Halasztással kezdődött csütörtökön a legfelső bíróságon a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról szóló per, amelyben három vádlottat börtönbüntetésre ítéltek.
2013. május 16., 15:392013. május 16., 15:39
Markó Attila vádlott, aki a restitúciós bizottság tagjaként döntött arról, hogy a háromszéki iskolaépületet az Erdélyi Református Egyházkerületnek adja vissza a román állam, elmondta: ügyvéd fogadása címen kérték a halasztást, amit a bíróság elfogadott, és június 27-ére tűzte ki a következő tárgyalást.
A perben június végén született első fokú döntés a buzăui bíróságon, amely Markó Attilát és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját három-három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, Silviu Climet, a román igazságügyi minisztérium volt jogi tanácsadóját pedig három év felfüggesztett szabadságvesztésre.
Markó Attila emlékeztetett arra, hogy a legfelső bíróságon a fellebbezési szakasz elejétől kezdődött a per, amelyben érdemi tárgyalás még nem volt. Arra a kérdésre, hogy becslése szerint meddig tarthat, elmondta: attól függ, hogy a bíróság hogyan kezeli az ügyet, a bírói testületnek ugyanis mérlegelési lehetősége van abban, hogy engedélyezzen olyan eljárási elemeket, amelyekre a vádlottaknak alapfokon is joguk van, például tanúk bekéretése vagy új bizonyítékok benyújtása. Ha ezt nem engedélyezi, és azt mondja, hogy számára világos az ügy, akkor akár egy tárgyalás után is ítéletet hirdethetnek.
Elmondta, az első fokú ítélet után felkészültek újabb bizonyítékokkal, amelyek az ő igazukat támasztják alá. Hozzátette: szerinte az ügy világos, hiszen az 1948-as államosítási dokumentumban is a református egyházat jelölték meg tulajdonosként, így tőlük vették el az ingatlant, és a romániai restitúciós törvény kimondja, hogy annak kell visszaadni az ingatlant, akitől elvették, és nem azt kell vizsgálni, hogy a XIX. században vagy a két világháború között kié volt az épület.
Az ügyészség és a buzăui bíróság viszont elfogadta a vádlottakat feljelentő magyar nemzetiségű sepsiszentgyörgyi érintettek álláspontját, akik szerint az iskola soha nem volt tulajdonjogilag a református egyházé, mert szerintük azt a székelyek építették közadakozásból, és az egyház csak mint tanfelügyelőségként felügyelte az iskolában zajló oktatást.
Szeptember 1-jén Sepsiszentgyörgyön nagyszabású tüntetést szerveztek az erdélyi magyar történelmi egyházak, amelyek szerint a Mikó-per alapját képezheti egy esetleges újraállamosítási folyamatnak. A magyar kormány értetlenségét fejezte ki a bírósági döntéssel kapcsolatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!