Hirdetés

Hármasfaluban nem ragaszkodnak az ősi településnévhez

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

Akarják is, meg nem is a Maros megyei Hármasfalu lakói, hogy összenőtt településeik ismét az ősi magyar neveket viseljék. A küküllőmenti Csókfalvából, Székelyszentistvánból és Atosfalvából az 1950-es évek elején, egyetlen tollvonással lett Hármasfalu.

Szucher Ervin

2011. június 03., 09:292011. június 03., 09:29

A három település földrajzilag ugyan összeolvadt, ám lakói a mai napig ragaszkodnak a régi határhoz, hagyományaikhoz. A Balavásártól Szováta irányába vezető műúton mindenki, függetlenül attól, hogy csókfalvi, szentistváni vagy atosfalvi, büszke identitására. Lehet is, hisz településeiket már a 14. századból származó írások is emlegetik.

Az államalapító királyunkról elnevezett egyetlen erdélyi település, Székelyszentistván 1332-ben a latin Sancto Stephano néven került a kor dokumentumaiba. Ugyanazon iratok tesznek említést Csókfalváról is. Atosfalvát a 16. században említik. A néphagyomány szerint a település egy pestisjárvány után keletkezett, amikor Székelyszentistvánról hat család menekült ide. Más nézet szerint a település neve az Ato személynévből származik. A falvak mai lakói között nincsenek etimológiai viták, nagy részüket a szocialista időkben kapott gyűjtőnév sem zavarja. „Mi tudjuk, hogy melyik falut hogy hívják, és még azt is, ki hova való” – egyszerűsíti le a kérdést egy középkorú asszony, amikor a visszakeresztelésről kérdezzük. Az üzletbe siető hölgy csak akkor gondolkodik el, amikor meg szeretném tudni, fülének melyik megnevezés tetszik jobban: a Székelyszentistván vagy a Hármasfalu? „Én is székelynek tartom magam, és tudom, hogy ki volt az első királyunk!” – húzza ki magát, majd büszkén mosolyogva elköszön.

Nem csak buldózerrel rombolhatnak

„Falvakat nem csak buldózerrel lehet eltüntetni” – állítja Kiss Dénes református lelkipásztor, a visszakeresztelés egyik kezdeményezője, aki Csoóri Sándorral együtt vallja, hogy a Hármasfalu „álarcos név”, amit a kommunista hatalom erőszakolt a három magyar településre. A tiszteletes, aki éveken keresztül különböző fórumokon küzdött az ősi nevek visszaszerzéséért, belefáradt a szélmalomharcba. „Az elöljárók érdektelenek, a lakosság szintén. Nem is csoda, hisz az utóbbi két évtizedben nagyon kicserélődött, ma már olyanok lakják a falvakat, akik jogokat és segélyeket követelnek maguknak, de kötelességeik nincsenek” – utal Kiss Dénes az etnikai arányok változására. Példaként a tizenegynéhány év után kihagyott Szent István-napi ünnepet hozza fel. Mint mondja, másfél esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egyeseknek feltűnjön, hogy a lelkész és kis csapata nem szervezték meg a hagyományos augusztus 20-ai ünnepélyt. „Könnyű úgy egy népnek az identitását ellopni, ha hagyja” – vonja le a szomorú következtetést a pap. Éppen ezért nem szabad mindent kizárólag a lakókra bízni, akik közül sokan, mihelyt zsebbe kell nyúlni, megtorpannak, állítja Márton Zoltán, az Magyar Polgári Párt (MPP) volt megyei alelnöke. Példaként a közeli Nyárádszereda esetét hozza fel, ahol éppen a legtehetősebb réteg , a vállalkozók tiltakoztak a főter Bocskai Istvánról való elnevezése ellen. Szerinte fontos pillanatokban a vezetőknek kell felvállalniuk a döntést. Márton azonban nem tartja szerencsésnek, hogy a javaslattal a kisebbségben lévő MPP rukkoljon elő. „Könnyen megeshet, hogy a polgármester és az RMDSZ már csak sportból is nemet mond, mint megannyi kezdeményezésünkre” – figyelmeztet.

Az utódokra nem lehet számítani

A hivatalosságok közül többen és többször is ígéretet tettek arra, hogy segítenek Erdély egyedüli olyan településének, mely fél évszázaddal ezelőtt még az államalapító szent királyunkról volt elnevezve. E tekintetben az RMDSZ politikusai szinte teljesen kiábrándították az ügy szorgalmazóit. „Elvetettük a problémát, mert megosztaná a három falut. És amúgy is minek, hisz mi mindhárom települést a régi nevén emlegetjük?!” – hárítja el a kérdést a szövetség helybéli elnöke, amikor a Szent István-i hagyaték ápolását feszegetjük. Nemes András szerint – aki mellesleg a helyi önkormányzat tagja is – az ügynek anyagi vetülete is van, hiszen a személyazonossági cseréje legalább tíz lejbe kerül. A helyi RMDSZ inkább azt szerette volna, ha a három, egyberagasztott falut sikerülne leválasztani a községközponttól, a kezdeményezés azonban kudarcba fulladt. A sikertelenség már akkor borítékolható volt, mikor a bukaresti Băneasa repülőtér takarítónője telefonon arról értesítette a hármasfalusiakat, hogy dossziéjukat az illemhelyen találta meg. „Ennyit az RMDSZ-es megyei- meg csúcsvezetők hozzáállásáról” – jegyzi meg epésen Márton Zoltán. Szerinte a három település nemcsak a magas rangú vezetők érdektelenségének az áldozata, magyar ügyekben a makfalvi polgármesterre sem lehet számítani. A szinte színmagyar község elöljárója, Zsigmond Vencel legutóbbi mandátuma alatt többször túltett román nacionalista kollégáin. Akkor került az erdélyi közvélemény figyelmébe, amikor hadat üzent a polgármesteri hivatalra kitűzött székely zászló kifüggesztőinek. A múlt év elején több helyi magyar nemzetiségű tanácsos ellen tett bűnügyi feljelentést, majd a román rendőrrel próbálta leszedetni a lobogót. „Egy magyarellenes magyartól várjuk el, hogy tegyen valamit Szent István tiszteletére?” – kérdez vissza a valamikori Székelyszentistván központjában egy idős bácsi, aki még a kérdés feltevése előtt tisztázni kívánja, hogy nem az MPP vagy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tagja.
„Ha egy kicsit mozgósítanánk a népet, nem hinném, hogy az emberek nemet mondanának a falvak visszakeresztelésére” – állítja Csonta Ferencz, aki valamikor a község alpolgármesteri tisztségét is ellátta. Az RMDSZ-ből az MPP-be átállt önkormányzati képviselő abból indul ki, hogy a helyiek kizárólag a történelmi elnevezéseket használják. Valamikor mindhárom falunak külön bírója volt, de csak egy jegyzőséget tartottak fenn. A különbségek most is érződnek, főként a vallás tekintetében. A csókfalviak nagy része unitárius, Székelyszentistvánon és Atosfalván református többség van. „Az identitástudatra lehetne alapozni” – véli Csonta. Ennek köszönhetően került az államalapító mellszobra a valamikor Szent Istvánról elnevezett falu református templomának udvarára. Szintén az identitástudat vezényelte a helyi általános iskola vezetőségét, hogy a magyar királyról nevezze el azt. A tanintézet azonban a tanfelügyelőség gáncsoskodásai miatt hivatalosan ma sem viselheti a választott elnevezést, de az épület homlokzatán mégis áll a Szent István nevét tartalmazó kétnyelvű tábla. „Legalább erre a szintre kellene eljutnunk, hogy a falvak elejére kerüljön ki a tábla. Ha nem szabad kihelyezni az útmentére, akkor magánterületre kéne kitenni” – javasolja Márton Zoltán, s mivel az övé a hármas település első lakóháza, megfogadja, hogy kerítésén belülre táblát helyez ki, melyen hatvan esztendő eltelte után ismét a Csókfalva elnevezés lesz olvasható.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 14., péntek

Katonai teherautó és három autó ütközött, hárman meghaltak Maros megyében

Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.

Katonai teherautó és három autó ütközött, hárman meghaltak Maros megyében
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Magyar–román párbeszédtől a mesterséges intelligenciáig: Grezsa Csaba a #főtér23 kínálatáról

A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.

Magyar–román párbeszédtől a mesterséges intelligenciáig: Grezsa Csaba a #főtér23 kínálatáról
2026. augusztus 14., péntek

Hetvenöt autó karosszériájára bukkantak, illegális autóbontót zárt be a rendőrség

Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.

Hetvenöt autó karosszériájára bukkantak, illegális autóbontót zárt be a rendőrség
2026. augusztus 14., péntek

A metró előszele: megszűnik a főtéri parkoló Kolozsváron

Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.

A metró előszele: megszűnik a főtéri parkoló Kolozsváron
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

„Elszakadt a film, a kórházban ébredtem fel” – Megszólalt a brassói tragédiában érintett sofőr

Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.

„Elszakadt a film, a kórházban ébredtem fel” – Megszólalt a brassói tragédiában érintett sofőr
2026. augusztus 14., péntek

A nagyváradi körgyűrű újabb felüljáróján indult el a forgalom, hátravan még három felül- és egy aluljáró

Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.

A nagyváradi körgyűrű újabb felüljáróján indult el a forgalom, hátravan még három felül- és egy aluljáró
2026. augusztus 14., péntek

Az idő rostáján az új egyházzene – Kolozsváron találkozik újra a kortárs zene az évszázados hagyománnyal

Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?

Az idő rostáján az új egyházzene – Kolozsváron találkozik újra a kortárs zene az évszázados hagyománnyal
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Kolozsváron akkora a bűz, hogy Emil Boc már az illetékes hatóságokhoz fordult

Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.

Kolozsváron akkora a bűz, hogy Emil Boc már az illetékes hatóságokhoz fordult
2026. augusztus 14., péntek

Üzenet a jövőnek: két új időkapszulát helyeztek a csíksomlyói kegytemplom új toronygombjaiba

A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.

Üzenet a jövőnek: két új időkapszulát helyeztek a csíksomlyói kegytemplom új toronygombjaiba
2026. augusztus 14., péntek

Brassói halálos gázolás: őrizetbe vették a sofőrt, és közölték, mi vezethetett a balesethez

Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.

Brassói halálos gázolás: őrizetbe vették a sofőrt, és közölték, mi vezethetett a balesethez
Hirdetés
Hirdetés