Három Petőfi-szobrot is avatnak Maros megyében

Az első ünnepségre egy hónap múlva Segesváron kerül sor, ahol lényegében újjáavatják a költő néhány évvel ezelőtt, földcsuszamlás veszélye miatt eltávolított büsztjét. A nyáron a marosludasi magyarság is ünnepre készül, az év második felében pedig marosszentgyörgyi iskola elé kerül ki egy Petőfit ábrázoló alkotás.

Az RMDSZ 18 kerületi elnöke döntött úgy, hogy gyűjtést kezdeményez a segesvári büszt visszaállításáért, a későbbiekben pedig további anyagi támogatást nyújt a marosludasi és marosszentgyörgyi szobrok felállításához.

Elsőként előreláthatólag június elsején avatják újra a nemzet költőjének segesvári mellszobrát, melyet földcsuszamlás veszélye miatt az önkormányzat öt évvel ezelőtt eltávolított a városháza és várfal közötti kis parkocskából. A sokáig raktárban porosodó alkotás nem sokára új helyen, új talapzatra kerülhet. Dorin Dăneşan polgármester és Segesvár román többségű önkormányzata, ha néhány éves késéssel is, de betartotta ígéretét és a sokáig elhanyagolt, majd anyaglerakatként használt római katolikus templom melletti területet csinos kis parkká varázsolta, mely a tavaly óta a költő nevét viseli. A polgármester által javasolt új helyszínt a helyi szórványmagyarság nem csak elfogadta, de meg is kedvelte. Az RMDSZ kerületi elnökei által szervezett gyűjtésből a városháza által finanszírozott talapzatot készülnek bevonni gránitlapokkal.

A nyár folyamán Marosludason is szoboravatóra kerül sor. A Maros-híd mellett kialakított zöldövezetben már tavaly megépült a talapzat, azonban formai okok be nem tartására hivatkozva, a hatalomra kerülő balliberális koalíció megakadályozta a szobor tavalyi felavatását. Szintén az idén, de valamivel később kerülhet sor a marosszentgyörgyi alkotás köztérre való helyezésére. A község és az iskola vezetői azt szeretnék, ha a Petőfi-szobor a központban lévő tanintézet előtti kis zöldövezetet ékesítené. A szentgyörgyi magyarság már rég óta vágyik egy műalkotásra, amely Constantin Romanu-Vivu iskola előtt található szobrát „ellensúlyozná”. Ion Vlasiu alkotását a kommunista diktatúra utolsó hónapjaiban avatták, kiváltva ezzel az akkor még szinte színmagyar település nemtetszését. Romanu-Vivunak Felsőmarosmenti prefektusként magyarellenes szerepe volt az 1848-as forradalomban. Egy ideig az iskola is az ő nevét viselte.

Rendkívül nagyra értékelte a kerületi elnökök döntését Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke. A szervezet vezetője lapunknak nyilatkozva jelezés értékűnek nevezte az összefogást, még akkor is, ha egyetértett azzal a felvetésünkkel, miszerint egy szobor újjáavatását annak kellene fedeznie, aki eltávolította eredeti helyéről. „Egymásrautaltságunk tudatát erősíti, ami voltaképpen a Maros megyei magyarság és RMDSZ ereje. Mi valóban együtt lehetünk erősek, szórványban és tömbmagyar vidéken élők” – hangsúlyozta Brassai Zsombor.