Hamis illúziót is ad az agyat elkényelmesítő AI – Vitus-Bulbuk Emese pszichológus a gyerekek lelki gondjairól

illetve milyen javaslatokat fogalmazna meg az egyes nehézségek esetén.

nincsenek-e lemaradásai. Tulajdonképpen ide tartoznak a különböző tanulási zavarok, viselkedészavarok, és ennek mentén a szorongás, az agresszió. Ezek a témák mindig felmerülnek a szülők körében” – sorolta a szakember. Kifejtette, szintén gyakran kerülnek előtérbe olyan spektrumzavarok, mint az Asperger-szindróma vagy az autizmus. „Aztán az agresszió és a szorongás problémája szintén hangsúlyosan előtérbe kerül, részben a képernyők és a mesterséges intelligencia térhódítása miatt.

az egyik szülő azt mondja, hogy ő egyáltalán nem engedi a gyereknek az AI-ozást, a másik azt, hogy ő mindent megenged, nem is tudja igazából, hogy a gyerek mit csinál, mert nem ért hozzá. A szülők generációjából sokan nem értenek még ehhez, és nagyon messzinek, mesterségesnek tűnik az AI-lehetőség, amire nehéz ráhangolódni vagy amit nehéz megtanulni” – fejtette ki a pszichológus.

A mesterséges intelligencia használatának következményei

Vitus-Bulbuk Emese rámutatott, elengedhetetlennek tartja, hogy a felnőttek határt szabjanak, és tudjanak segíteni a gyereknek abban, hogy ne engedje a mesterséges intelligenciát maga helyett gondolkozni.

A legújabb kutatások (az egyik itt található) összehasonlították a ChatGPT és a Google vagy más keresők használóinak agyi funkcióit, és azokét is, akik egyáltalán nem használtak ilyen típusú internetes keresőprogramot. A ChatGPT használóinak esetében 40%-kal kevesebb volt az agyi funkció, mint a többiek esetében és ez nagyon sok.

– mondta a pszichológus. Mint magyarázta, azért veszélyes az effajta elkényelmesedés, mert a gyerek megszokja, hogy feltesz egy kérdést és azonnal választ kap, amit aztán teljes mértékben, megkérdőjelezhetetlenként elfogad, úgy dönt, hogy az AI válasza jó – nem kérdez rá másik irányból. És ez azt jelenti, hogy az AI-használó nem használja az agytekervényeit, tehát a kognitív képességei konkrétan csökkenni fognak.

A mostani általános iskolás nemzedék tagjai hazaérnek, videóhíváson keresztül azonnal kapcsolódnak a társaikhoz, egész estig dumálnak, együtt oldják a házit, sok videót nézegetnek, együtt nevetnek. Tehát teljesen áttevődött a virtuális közegbe az ő szociális életük” – mondta a pszichológus.

Hozzátette, ezt nem könnyű megérteni szülőként, a felnőttek pedig folyamatosan késztetést éreznek, hogy „kiszedjük ebből a helyzetből a gyereket”. „»Menj már ki, fiam, légy egy kicsit a levegőn!« – mondják a szülők. De közben elfelejtik, hogy a mostani kamaszok a Covid időszaka alatt voltak elemisták, és abba a kényszerhelyzetbe kerültek, hogy azt tanulták meg: egy kis képernyőkockában látják a társaikat. És ebből faragtak maguknak egyfajta erősséget, és ez nagyon jó hiszen ezt a fajta kapcsolódást aztán ha akarják, át tudják vinni a valós életbe” – mutatott rá a pszichológus.

A személyes kapcsolattartás része a fizikai mozgás is

Vitus-Bulbuk Emese arra is kitért, hogy a valódi személyes interakciónak a fizikai részvétel, és ezzel együtt a mozgás is része, amire a szülőnek nagyon oda kell figyelnie.

Még akkor is, ha nehezére esik a gyereknek is meg a szülőnek is, mert hát előbb-utóbb mindenki fáradt, de mindenképp ki kell mozdítani a kis- és nagykamaszt. Régen be kellett ráncigálni a gyereket az udvarról, manapság pedig nógatni kell, hogy kilépjen a virtuális térből, vissza a valóságba” – mutatott rá a szakember. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a virtuális kapcsolattartás a gyerekek életében egyszerre lehet építő és romboló hatású, szerelmek születnek és múlnak el úgy, hogy közben nem is találkoztak soha a fiatalok egymással.

„Mint oly sokszor, most is nekünk kell energiát belefektetni, hogy megértsük a gyerekeket, helyes kereteket biztosítsunk és helyes irányt mutassunk. Hogy miért? Mert mi vagyunk a felelősek irántuk és nem fordítva. Eljön az ő idejük is, mikor ők válnak felnőtté és az ő gyermekeik állítják őket kihívások elé” – mondta a pszichológus.

korábban írtuk

Könnyen navigál a virtuális világban, de cipőfűzőjével nehezebben boldogul ma egy elemista

Míg egy évtizeddel ezelőtt ügyesebben boldogultak az elemisták a kézügyességet igénylő feladatok elvégzésekor, a pedagógusok tapasztalata szerint mindez egyre inkább akadályokba ütközik. Összeállításunkban tanítók és kisdiákok szólalnak meg.

Unalmasnak tűnik a valóság a virtualitáshoz képest

A szakembert a virtuális személyközi kapcsolatok lélektani vetületeiről is kérdeztük. Úgy fogalmazott, hogy a virtuális kapcsolódás sok mindent képes pótolni: azonnal megerősítést ad, az ember figyelmet kap, fontosnak érzi magát.

Ehhez képest a valóság unalmas, rutinos, silány, tele a fáradt, nyűgös felnőttekkel, akik pont nem értenek meg, amikor szeretnéd. Épp ebből kifolyólag olykor nagyon nehéz a gyerekeket visszahozni a reális térbe. A mesterséges intelligenciával való párbeszéd esetén nincs érzelmi kapcsolódás. Holott az ember érzelmi kapcsolódás nélkül nem tud létezni” – hívta fel a figyelmet a pszichológus. Mint mondta, érzelmi szálak nélkül az ember lelke elszegényedik, elszigetelődik, kialakulhat depresszió, elhanyagoltságérzés, elmagányosodás.

A digitális „detox”, vagyis digitális böjt

Vitus-Bulbuk Emese kiemelte, épp ezért szükséges felhívni a szülők a figyelmét: igenis szervezzenek közös programot, kikapcsolódást a gyerekkel. „Ez szólhat arról is, hogy mondjuk egy hónapban egyszer elmennek két napra valahova,

Mert az nem működik, hogy én nézem a telefonomat, és közben azt mondom a gyereknek, hogy tegye le a telefont” – hívta fel a figyelmet a pszichológus. Kifejtette, a közös kikapcsolódás esetén a családtagok egymásra figyelnek, erősítik a kapcsolódást, azt az érzést, hogy együtt vannak, és ott vannak egymás számára – utána pedig feltöltődve kerülnek vissza a „mókuskerékbe”.

Egyébként az is érvényes manapság, hogy a szomszédság, kisebb közösségek tagjai keveset találkoznak személyesen. Ma már ritka, hogy olyan jól működő közösségben nőjön fel a gyerek, ahol érvényes a régi mondás, miszerint az egész falu neveli a gyereket” – mondta Vitus-Bulbuk Emese. Hozzátette, a legújabb kutatások azt mutatják, mondják: az a jó, hogyha minden nap beiktat magának az ember tudatosan egy kevés digitális böjtöt.

ezért javasolt lenne minden nap egy kevés digitális világ nélküli létezés” – hívta fel a figyelmet a szakember. (Egy szaktanulmányban olvashatóak erre vonatkozó információk.) Vitus-Bulbuk Emese azt tanácsolja: jó, ha olykor tudatosan kiszűrjük cselekvéseinkből az okoseszközöket – sok esetben amúgy is csak melléktevékenységek, viszont lefárasztják, feszültté, irritáltabbá teszik az embert.

Amikor az agyunk pihenhetne például buszon utazás, sétálás közben, akkor is használjuk a telefont, is pörgetjük az infókat. És az agy persze hogy nem tud mást, mint reagálni” – hívta fel a figyelmet a szakember.

korábban írtuk

Ha sok a virtualitás, szürkének, unalmasnak látja a gyerek a valóságot – Szakértők az iskolai mobilhasználat korlátozásáról

Nem újdonság, de megfontolandó, hogy számos negatív következménnyel jár a gyerek lelki és képességbeli fejlődésére nézve a túl gyakori mobilhasználat, az iskolában akadályozná az elmélyült odafigyelést, a tanulási folyamatot.

korábban írtuk

Milliók beszélik meg csevegőrobotokkal öngyilkossági gondolataikat, a chatbot téveszméket erősíthet meg

Az OpenAI becslései szerint hetente több mint egymillió ember fejez ki öngyilkossági gondolatokat, amikor a ChatGPT-vel cseveg.