Gyilkos egészségügyi bürokrácia – az új orvosságok bevezetésének késlekedése miatt átszervezik a gyógyszerügynökséget

„Valóban vannak engedélyezési eljárások, amelyek egyéves késésben vannak, holott a törvényes határidő hatvan nap” – ismerte el Anca Crupariu az Országos Gyógyszerügynökség osztályvezetője.

A bukaresti sajtó értesülései szerint különben a késlekedés hátterében az állhat, hogy az ügynökségnek mindössze 200 alkalmazottja van, holott legalább 500 szakemberre lenne szükség. Az egészségügyi minisztérium már jelezte, hogy meghirdetik az új állásokat, azonban ez még nem rendezi a problémát, a szakemberek kiképzése ugyanis legalább egy évet vesz igénybe, ez pedig még további késlekedést jelent.

Különbséget kell tenni

„Sorina Pintea egészségügyi miniszter bejelentette az Országos Gyógyszerügynökség átszervezését, ám erre vonatkozóan még nem jelent meg a hivatalos javaslat, de valószínűleg ezen a héten már felkerül a dokumentum a minisztérium honlapjára” – jelentette ki tegnap a Krónika megkeresésére Vass Levente RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki civilben orvos.

Az ügynökség működéséről kifejtette,

az előbbiek esetében a gyors ügyintézés, a hatvan napos törvényes határidő betartása lenne indokolt, míg az utóbbiak esetében nem árt a körültekintő, lassúbb folyamat. „Amikor egy jól kipróbált, bevált gyógyszer engedélyeztetését kéri a generikus gyártó vagy a forgalmazó, súlyos problémákat okoz a hatvan nap be nem tartása, a betegek életét veszélyeztetheti. De még a költségvetésre is negatív hatással van, hiszen ha a generikus gyógyszert időben bejegyzik, olcsóbban jutnak hozzá a betegek, és olcsóbb lenne az egészségbiztosító pénztár számára is ezeknek a gyógyszereknek, vagy éppen kezeléseknek a beszerzése” – mutatott rá Vass Levente.

Hozzátette: a másik esetben, amikor a ritka betegségek gyógyítására használt, nagyon drága, innovatív gyógyszerek bevezetéséről van szó, ki lehetne tolni a hatvan napot. A képviselő úgy véli, elsősorban az okozza a problémát, hogy nem veszik figyelembe a két árnyalat közötti különbséget, vagyis hogy a generikus gyógyszerek esetében gyorsan kell eljárni, az innovatív gyógyszereknél pedig indokolt a körültekintő eljárás.

A folyamatos gyógyszerellátást sem biztosítják

Hatalmas a gyógyszerügynökség felelőssége, és a gyógyszergyártók, az orvosok részéről is folyamatos a nyomás – vallja Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház orvos igazgatója is. Mint lapunk kérdésére részletezte,rengeteg tényező játszik közre, hiszen

Ez történt például egy nőgyógyászatban alkalmazott hormonterápiával. Viszont az onkológiai betegségek esetén, ha megjelenik egy új gyógyszer, az mindig esélyt jelenthet a túlélésre. Elmondása szerint ugyanakkor vannak területek, ahol jól teljesít Románia, például vannak ritka enzimatikus betegségek, melyek esetében ugyanazt a kezelést biztosítják, mint Amerikában.

Antal Álmos szerint a folytonosság, a kiszámíthatóság a legfontosabb. Mint fogalmazott, a hatóságnak kormányokon átívelő, politikamentes és szakmai alapon megszervezett kellene lennie, akár európai bekapcsolódással és felügyelettel. Másrészt – tette hozzá – a legfontosabb, hogy a már bevezetett, engedélyezett gyógyszerekkel való ellátást biztosítsák, hiszen az év végére mindig felhalmozódnak az adósságok, és a beszállítók azzal fenyegetnek, hogy nem hoznak többet egy-egy alapgyógyszerből.

A betegellátásban végzetes lehet a késlekedés

Bürokraták vezetik az országot, az egészségügyben is ők hoznak döntést, holott teljesen párhuzamosak a valósággal – szögezte le megkeresésünkre Szabó Soós Klára. A Hargita megyei háziorvosok szövetségének elnöke érdeklődésünkre arról számolt be, folyamatosan azzal küzdenek, hogy megértessék a döntéshozókkal, miben áll a gyógyító tevékenység, a betegellátás.

– részletezte az orvos. Rámutatott, ha egy fontos tisztséget betöltő állami hivatalnok megbetegszik, meg sem áll a bécsi kórházig, s azt hiszik, ez a lehetőség mindenki számára elérhető. „A gyógyszer- és a védőoltás ellátás naprakész, és folyamatos kellene hogy legyen” – szögezte le Szabó Soós Klára.