Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Az adatok már bekerültek az Országos Elektronikus Utcanévjegyzékbe (RENNS). Az eljárás során bevezették az állami nyilvántartásokba is ezeket az elnevezéseket: az új elektronikus személyazonossági igazolványok már az új utcaneveket tartalmazzák Erdőfelek községben, így Györgyfalván is. Ott, ahol eddig nem voltak hivatalos utcanevek: a régi személyikben nem szerepel utcanév, csak házszám.

Közismert, hogy a legtöbb magyarlakta – sok esetben színmagyar – településen jó esetben inkább csak a kétnyelvűsítésre fókuszáltak (például Strada Morii / Malom utca), majd abból eredtek a problémák-pereskedések, hogy a magyar elnevezés is megjelenhet-e. Ha pedig igen, akkor melyik legyen elöl vagy felül a fizikai megjelenítésben, szerepelhet-e mindkettő egy sorban. Néhány helyen a hivatalos felirattól eltérő formátumú, kinézetű „turisztikai táblák” kihelyezésével próbálták feltüntetni a történelmi magyar/szász elnevezést is, felemás sikerrel.

Találtunk néhány olyan székelyföldi utcanévjegyzéket, amelyekben – a györgyfalvihoz hasonló módon – magyar elnevezéseket jelenítenek meg a hivatalos utcanevek (például Alszeg, Kicsi, Malom utca). Ám a példa messze nem általánosan elterjedt. Főleg nem olyan esetben, hogy a román többségű községet román polgármester irányítja.

A „györgyfalvi módszerről” Soós Sándor györgyfalvi lakost, ötletgazdát, Erdőfelek község alpolgármesterét faggatjuk alábbi interjúnkban.

És mivel nem hivatalos utcanevek voltak, hanem a hagyományos magyar nyelvű megnevezések, a kezdeményezők nem várták meg, hogy jogi útra terelődjön az ügy: leszedték.

– Az elmúlt években egyre nagyobb jogi és adminisztratív nyomás nehezedett a hivatalos utcanevekkel még nem rendelkező települések önkormányzataira, hogy meglépjék az utcanévadást. Kapóra jött ez a kényszer a sokáig „pihentetett” györgyfalvi civil kezdeményezésnek?

– Pár éve elkezdődött nálunk is az utcanévadási folyamat, a községben főleg Erdőfeleken volt szükségszerű, hiszen követhetetlen volt, hol folytatódik a számozás. Volt olyan egész utca, ahol már az ábécé is kifogyott. Minden településen a helyi tanácsosokra volt bízva az utcanévadási javaslatcsomag összeállítása.

– Az elmúlt évtizedben Soós Sándor györgyfalvi közösségszervezői tevékenysége közigazgatási, közképviseleti munkával teljesedett ki, mely összefonódik Gabriel Costea erdőfeleki polgármester mandátumaival. Eleinte személyes tanácsadójaként, majd a község adminisztrátoraként, a 2024-es választások óta pedig alpolgármesterként dolgoznak együtt. Hogyan találták meg a közös szót?

– Tíz év alatt eddig több mint 70 projektet indítottunk el, közel 50 már megvalósult. Nagyon le volt maradva a községünk, hiszen sem hálózati ivóvíz, sem szennyvízhálózat nem volt, az utcák 20%-a volt leaszfaltozva, az iskolák, óvodák állapota méltatlan volt a növekvő gyereklétszám befogadására. Volt mit bepótolni.

Ennyi munkamennyiség mellett a munkamegosztás jól ment, én többnyire a 20%-ot kitevő magyar közösség ügyeivel és a Györgyfalván folyamatban lévő projektekkel kellett foglalkozzak, ahol a közvilágítás teljes felújítása, a vízhálózat megvalósítása és működésbe helyezése, aszfaltozások megvalósultak. Hamarosan a szennyvízhálózat is működésbe lesz helyezve, illetve elkezdődött az iskola teljes felújítása és bővítése.

– Elég csupán ez a közös munka, a kölcsönös bizalom ahhoz, hogy a hagyományos magyar utcaneveket – például Berekalja, Dűlő, Farkasverem, Felső, Kishíd, Körmös, Köves, Láb, Nagyszálas, Vágás, Zsák – fogadják el egy román többségű község magyar többségű falujában? Volt ellenvetés? Hogyan győzték meg a román tanácsosokat, milyen esetleges kompromisszumokat kellett kötni, ígéreteket megfogalmazni, hogy átmenjen a tervezet?

– Amint említettem, minden faluban a helyi tanácsosokra volt bízva az utcanevek összeállítása. Mivel Györgyfalváról 4 tanácsos van jelenleg a helyi tanácsban – abból 3 az RMDSZ és egy a PSD részéről –, előbb ez a csoport kellett beleegyezzen.

Az volt a kérés, hogy azoknál az utcáknál, ahol nem volt használatban hagyományos magyar utcanév, és jellemzően román családok lakják őket, román megnevezéseket is vegyünk figyelembe. A többi maradt a hagyományos utcanév, amit a györgyfalviak évtizedek, talán évszázadok óta használtak.

A 13 tanácsosból amúgy 3 magyar, tehát ha etnikai döntés volna, akkor Györgyfalva mindig hátrányban lenne és az alpolgármester se lenne magyar. De a többség nálunk nem etnikai alapokon áll, sőt még azt sem lehet mondani, hogy politikai pártok alapján, hanem inkább az egymás munkájának, képességeinek, eredményeinek elismerésén. Amíg a lakosság több mint 80%-a a jelenlegi polgármestert támogatja, és azokhoz hozzátartoznak a györgyfalvi magyar szavazatok is, addig ennek a kölcsönös tiszteletnek az elve alapján működik a tanács is.

Nincs visszaút – legalábbis a jelenlegi „térképen”

– Az utcanévjegyzéknek egyéb állami hivatalok jóváhagyását is meg kellett kapnia. Mennyit tartott, hogyan zajlott a folyamat, milyen akadályokkal szembesültek a bürokratikus procedúra során?

– Egy település utcáinak névadása pontos procedúra szerint zajlik. Előbb a kezdeményezők összeállítanak egy javaslatcsomagot, arról születik egy tanácshatározat-tervezet, amit közvitára kell bocsátani, ehhez lehetett módosítási javaslatokat küldeni, amit egy tanácsosokból álló bizottság egyenként elemezett, és jóváhagyott vagy elutasított.

A tanács által összeállított végleges listát a prefektúra által összehívott névnyilvántartó-névodaítélő bizottság kell véleményezze, ennek kikérése kötelező, de a tanácsnak csak konzultatív jellegű.

A végleges döntés a helyi tanácsnál van, tanácshatározat elfogadásával jogerőre emelkedett 2026. március 16-án. Azt mondhatom, hogy habár hosszúkás a folyamat, ám mégis átlátható és gördülékeny volt.

– Felkészültek a hivatásos feljelentők, az egyre erősödő magyarellenes szélsőségesek esetleges támadásaira?

– A konzultációs folyamatban már voltak a román sajtóban rosszalló megjegyzések, hergelések. Szerencsére a helyiek érezték, hogy ez külső provokáció és nem érte el az ingerküszöbüket.

Elővehetik a magyarkártyát, de remélem, a többség mindig a békés együttélés, a kölcsönös tisztelet mellett teszi le a voksát.

Lehetetlen? Ugye, hogy nem?

– A hagyományos magyar utcanevek elfogadtatásáért végzett munka során merítkeztek más erdélyi magyar önkormányzat pozitív vagy negatív példájából? Egyeztetett szakértőkkel, jogászokkal, aktivistákkal, politikusokkal?

– Nem foglalkoztunk mások sikereivel vagy sikertelenségével. Egy szakértő céggel konzultáltunk, hogy jogilag helyesen tegyük meg a lépéseket, ne legyen semmi törvényellenes. Ők digitalizálták is földrajzi információs rendszerrel (GIS), és amint az országos elektronikus utcanévjegyzék (RENNS) is helyreáll, akkor online módban is megtekinthető lesz.

– Kaptak olyan visszajelzést, hogy „úgysem fog sikerülni”?

– Persze, mindig, minden projektben vannak kételkedők. Voltak, akik a vízhálózat kiépítését tartották lehetetlennek, pedig az már hozzátartozik a minimális elvárásokhoz, és ugye, megvan. Volt, aki azt hitte, hogy lehetetlen hagyományos utcaneveket hivatalossá tenni. Ugye, lehetett. A törvényességet kell betartani és a közösség érdekét képviselni. Ha ez folyamatosan garantált, akkor minden lehetséges.

„Engem Soós Sándornak hívnak magyarul is, románul is”

– Miért tartotta járhatóbb útnak a magyar elnevezés hivatalos elfogadtatását a kétnyelvűség helyett? Utóbbi ugyebár jóval elterjedtebb Erdélyben, a magyar többségű, székelyföldi önkormányzatok esetében is. Ugyanakkor ez a kétnyelvűség is számos vitát, feljelentést, pereskedést szült.

– Engem Soós Sándornak hívnak magyarul is, románul is. A tulajdonnevek lényege, hogy nem kell szó szerint lefordítani őket. Ugyanez igaz ezekre a hagyományos utcanevekre is.

Ezért a hagyományos utcanevek sem fordíthatók, mert akkor épp a hagyományt dobtuk volna ki. A kétnyelvűség majd abban merül ki, hogy az utcanévtáblán csak annyit fog írni, hogy „strada”, vagy azt is, hogy „utca”. Például: „Strada Körmös utca”.

– Néhány utca román elnevezést kapott. Erről mi alapján döntöttek, mekkora az arányuk?

– Vannak olyan utcák, mint például a Vágás, ami valójában két útból áll. Az egyiket le kellett választani és más megnevezést adni. Azt a részét, amely hosszabb, Vágásnak neveztük, a kisebbet, ahol csak románok laknak, Pădurii-nak (jelentése: erdő) neveztük el, hiszen az erdő mellett van.

Így születtek román elnevezések is, ami szerintem természetes és korrekt egy olyan faluban, ahol magyarok és románok együtt élnek.

– A falu Fő (vagy Alsó) utcáját – ahol Soós Sándor is lakik – Kós Károlyról nevezték el. Ennek mi a története?

– A legtöbb ház a Fő utcán van, talán az összes közel fele. Eredetileg Fő utcának volt javasolva, majd jöttek egyéb javaslatok is. Például mivel az utcán van az ortodox templom, javasolták, hogy legyen „Bisericii Ortodoxe” (az ortodox templomé). Megértettük az utcán lakó magyarok és románok érzékenységét is, ezért kerestük a békés megoldást.

Volt javaslat, hogy legyen strada Principală – Fő utca, de mivel többeknek eddig is Principală szerepelt aktáikban függetlenül attól, hogy a faluban hol laktak, zavart keltett volna, hogy ez a megnevezés ebben a formában legyen.

Kós Károlyt az erdőfelekiek ismerik és tisztelik, mert az ő tervei alapján újították fel az A kategóriás műemlék templomukat az ortodoxok és mellé építették a tornyot. Tehát a mostani formáját 101 éve Kós Károly álmodta meg. Ezért javasolták előbb, hogy Feleken legyen róla elnevezett út, de egy román tanácsos azt javasolta, legyen inkább Györgyfalván. Mivel az itteni Kultúrotthont Kós Károly tervezte, az pedig a Fő úton van, kapóra jött: így lett a leghosszabb út, a megyei út Kós Károlyról elnevezve.

2027-ben tervezzük, hogy költségvetésbe foglaljuk az új utcanévtáblák elkészítését és kihelyezését, illetve az új házszámok legyártását és kiosztását.

– Mikortól kell a hivatalos dokumentumok kitöltése során már az új lakcímet megadni?

– Elvileg a tanácshatározat jogerőre emelkedése óta mindenkinek az új megnevezés a hivatalos, tehát használhatja.

– Mikor jelenhetnek meg a Google vagy a Waze térképén is az új utcanevek, házszámok?

– Ezt sajnos nem lehet direkt módon befolyásolni, nem az állam által befolyásolt cégek. Amint a RENNS platform működni fog és ott látható lesz, hivatalos módon értesíteni fogjuk az applikációkat működtető cégeket is a változásokról, és kérni fogjuk, hogy átvegyék.

– Tíz évvel a faragott utcanévtáblák megjelenése, majd eltűnése után hivatalosan is ki lehet helyezni a hagyományos magyar elnevezéseket. Megvannak még a régi tájékoztató táblák? Újra ki lesznek helyezve? Milyen formában képzeli el az utcanevek és házszámok jelzését az önkormányzat?

– A régi tájékoztató táblák turisztikai, információs jellegűek továbbra is, engedélyeztetni kell és hivatalosan kihelyezni. De előbb a törvényes, hivatalos fémtáblák lesznek kihelyezve az utcák bejáratainál.

– A „Györgyfalva-modell” példaértékű megvalósítássá válhat Erdélyben. Mit tanácsol azoknak a településvezetőknek, aki hasonló terveken gondolkodnak? Megadhatjuk nekik Soós Sándor telefonszámát?

– A Györgyfalva-modell az lehet, hogy előbb a kölcsönös tiszteletet teremtsük meg a beköltözöttek és az ott születettek, a román és a magyar tanácsosok között.

Szívesen osztom meg a tapasztalatokat más településvezetőkkel.