
A pácienseket fogja leginkább negatívan érinteni, hogy a kormány március elsejétől 35 százalékkal csökkenti a lejárt szabadalmú orvosságok árát. Szakemberek szerint ennél átgondoltabb intézkedésre lenne szükség a rendszer szabályozásához.
Elhibázott lépésnek tartják a Krónikának nyilatkozó háromszéki szakemberek, hogy a kormány március elsejétől 35 százalékkal csökkenti a lejárt szabadalmú gyógyszerek árát. Mint rámutattak: az intézkedés épp hogy a pácienseket fogja negatívan érinteni, szerintük ugyanakkor a kormány rossz helyen tapogatózik, ugyanis más jellegű, átfogóbb lépésekkel kellene hatékonyabbá tennie a rendszert.
Szabó Péter, a gyógyszerészkamara Kovászna megyei elnöke lapunknak elmondta: populista intézkedésnek tartja a 35 százalékos árcsökkentést, hiszen európai uniós szinten már így is Romániában a legolcsóbb a gyógyszer. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy ha mesterségesen még tovább csökkentik az árakat, egyrészt a párhuzamos exportot bátorítják, ugyanakkor orvosságok fognak eltűnni a patikákból, mert a gyártóknak nem éri meg az országban forgalmazni ezeket, mindennek tetejében pedig a páciensek sem fognak kevesebbet fizetni. Szabó hangsúlyozta: a kormány nem mondhatja meg a svájci vagy a francia gyártónak, hogy Romániának áron alul adja el a gyógyszert, ha pedig eltűnnek az olcsó orvosságok, a betegek kénytelenek lesznek a drágábbakat megvásárolni.
„Milliókat keresnek a párhuzamos exporttal\"
A gyógyszerészkamara háromszéki elnöke arra is kitért: már most nehezen szerzik be még az életmentő orvosságok egy részét is. „Számos cég milliókat keres párhuzamos exporttal: Romániában megvásárolja a gyógyszert mondjuk 1 lejért, külföldön pedig eladja 10 euróért. A külföldi patikának ez még mindig alacsony ár, de közben a mi gyógyszertáraink egyre nehezebben boldogulnak\" – panaszolta Szabó. Olyan orvosság is van, amit csak úgy kapnak meg, ha külön kérést nyújtanak be, mellékelve a recept másolatát. „Két dobozzal viszont nem lehet kereskedni\" – magyarázta.
A háromszéki főgyógyszerész ezért bízik benne, hogy márciustól mégsem csökkentik drasztikusan a készítmények árát, erre vonatkozóan egyébként sincs még hivatalos dokumentum.
András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház menedzsere úgy véli: az egészségügyi minisztériumnak inkább arra a problémára kellene megoldást találnia, hogy a kórházak folyamatosan ki vannak szolgáltatva a gyógyszer-forgalmazóknak, illetve a -beszállítóknak. „Olyan visszásságok vannak a rendszerben, hogy például közbeszerzés után egy évre megkötjük a szerződést, a forgalmazó azonban két hét múlva visszalép – ezt minden további nélkül megteheti. Az is előfordul, hogy a rákos betegek kezelésére két gyógyszer együtt hat, de egyszer az egyik, majd csak a másik kapható. Olyan szabályozásra lenne szükség, amely átláthatóbbá teszi a rendszert\" – szögezte le András Nagy Róbert.
„Gazdasági alapon intézkedtek\"
A gyógyszerészeti és egészségügyi szakemberek az elmúlt években többször is megkongatták a vészharangot, és arra figyelmeztettek, hogy az orvosságok árának mesterséges csökkentése nyomán számos készítmény eltűnhet a piacról. A gyógyszerek árának központi szabályozásával már régóta próbálkozik a kormány, 2015-ben vezették be például az intézkedést, miszerint a gyógyszerek nem lehetnek drágábbak, mint tizenkét, összehasonlítási alapul vett európai uniós országban. A lépés kisebb káoszt okozott, több patika valóban kifogyott bizonyos orvosságokból, a pácienseket egyik helyről a másikra küldték a recepttel.
Tavaly ugyanakkor Vlad Voiculescu, a technokrata kabinet egészségügyi minisztere rendeletet adott ki, amely a lejárt szabadalmú orvosságok árának fokozatos, két éven át történő mérséklését írta elő. A Grindeanu-kormány viszont úgy döntött: a fokozatosság helyett március elsejétől egyből 35 százalékkal csökkentik az árakat. Laurenţiu Mihai, a generikusgyógyszer-gyártókat tömörítő egyesület elnöke rámutatott: akár száz orvosság is eltűnhet a piacról olyan körülmények között, hogy az elmúlt években csaknem kétezer olcsó készítmény jutott erre a sorsra, helyettük mostanra a drágább gyógyszerek maradtak. Radu Gănescu, a krónikus betegeket tömörítő egyesület elnöke az Adevărul napilapnak úgy nyilatkozott: ördögi körhöz fog vezetni az intézkedés, amelyet „gazdasági alapon, és nem a páciensek érdekében hoztak meg\".
Új ártámogatott gyógyszerek
Tizenhárom új orvossággal bővül az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek listája március elsejétől a kormány döntése értelmében. A Hargita megyei egészségbiztosítási pénztár tájékoztatása szerint a listára felkerült gyógyszerek rákos, érrendszeri, légzőszervi, reumás megbetegedésekben, továbbá cukorbetegségben és más, ritka kórtól szenvedő biztosított páciensek kezelésére szolgálnak. Az intézkedés azokon a – biztosítással rendelkező – pácienseken segít, akiknek a betegsége előrehaladott állapotban van, és nem kaphatnak más, alternatív kezelést. Az orvosságok egy része hamarosan forgalomba kerül, több készítményt viszont csak azután lehet kiváltani, hogy az illetékes szakbizottságok kidolgozzák a vonatkozó terápiás előírásokat.
Az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kiváltására szolgáló recepteket egyébként csak azok az orvosok állíthatják ki, akik szerződésben állnak az egészségbiztosítási pénztárral, a recepteket elektronikus formában állítják ki. A készítmények csak annak a megyének a gyógyszertáraiból válthatók ki, ahol a receptet kiállító orvos szerződésben áll a biztosítóval. Ingyenes receptre a tizennyolc év alattiak, a 18 és 26 év közötti diákok és hallgatók, a várandós és gyermekágyas nők, bizonyos krónikus betegségben szenvedő biztosítottak és a speciális törvények kedvezményezettjei (például volt politikai foglyok, háborús veteránok) jogosultak. A 700 lejnél kevesebb havi járandóságot kapó kisnyugdíjasok 90 százalékban támogatott gyógyszerekben részesülhetnek, ha nincs a nyugdíjon kívül más jövedelmük.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
szóljon hozzá!