Hirdetés

Gyógyírt vár a régi sebekre

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Tizennyolc év elteltével fordult az RMDSZ-hez segítségért az 1990. március 15-i szatmárnémeti román nacionalista pogrom egyetlen súlyos sérültje, Szűcs Ferenc, mivel állapota ismét rosszabbra fordult, és nyugdíjából nem futja a költséges orvosi kezelésre. A hatvanöt éves férfi lényegében arra az éves pénzügyi támogatásra pályázott volna, amelyet a szövetség a marosvásárhelyi fekete március néven elhíresült erőszakos cselekmények néhány áldozatának nyújt.

2008. április 03., 00:002008. április 03., 00:00

 Az idei támogatásosztásból azonban kimaradt, sõt választ sem kapott kérelmére a Szatmár megyei RMDSZ-tõl, ahová gondjaival fordult. Pedig – mint állítja – a szövetség illetékese több mint egy hónapja ígérte meg neki, hogy közvetíti folyamodványát Markó Béla elnöknek. Mint kiderült, az aktacsomó azóta sem érkezett meg a szövetség elnöki irodájába, sõt sem az elnök, sem kabinetfõnöke nem értesült Szûcs Ferenc esetérõl. A Krónika megkeresésére tegnap Markó Béla azt ígérte, felveszi a kapcsolatot az RMDSZ Szatmár megyei szervezetével, hogy tájékozódjon a történtekrõl, és meg fogja találni annak a módját, hogy rövid idõn belül, egy egyszeri pénzjuttatással segítsen a beteg férfinak.

Ismét megvédené a magyarokat

Szûcs Ferencet este nyolc után még munkában találtuk: Szatmárnémetiben a Zsidókorzón segédkezett a virágárusoknak. Ez azonban csak egyike az alkalmi munkáknak, amelyeket a nyugdíj kiegészítéséért elvégez, így futja a legszükségesebbekre – kenyérre, tejre és más alapélelmiszerekre. Azonban december óta kénytelen rendszeresen Kolozsvárra utazni orvosi kezelésre, az ezzel járó havi több száz lejes költségeket viszont már nehéz elõteremtenie. Mint mondja, egyik ismerõsének mesélt problémáiról, õ világosította fel, hogy a Marosvásárhelyen bántalmazottak között akad, aki az RMDSZ-tõl kap támogatást, és javasolta neki: kérjen õ is, hátha legalább a gyógyszerekre futná belõle.
Feri bácsival késõbb lakásán folytattuk a beszélgetést, ahol lányával és két unokájával él. Amikor a 18 évvel ezelõtti történtekrõl kezd mesélni, hangjából és tekintetébõl érezhetõ, máig büszke arra, hogy ki mert állni az igazságért, sõt ki is jelenti: ha megint bántanák a magyart, ismét közbelépne, ha megverik, akkor is. Mint felidézte, 1990 márciusában kirakatrendezõként dolgozott, és a nemzeti ünnepet megelõzõ napokban az volt a fõ foglalkozásuk, hogy sorra kaparták le a kirakatokról a magyar és a német nyelvû feliratot, mert ahol a felbõszült román fiatalokból álló randalírozó bandák magyar szöveget láttak, azt betörték. „1990. március 15-én innen indult el a balhé, Szatmárnémetibõl – mesélte Szûcs Ferenc. – Ez egy pogromszerûség volt, a csõcselék õrjöngött, mert elhitették velük, hogy jön a Fidesz és a magyar fiatalok, hogy átvegyék az uralmat.” A felbõszült fiatalok csapatokba szervezõdtek, amelyeket egy-egy nacionalista aktivista vezetett. Március 15-én olyan volt a hangulat az utcákon, hogy a magyarok nem mertek kimenni ünnepelni, pedig Feri bácsi szerint „nagyon viszketett a talpuk”. Amikor kollégájával hazafelé igyekezett, egy csapat román nacionalista épp a székesegyházat rohamozta. Ide menekültek ugyanis be a madiszosok Vãsãlie Moiº szenátor bandája elõl. A Madisz-tagokra ráfogták, hogy meg akarták gyalázni Nicolae Bãlcesu szobrát. A magyar fiatalok ugyanis az emlékmûnél akarták kezdeni a tisztelgést a szabadságharc nagyjai elõtt. Döntésüket azzal indokolták, hogy Bãlcescu Petõfi barátja volt, emellett pedig a román politikusról való megemlékezéstõl azt remélték, hogy ettõl talán enyhül a hatóság szigora és a sovén bandák dühe. A csõcselék azonban bekergette az ünneplõket a templomba, amelynek ajtaját aztán késekkel kezdték el vagdosni. „Mikor megláttam, hogy belerúgtak Rozs István püspöki titkárba, aki kiment, hogy lecsillapítsa õket, átugrottam a kerítést, és már köztük is voltam. A vezetõjüket, egy Halmi nevû embert kidobtam az udvarról, de amikor be akartam utána reteszelni a kaput, orrba rúgott, és elájultam. Utoljára annyit hallottam még, hogy valaki azt kiáltja: „takard el az arcod”. Ezt követõen Feri bácsit az 50–60 fiatal a templombejárattól a sekrestye kapujáig rugdosta a földön. A felbõszült tömeg a mentõautót is megrohamozta, amelyet a sekrestyébõl hívtak, úgyhogy alig tudták elszállítani az eszméletlen sérültet.

Halálhírét keltették

A kórházban sem volt egyszerû a helyzet, ha a nõvérek nem állnak a sarkukra, a román orvosok nem engedték volna be. Feri bácsi nem is maradhatott azonban sokáig, bár súlyos agyrázkódása, orrsövénytörése és rengeteg zúzódása volt, a román sebész, Bîrlea doktor tizenhetedikén hajnalban kirakta a kórházból. Kollégái ezután a mátészalkai kórházba szállították, ahol végül ellátták sérüléseit. „Azt mondta nekem az orvos: jaj, de jó, hogy élve látom, Szûcs úr, mert magát épp most temeti a magyar televízió. Kiderült, hogy elterjedt a halálhírem, az emlékemre Sinkovics Imre elszavalta a tévében a Nemzeti dalt, eljátszották a magyar és a székely himnuszt.” Feri bácsi egyik kísérõjét gyorsan hazaküldte, hogy nyugtassa meg a családját, akik otthon siratták, és kezdték megszervezni a holttest hazaszállítását.

A problémák egyre súlyosbodtak

Miután felépült, többnyire alkalmi munkákból élt, mert megszûnt az állása. A márciusi verés azonban nem tûnt el nyomtalanul – egy építkezésen dolgozott segédkõmûvesként 1993-ban, amikor egy vérrög miatt agyvérzést kapott. „Kérdezte az orvos, hogy korábban bevertem a fejem, vagy megvertek-e, mert úgy tûnik, hogy egy korábbi fejsérülés okozta a bajt, de nem mertem elmondani, hogy mi történt, mivel a verés után sokáig zaklatták a családunkat, és fenyegetõ leveleket is kaptam – idézte fel Szûcs Ferenc. – Ekkor betegnyugdíjaztak, mivel nem voltam képes fizikai munkát végezni.”
Mindeddig megélt a nyugdíjából és az alkalmi munkákból, tavaly decemberben azonban amikor alaposan kivizsgálták, több egészségügyi problémát is felfedeztek nála, melyek jó része – például az elsorvadt vese – minden valószínûség szerint a régi sérülések következménye. Ezek miatt pedig havonta kellene Kolozsvárra járnia további orvosi vizsgálatokra, azonban még azokat a gyógyszereket sem tudja megvásárolni szûkös nyugdíjából, amelyeket felírtak neki. Ismerõsei javaslatára február elején segítségért fordult a Szatmár megyei RMDSZ-hez. „Az fáj a legjobban, hogy az RMDSZ szatmári sajtósa, Nagy Szabolcs, kétségbe vonta, hogy valóban a régi verés miatt vannak gondjaim, majd közölte, nagyon bonyolult ez a történet, mivel a régi megveretésembõl akarok most tõkét kovácsolni magamnak” – kesergett az idõs férfi, majd hozzátette: nem koldulni akar, de ha másnak jár a támogatás, akkor õ is igényelné. Nagy Szabolcs – aki egyébként megígérte Szûcs Ferencnek, hogy továbbítja kérését Markó Bélának  – kijelentette, ha az RMDSZ megpróbálna segíteni az idõs emberen, az kimerítené a hatalommal való visszaélés fogalmát, és büntetendõ lenne. A Krónika kérdésére, hogy kinek továbbította a kérelmet, mindöszsze annyit válaszolt, hogy „annak, akinek kell”, viszont az illetõ nevét nem kívánta elárulni. Mint kiderült, az elnöki hivatalba azóta sem érkezett meg Szûcs Ferenc kérvénye, Markó Béla megkeresésünkre viszont ígéretet tett, hogy megtalálja annak a módját, hogy hamarosan pénzbeli segítségben részesítsék Feri bácsit.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 21., szerda

Iskolapszichológusok és tanácsadók segítségét kérték a késelés utáni első tanítási napon Besztercén

Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.

Iskolapszichológusok és tanácsadók segítségét kérték a késelés utáni első tanítási napon Besztercén
Hirdetés
2026. október 21., szerda

Kolozsvár polgármestere gettók és no-gó zónák kialakulásától tart a vendégmunkások miatt

Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.

Kolozsvár polgármestere gettók és no-gó zónák kialakulásától tart a vendégmunkások miatt
2026. október 21., szerda

Erdély-szerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján

A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.

Erdély-szerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján
2026. október 21., szerda

Újra vadászhatnak a medvékre, de a kártérítések körül továbbra is nagy a baj

Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.

Újra vadászhatnak a medvékre, de a kártérítések körül továbbra is nagy a baj
Hirdetés
2026. október 21., szerda

„Nincs mentség az erőszakra”: cselekvési tervet ígér a miniszterelnök a besztercei késelés után

Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.

„Nincs mentség az erőszakra”: cselekvési tervet ígér a miniszterelnök a besztercei késelés után
2026. október 21., szerda

Ideiglenesen Tóth Csaba látja el a prefektusi feladatokat Arad megyében

Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.

Ideiglenesen Tóth Csaba látja el a prefektusi feladatokat Arad megyében
2026. október 21., szerda

Új életre kelt, kultúrát közvetít a mostantól az Erdélyi Zsidók Múzeumaként működő szinérváraljai zsinagóga

A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.

Új életre kelt, kultúrát közvetít a mostantól az Erdélyi Zsidók Múzeumaként működő szinérváraljai zsinagóga
Hirdetés
2026. október 21., szerda

Második napja tiltakoznak a föld alatt a dél-erdélyi bánya munkásai a fizetésproblémák miatt

Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.

Második napja tiltakoznak a föld alatt a dél-erdélyi bánya munkásai a fizetésproblémák miatt
2026. október 21., szerda

Besztercei iskolai késelés: ideiglenes távoltartási parancsot adtak ki hat diák és a tanárnő védelmében

Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.

Besztercei iskolai késelés: ideiglenes távoltartási parancsot adtak ki hat diák és a tanárnő védelmében
2026. október 20., kedd

Szabadlábra helyezték, majd újra letartóztatták a halmi határkorrupciós ügy öt gyanúsítottját

Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.

Szabadlábra helyezték, majd újra letartóztatták a halmi határkorrupciós ügy öt gyanúsítottját
Hirdetés
Hirdetés