuk őket tárt karokkal: pénzt keresni mentek oda, akkor biztosan lesz pénzük hazautazni is. Temesvárig elhozzák őket az írek, onnan meg jöjjenek, amivel akarnak” – nyilatkozta lapunknak Gheorghe Groza, Mezőtelegd polgármestere. Lapunk információi szerint egyébként a csoport repülőjegyét a román állam fizette. A polgármestert felháborította, hogy a település és az ő neve a romák kapcsán vált világhírűvé. „Éppen elég bajunk van a 400 romával itt helyben, most még az hiányzik, hogy az Európai Unió is ránk szálljon” – háborgott az elöljáró. A gondok forrása Groza szerint az, hogy a mezőtelegdi romák kezelhetetlenné váltak. Bár az önkormányzat nyilvántartásában 400 személy szerepel, nem tudni, valójában hányan élnek a vasútállomáshoz közeli romatelepen – ám közülük egynek sincs munkahelye, 120 személy szociális segélyt kap. A roma közösség néhány évvel ezelőtt még a közeli Rév környékén élt, ám onnan elzavarták őket. Családonként szivárogtak át Mezőtelegdre, ahol állami tulajdonban levő területeket foglaltak el akadálytalanul, és arra építették fel kunyhóikat, házaikat. „Többen házukkal, lovaikkal be vannak jegyezve a mezőgazdasági nyilvántartóba. A többieknek is felajánlottam, hogy telekkönyveztessék a nevükre a területeket, amelyre építettek, ám nem érdekelte őket” – számolt be a polgármester. A munkaerő-elhelyezési ügynökség nemrég két állásbörzét szervezett a romák számára, 300 munkahelyet kínáltak fel, de ők csak hatot foglaltak el. „Szó szerint kiröhögték az ügynökség munkatársait, amikor munkahelyet ajánlottak fel nekik. Külön iskolát építettünk számukra a Smile Alapítvány támogatásával, kantin van benne, fürdőszobák, ám az sem érdekli őket – panaszolta Groza. – Viszik a gyerekeket koldulni. Nem tudom, mi lesz a környékkel, ha a rendőrség, a hatóság nem oldja meg a helyzetet.” A romákra a környék lakói is panaszkodnak: a szántóföldek, kertek termését sorra megdézsmálják, a Révi-szorosban sátorozó turistákat is meglopják éjjelente. A sorozatos lopásokról a révi rendőrségen felvett számtalan nyilatkozat is tanúskodik.
Írországban nem diszkriminálnak?
Mezőtelegden hónapokkal ezelőtt kelt híre annak, hogy Írország tárt karokkal várja a romákat, így többen repülőre szálltak. A Dublin mellett élő csoport akkor vált világhírűvé, amikor az egyik írországi televízióadó bemutatta, miként vertek sátrat a repülőtér és Ballymun település között. Írországi sajtóinformációk szerint mindannyian a Rostás család tagjai, és azért választották táboruk helyszínéül az M50-es autópálya sávjai közötti szigetet, mert azt nagyon jól megvilágítják. A romák törvényesen utaztak ki Írországba, állításuk szerint munkát szerettek volna vállalni, az ír sajtó szerint azonban az autópálya mentén koldulással keresték meg a betevőt. A kitoloncolás híre ellenére néhány nappal ezelőtt újabb család indult el oda szerencsét próbálni.
A televízióadásban a telegdi romák azt panaszolták, hogy otthon embertelen körülmények között élnek, mindenben hiányt szenvednek, ezért kényszerültek kivándorlásra. „Mocsok van itt is, de még mindig jobb, mint otthon, itt legalább nem diszkriminálnak” – nyilatkozta az ír lapoknak a mezőtelegdi A. R., aki két kiskorú gyermekkel él a sátortáborban. Rostás Simona a The Observernek elmondta, hogy lakhatási lehetőséget és a férfiak számára munkahelyet kértek az ír államtól. Vasile Ros, az írországi román közösség elnöke vasárnap arra figyelmeztette a kormányt, hogy az országnak újabb romániai kivándorlóáradattal kell szembenéznie abban az esetben, ha a követeléseknek enged. Az írországi rendőrség szombaton szólította fel távozásra a romákat, átadva nekik a kitoloncolásról szóló dokumentumokat. Ros bejelentette, hazautazik Romániába, hogy a romák itteni lakhatási körülményeit ellenőrizze.
Megdobált polgármester
A sajtóvisszhang nyomán a Bihar megyei prefektúra a helyszínen vizsgálta meg a romák életkörülményeit. Traian Abrudan alprefektus bejelentette: értesüléseik szerint 79 román állampolgárságú, roma etnikumhoz tartozó személy tartózkodik Dublin környékén. Közülük 69 Bihar megyei, egy Ialomiţa megyéből került oda, kilenc személyazonosságát nem ismerik; 49-en mezőtelegdiek. Az azonosított személyek közül huszonöten kiskorúak, hatan a kétéves életkort sem töltötték be. A prefektus szerint a cigányok téglaházakkal rendelkeznek itthon, gyermekeik civilizált körülmények között tanulhatnak, iskolán kívüli programokat is szerveznek számukra.
A mezőtelegdi önkormányzat egyelőre nem lát lehetőséget arra, hogy a telepen rendet teremtsen. Kedden Gheorghe Groza polgármester egy televíziós stábot kísérve szeretett volna bejutni a romatelepre, ám az ott élők menekülésre kényszerítették a látogatókat. Az összesereglett romák kövekkel dobálták meg a személygépkocsit, amelyből az elöljárót sem engedték kiszállni.
(fotó: J. P. Ireland Photoline)
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.