Hallgatnak a zenélő kútról

Dorin Florea polgármester különböző kifogásokkal 2007 óta évről évre odázza az önkormányzati határozat életbeültetését. Kezdetben arra hivatkozott, hogy még senki nem kereste elő a szinte két évszázaddal ezelőtti terveket. Amikor kiderült, hogy a létesítmény lényegében a Margit-szigeti másolata lenne, a városgazda a főtér felújítási tervének hiányát hozta fel mentségéül. Amikor az is elkészült, a tanácsosok nem egyeztek bele sem a belváros arculatának átalakításába, sem a mélygarázs megépítésébe, a Bodor-kút felépítése újra vakvágányra került. A lapunk által megkérdezett Aurel Trif városházi szóvivő elmondása alapján pedig világossá vált, hogy a szűkös költségvetés miatt Florea 2013-ban sem tekinti prioritásnak a főtér ékességének számító létesítmény visszaállítását.

Nem az RMDSZ-től függ
Az önkormányzati testületben kisebbségben lévő RMDSZ-frakció tagjai úgy érzik, nem rajtuk múlik, hogy a tanácsi határozatot évek óta nem lehet gyakorlatba ültetni. Kérdésünkre, milyen eszközökkel próbálják rávenni a polgármestert arra, hogy tartsa tiszteletben a tanács döntését és a város magyarságának óhaját, Peti András annyit mondott: megpróbálják terítéken tartani a zenélő kút ügyét.

A 2007-ben született tanácsi határozat kezdeményezője, Bálint István volt önkormányzati képviselő szerint az újjáépített Bodor-kút mindenki számára látványosságot jelentene függetlenül attól, hogy ki ragaszkodik jobban az épített örökséghez. „Csak hasznot hozna Marosvásárhelynek, történelmi hagyományosságként és turisztikai látványosságként egyaránt. Milyen szép lenne egy sétányokkal, padokkal körülvett kupolás épület, amelyből halk térzene szólna, hideg víz folyna\" – érvelt Bálint. A Bolyai Farkas Gimnázium igazgatójának elképzelése szerint a kút közelében két szökőkút is helyet kaphatna, amely Vangelis, Jean Michel Jarre, Kodály, Chopin vagy Strauss zenéjének ritmusára szökellne fel fényorgona-kísérettel. „Addig nem nyugszom, amíg nem nyomtathatok egy új képeslapot a marosvásárhelyi főtérről, rajta Bodor Péter újjáépített kútjával\" – tette hozzá Bálint, aki 2012-ig tevékenykedett a városi tanácsban.

Helyszín van, hely kevésbé?
Miután 2007 elején a tanácsosok többsége elfogadta a kút újjáépítésének javaslatát, néhány hónap múlva egy másik határozattal annak a helyszínét is rögzítették. Ennek alapján a Bodor-kút a főtér közepére, a jelenlegi virágóra helyébe kerülne. A 60-as évek óta minden tavasszal kikerülő virágórát nem számolnák fel, csupán pár tíz méterrel odébb költöztetnék. Az eredeti javaslat szerint a kút az ismeretlen katona szobrának elköltöztetésével, Izsák Márton alkotása helyébe került volna. „Ez lett volna a legjobb megoldás, mert akkor két legyet ütöttünk volna egy csapásra. Annak a szobornak rég nincs semmi keresnivalója a főtéren, ezt a polgármester is belátta, sőt fel is ajánlotta, hogy átköltözteti a román hősök temetőjébe, de a jelenlegi politikai helyzetben ezt ő sem meri felvállalni\" – fejtette ki lapunknak Csegzi Sándor, Florea tanácsosa.

A volt alpolgármester különben megszerezte az 1936-ban a budapesti Margitszigeten felállított létesítmény tervét, amelynek alapján újjá lehetne építeni a székely ezermester művét. Csegzi szerint azonban nem biztos, hogy szerencsés volna az amúgy is zsúfolt főteret tovább terhelni. „Félreértés ne essék, érzelmi szempontból azt mondom, hogy a Bodor-kútnak a főtéren a helye. De építészetileg nem biztos, hogy nem lenne szerencsésebb például a Somostetőre vinni, és ott egy parkot kialakítani körülötte. Egyrészt a Trianon után épült két román templom lezárja a főtér mindkét végét, az ismeretlen katona és Avram Iancu lovasszobra pedig még zsúfoltabbá teszi azt. Másrészt a kút vize annak idején az állatok itatására szolgált, zenéje pedig a pontos időt jelezte. Ma már erre nincs feltétlenül szükség\" – vélekedett Csegzi Sándor. Szerinte ebben a kérdésben mindenképpen egy közvélemény-kutatásra volna szükség.
Keresztes Géza műépítész szerint valóban fontos, hogy a két szobor, a virágóra és a leendő kút „ne zavarja\" egymást. A szakember szerint a virágóra jelenlegi helyszíne ideális lenne a Bodor-kút számára annál is inkább, mivel nagyon szép lenne a rálátás a Bolyai utcából.

A környező falvakban is hallották a kút muzsikáját
A marosvásárhelyi zenélő kutat vagy ismertebb nevén Bodor-kutat Bodor Péter székely ezermester építette, egyes források szerint 1816-ban, mások szerint 1820–22 között. Bodor a régi kőkút medencéjére egy kör alaprajzú faépítményt készített, és arra karcsú faoszlopokon nyugvó, pavilonszerű építményt emelt, amelyet félgömbkupolával fedett be. Az emelvényre két íves lépcső vezetett fel. A víz hajtotta szerkezet reggel 6 órakor, délben, este 6-kor és éjfélkor népszerű dallamokat (Himnusz, Kossuth Lajos azt üzente, Rákóczi-induló) játszott, amelyek Borosnyai Lukács János, a Református Kollégium tanárának leírása szerint csendes estéken még a környező falvakban is hallhatóak voltak. A kupola csúcsán egy nap (24 óra) alatt körbeforgott az aranyozott Neptunusz- (mások szerint Apollón) szobor. A kút a vizét favezetéken a várdombról kapta. A zenélő kút falából a négy égtáj felé egy-egy csövön folyt ki a víz. A kút órája és zenélőszerkezete 1836 decemberéig működött, amikor egy hóvihar ledöntötte a szobrot. Valószínűleg ekkor ment tönkre a zenegép is, amelyet még sokáig őriztek a régi városháza padlásán. A bankjegyhamisításért kétszer is elítélt Bodor Péter – a mendemondák szerint – kivett egy csavart, és így működésképtelenné tette a szerkezetet. A kút másolatát Budapest Margit-szigetén építették újjá. Az eredeti helyén ma az ortodox katedrális áll.