Harc a parlagfű ellen

Borbély László korábbi környezetvédelmi miniszter ugyan még 2010-ben kezdeményezte egy olyan törvény megalkotását, amellyel – például magyarországi mintára – szabályoznák a parlagfű irtását, ám a rendelkezés mindmáig nem született meg. Így pedig csakis egyéni kezdeményezésen múlik, hogy a magán- vagy jogi személyek saját területükön irtják-e, vagy sem a sokak számára rengeteg kellemetlenséget okozó gyomot, a környezetvédelmi hatóságok csak felszólítani tudják őket a feladat elvégzésére, számon kérni és bírságolni viszont már nincs hatáskörük.

Szatmár megye: diákok versenyeznek

Éppen emiatt határozott úgy a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, hogy a diákság bevonásával próbálja meg  felhívni az emberek figyelmét a parlagfű káros hatásaira, valamint megpróbálja tudatosítani azt, hogy mindenkinek illő kivennie a részét a sokaknál súlyos allergiát okozó gyom terjedésének megakadályozásából.

Mielőbb el kell kezdeni az irtást
Az egyik legallergénebb növényként számon tartott parlagfű irtását legcélszerűbb már tavasszal elkezdeni. Virágzása ugyanis július közepe táján kezdődik el, és minden más allergénnél tovább tart. A parlagfű egyébként Észak-Amerikából származó növény, Európában nem őshonos. Az ürömfélék csoportjába tartozik. 1878-ban tűnt fel először Svájcban. Az I. világháború környékén kezdett elterjedni Európában. Magyarország területén az 1920-as években Somogy déli részén tűnt fel először, később az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt, így került át később Erdélybe is. Terjedése kezdetben lassú volt, a növénynek alkalmazkodnia kellett az európai éghajlathoz. Amikor az éghajlathoz hozzászokott a növény, robbanásszerűen terjedésnek indult. A gyom ugyanakkor a hetvenes évekig nem okozott jelentős mértékben allergiát. Az azóta eltelt évtizedekben viszont a növény pollenjének koncentrációja a levegőben nagymértékben megnövekedett. Európában jelentős mértékben elszaporodott, és komoly népegészségügyi problémát okoz. Utak, lakótelepek, nagyberuházások építésekor a talajrendezési munkák során a termőtalaj eltűnik, a felszínre kerülő nyers talajon évekig a parlagfű egyeduralkodó, ezidő alatt pedig hatalmas mennyiségű magot termel. Ez a milliós magmennyiség a következő 30-40 évre megteremti a faj fenntartásának a lehetőségét. Magát a parlagfűtelepet egyébként 1-2 éven belül elnyomják az őshonos gyomok és fűfélék.

A hatóság egyébként Békéssy Erzsébet igazgató kezdeményezése nyomán évek óta folytat felvilágosító kampányt, illetve szervez önkéntesek bevonásával irtási akciókat. Idén pedig a parlagfű terjedése elleni küzdelmet beemelték a szintén több éve szervezett Életet a környezetnek, életet az embernek elnevezésű nemzetközi környezetvédelmi vetélkedő témái közé. Az országos szakaszba jutott hét iskola csapatának feladata május folyamán egy, a parlagfűvel kapcsolatos tájékoztató kampány szervezése, ennek célja, hogy minél több önkéntest bevonjanak a tulajdonképpeni munkába. A magyarországi iskolákkal folytatott versengés győztesei egyébként Koppenhágába utazhatnak majd, ahol többek között meglátogatják az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget is, amelynek ott található a székhelye. A tulajdonképpeni terepmunka június elején indul majd, ekkor a résztvevők kapát fognak a kezükbe, és nekikezdenek felszámolni a gyakorlatban is a parlagfűtelepeket. A Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség több éve tartó parlagfűirtó kampányaiba rendszerint a települések önkormányzatai is bekapcsolódnak. Ily módon tavaly egyetlen hétvége alatt sikerült közel 7 mázsányi gyomot összegyűjteni. A parlagfüvet kerti hulladékként kezelik: a gyomlálást követően összegyűjtik, és a megyei szeméttelepen komposzttá alakítják, így végül a növény visszakerül a természetes körforgásba.

A környezetvédelmi ügynökség adatai alapján egyébként a parlagfű egyre inkább terjed Szatmár megyében. A gyom szinte az összes sík- és dombvidéki területen elszaporodott, különösön gyakori Nagykároly környékén, az Ér és a Szamos menti síkságon valamint a tasnádi dombvidéken. Otthon érzi magát az utak, vasutak mentén, a települések belterületein lévő elhanyagolt részeken, de mezőgazdasági kultúrákban, főképp a kukorica és a napraforgó között, valamint a nem megfelelően kezelt legelőkön is terjed.

Bihar: az irt, aki akar

Valóságos szélmalomharcot folytat eközben a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, amely ugyan időről időre kampányokkal hívja fel a figyelmet az irtás fontosságára, valamint rendszeresen felszólítja az önkormányzatokat arra, hogy idejében kezdjék meg a parlagfű irtását, hatásköre ennyiben kimerül. Az ügynökség illetékese is úgy látja, az, hogy ezt követően tesznek-e az erősen allergén növény ellen, valójában csak a polgármestereken, illetve a telkek tulajdonosain múlik. A környezetvédelmi hatóság birtokában levő statisztikák szerint egyébként a lakosság maximum húsz százaléka allergiás valamire, ám becslések szerint az allergiások közül sokaknak, az összlétszám mintegy felének okoz kellemetlen tüneteket a parlagfű.

Egyébként Biharban is igen elterjedt a parlagfű mind a gondozatlan földeken, mind Várad területén, romos épületek között vagy elhanyagolt zöldövezetekben, illetve a Sebes-Körös partján is nagy számban előfordul.