A Benkő Erika által vezetett jogvédő szervezet nemzetközi színtéren is jelzi, ha a nyelvi jogok csorbulnak
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
A nyelvi és kisebbségi jogok őrzését, bővítését tartja legfontosabb feladatának Benkő Erika, aki korábban parlamenti képviselőként, jelenleg a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetőjeként tevékenykedik. A Krónikának annak kapcsán nyilatkozott, hogy az Anyanyelvápolók Szövetsége (AESZ) neki ítélte a Nyelvőrzés Sütő András-díját.
2022. június 10., 08:162022. június 10., 08:16
Az egyik legnemesebb díj, amit erdélyi magyar ember kaphat, ha az anyanyelv védelmében kifejtett munkáját ismerik el – fogalmazta meg lapunk megkeresésére Benkő Erika annak kapcsán, hogy az Anyanyelvápolók Szövetsége (AESZ) idén neki ítélte a Nyelvőrzés Sütő András-díját május közepén. Az oklevélen olvasható méltatás szerint Benkő Erika kapta a díjat „a bátorságért és következetességért, amelyet az erdélyi magyar nyelv védelmében tanúsított parlamenti képviselőként, és tanúsít folyamatosan a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat keretében”.
„Először meglepődtem, de aztán rögtön arra gondoltam, erdélyi magyar embert nem érhet nagyobb megtiszteltetés, mint a magyar nyelv ápolásáért és megőrzéséért kapott díj, hiszen nemzetünk összetartó ereje a nyelv” – mondta Benkő Erika, aki korábban parlamenti képviselőként, jelenleg pedig a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetőjeként a nyelvi és kisebbségi jogok őrzését, bővítését tartja legfontosabb feladatának.
„Ösztönzés ez a díj, hogy még erőteljesebben lépjek fel a magyar nyelv védelmében, munkámban Bethlen Gábor fejedelem szavai vezérelnek: nem lehet mindent megtenni, amit kell, de mindent meg kell tenni, amit lehet” – mondta a jogvédő szervezet sepsiszentgyörgyi vezetője. Meglátása szerint amíg van magyar szó Erdélyben, a Kárpát-medencében, addig van magyar jövő is. Felidézte, a díjat Déván vette át, ahová Erdély minden tájáról érkeztek gyerekek az AESZ által szervezett Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőre.
„Felemelő volt a szórványban megtapasztalni, milyen sok embernek fontos a magyar nyelv. Néha azt érzem, szélmalomharcot vívunk, de ott akkor visszacsatolást kaptam, hogy a munkánk nem hiábavaló, sőt fontos, szükséges, folytatni kell” – fejtette ki Benkő Erika.
Arra is kitért, a kétnyelvűség többletköltséget jelent az önkormányzatok számára, szavatolása bonyolult folyamat, többek között azért, mert állandóan változnak a formanyomtatványok, azokat újra meg újra le kell fordítani. Jelenleg minden költség az önkormányzatokra hárul, a megoldás az lenne, ha az állam átvállalná a kétnyelvűség szavatolásával kapcsolatos kiadások egy részét.
A feladatok, kihívások között említette a magyar nyelv megerősítését, elsősorban az önkormányzatok szintjén.
Benkő Erika ugyanakkor arra bátorít mindenkit, hogy éljünk a meglevő jogainkkal.
„Több ízben tapasztalom, hogy félünk használni a magyar nyelvet, vagy az adott helyzetben macerásnak ítéljük a használatát. Fontos az emberek magatartása, a nyelvi jogok értünk vannak, élnünk kell ezekkel. Sok múlik azon, mennyire vagyunk öntudatosak és következetesek ebben a kérdésben” – összegezte Benkő Erika.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!