Hirdetés

Határtalanul program: erdélyi és partiumi városokban fordult meg a legtöbb magyarországi diák

Anyaországi diákok a gyergyószárhegyi Lázár-kastélynál. A felkeresett úti célok között első helyen a legnagyobb régióként Erdély szerepel •  Fotó: Pethő Melánia

Anyaországi diákok a gyergyószárhegyi Lázár-kastélynál. A felkeresett úti célok között első helyen a legnagyobb régióként Erdély szerepel

Fotó: Pethő Melánia

Eddig mintegy 535 ezer diák vett részt a Határtalanul programban, amelybe kilencszáznál is több település kapcsolódott be – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten.

Krónika

2024. április 16., 16:152024. április 16., 16:15

2024. április 16., 16:472024. április 16., 16:47

Az államtitkár az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága és kulturális bizottsága együttes ülésén kiemelte: a program elsődleges célja, hogy az anyaországi és külhoni magyar gyermekek közötti kapcsolatok kialakítását elősegítse és megerősítse. A külhoni magyar területekre szervezett kirándulások emellett hozzájárulnak a lokálpatriotizmus megerősítéséhez, elősegítik a külhoni magyarság megismerését, a földrajzi, geológiai, néprajzi ismeretek bővítését.

Szeretnék, ha a program keretében minden hetedikes magyar diák eljutna valamely határon túli magyar területre – mondta és reményét fejezte ki, hogy ezt a következő tanévben meg is tudják majd valósítani.

Hirdetés

Az államtitkár kitért arra is, hogy a mostani tanévben közel kétezer pályázat érkezett, és azért, hogy minden diákcsoport el tudjon jutni kirándulásra, a rendelkezésre álló keretet 1,8 milliárd forintra egészítették ki. Az idei tanévben a csoportok 1500 kirándulás során 2,3 millió kilométert tesznek meg.

A felkeresett úti célok között első helyen a legnagyobb régióként Erdély szerepel, amelyet a Felvidék, Horvátország és Vajdaság követ. Kárpátalja vonatkozásában a program jelenleg szünetel – jelezte.

Potápi Árpád János a program eredményeit részletezve egy kutatást idézett, eszerint a magyarországi egyetemisták 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy járt már külhoni, magyarlakta területen. Ez jórészt ennek a programnak köszönhető – hangsúlyozta. A diákok 62 százaléka számolt be határon túli magyar barátokról, akikkel napi kapcsolatban vannak, és 65 százalékuk nevezte a kirándulást egy életre szóló élménynek.

Potápi Árpád János: ha a fiatalok közötti kapcsolatot erősíteni lehet, akkor hosszú távon a nemzet szövetét is meg tudjuk erősíteni •  Fotó: Soós Lajos/MTI Galéria

Potápi Árpád János: ha a fiatalok közötti kapcsolatot erősíteni lehet, akkor hosszú távon a nemzet szövetét is meg tudjuk erősíteni

Fotó: Soós Lajos/MTI

Potápi Árpád János úgy fogalmazott: a nemzet jövője a fiatalok kezében van, ha a közöttük fennálló kapcsolatot erősíteni tudják, akkor hosszú távon a nemzet szövetét is meg tudják erősíteni. Az államtitkár megköszönte a támogató hozzászólásokat és kiemelte: konszenzusra törekednek, aki a nemzeti összetartozásban részt kíván venni, részese lehet annak.

„Mi, magyarok összetartozunk, a határok megléte ellenére, mert az országnak vannak határai, de a nemzetnek nincsenek” – idézte az MTI a politikust. Fontosnak tartotta, hogy a nemzeti összetartozás érzése ne csak egy szlogen legyen, hanem egy valóban átélt élmény. A felvetésekre reagálva megfontolandónak nevezte, hogy a programot kiterjesszék akár középiskolai osztályokra is, amennyiben az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak.

Csite András, a Hétfa Kutatóintézet igazgatója kiemelte: a program alapvetően köznevelési célja, hogy a gyermekek tudásszintjét növelje, de vannak gazdasági hatásai is, amelyek elsősorban külhonban jelennek meg.

A csoportok a Kárpát-medence egészét bejárják, nincs olyan szeglet, ahol ne fordultak volna meg a kiránduláson résztvevők. A toplista első három helyén Kolozsvár, Nagyvárad és Déva szerepel.

Ez azt is jelenti, hogy ezek azok a települések, ahol gazdasági hatások is elsődlegesen megjelennek – közölte, hozzátéve: az odalátogatók egyúttal turisták is. 12 milliárd forintnyi turisztikai kiadást azonosítottak, amit a külhoni kiránduláson résztvevők költöttek el.

Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő arról beszélt, hogy a program a Kárpát-medencei idegenforgalom motorja. A kulturális élmény mellett egyfajta reklám és marketing is egyben, később a gyerekek családi úticélnak javasolják ezeket a helyszíneket. Az utazók 20 százaléka újra érdeklődik hasonló úticélok iránt – közölte.

A bizottság előtt Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója kiemelte: azon dolgoznak, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő, alkotó művészeknek teret és bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak. Rendezvényeik a nemzeti identitás erősítését szolgálják, igyekeznek bemutatni a világ magyarságára jellemző értékeket, és szeretnék megismertetni a határon túli magyarsággal a hungarikumokat, a magyar kultúra és tudományos élet kincseit, tudományos, szellemi teljesítményeit.

Pánczél Károly (Fidesz) a nemzeti összetartozás bizottság elnöke arról beszélt, hogy a program a nemzetpolitika zászlóshajója, egy sikertörténet.

A kezdeti gyermekbetegségek után – amikor csak utazást, szállást lehetett finanszírozni – mostanra már bekerült az étkezés támogatása és biztosítják a különböző programok költségeit is. Pósán László (Fidesz) a kulturális bizottság elnöke azt mondta: ez egy jó program, amelyet érdemes folytatni és érdemes a további fejlesztéseken gondolkodni. Az ilyen típusú élmények, amelyeket helyben lehet megtapasztalni, életre szólóan megmaradnak – hangsúlyozta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 26., vasárnap

Mi maradt az egykori iparvárosokból?

Minden évben ellátogatok pár napra a Bánságba, ahol Nándorhegy, Stájerlakanina és Oravicabánya környékén autózva újra és újra rácsodálkozom az egykor virágzó ipar hatalmas lenyomataira: gyártelepekre, csarnokokra, kéményekre, iparvágányokra.

Mi maradt az egykori iparvárosokból?
Mi maradt az egykori iparvárosokból?
2026. július 26., vasárnap

Mi maradt az egykori iparvárosokból?

Hirdetés
2026. július 26., vasárnap

Tarr Zoltán bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól Fehéregyházán

A magyar kormánynak kötelessége a határon túli magyarok jogainak képviselete, ami azt is jelenti, hogy ezekből a jogokból nem lehet elvenni – hangsúlyozta Tarr Zoltán Fehéregyházán.

Tarr Zoltán bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól Fehéregyházán
2026. július 26., vasárnap

Tarr Zoltán Erdélyben: határon túli vezetőkkel találkozik és Petőfi-múzeumot avat a miniszter

Az erdélyi magyar szellemi, kulturális, politikai és egyházi vezetőkkel találkozik a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán.

Tarr Zoltán Erdélyben: határon túli vezetőkkel találkozik és Petőfi-múzeumot avat a miniszter
2026. július 26., vasárnap

Hogyan lesz a kilőtt vaddisznóból szalámi? A vadhús hosszú útja az erdőtől a boltokig

A medvék és a vaddisznók ma már nemcsak az erdőkben, hanem a hírekben is állandó szereplők, lapunk is gyakran beszámol arról, hogy erdélyi városok utcáin kóborolnak.

Hogyan lesz a kilőtt vaddisznóból szalámi? A vadhús hosszú útja az erdőtől a boltokig
Hirdetés
2026. július 25., szombat

Álvásárlók csalták csapdába a hangszert áruló erdélyi fiatalt, két férfit őrizetbe vettek

Csaknem egy hónappal a támadás után elfogták annak a kolozsvári rablási kísérletnek a feltételezett elkövetőit, akik egy interneten meghirdetett hangszer megszerzése érdekében brutálisan bántalmaztak egy 20 éves fiatalembert.

Álvásárlók csalták csapdába a hangszert áruló erdélyi fiatalt, két férfit őrizetbe vettek
2026. július 25., szombat

,,Hozzávágtam a telefonom a medvéhez” – egy budapesti újságíró drámai kalandja Tusnádfürdőn

Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.

,,Hozzávágtam a telefonom a medvéhez” – egy budapesti újságíró drámai kalandja Tusnádfürdőn
2026. július 25., szombat

A székelyek „örökös miniszterelnökének” nevezték, Magyar Péterről is kérdezték Orbán Viktort a tusványosozók

Idén is rengeteg kérdés érkezett Orbán Viktorhoz a közönség részéről a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A Fidesz elnöke üzeneteket is kapott, például azt, hogy „az Olt nem táplálja a Tiszát”.

A székelyek „örökös miniszterelnökének” nevezték, Magyar Péterről is kérdezték Orbán Viktort a tusványosozók
Hirdetés
2026. július 25., szombat

Magyar Péter már reagált a Fidesz elnökének tusványosi beszédére

Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.

Magyar Péter már reagált a Fidesz elnökének tusványosi beszédére
2026. július 25., szombat

Tőkés László az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett és Márton Áron példájának követését ajánlotta

Az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett, az Orbán-kormány nemzetpolitikáját méltatta és a jelenlegi geopolitikai helyzetben Márton Áron egykori erdélyi püspök példájának követését ajánlotta a résztvevők figyelmébe Tusványoson.

Tőkés László az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett és Márton Áron példájának követését ajánlotta
2026. július 25., szombat

Orbán Viktor: a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében számolják fel a demokráciát és a jogállamot Magyarországon

A demokrácia és a jogállam felszámolása Magyarországon ma a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében történik - jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) mondott beszédében.

Orbán Viktor: a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében számolják fel a demokráciát és a jogállamot Magyarországon
Hirdetés
Hirdetés