Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. A sikeres erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat és mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik. Az indulás körülményeiről, a megszólaltatott gazdákról, a mezőgazdaság előtt álló kihívásokról a sorozat szerkesztője, Makkay József beszélt a Rádió GaGa műsorában.
2025. április 01., 19:412025. április 01., 19:41
2025. április 01., 22:032025. április 01., 22:03
Harmincöt éves agrárújságírói tevékenységével hozta összefüggésbe a Gazdaszemmel című videós riportsorozat elindítását Makkay József, a Krónika munkatársa a Rádió GaGa műsorvezetőjével, Kiss Bencével folytatott beszélgetésében. Mint fogalmazott,
amelynek volt egy, az európai uniós csatlakozás előtti útkereső időszaka, illetve a 2007 utáni 18 éves uniós korszak, ami ismét válaszút elé állította a gazdákat.
Lapunk munkatársa szerint az agrárágazat az 1989. decemberi rendszerváltás óta megoldásra váró gondokkal, kihívásokkal, és a gazdálkodó emberek számának folyamatos lemorzsolódásával küszködik. Ez okozza sok gazda panaszát, kilátástalanság-érzetét, amit az utóbbi évek hangsúlyos piacvesztése fokoz.
A mezőgazdaságban közben erőteljes nemzedékváltás történik, amelynek során az idősebb generációk átadják helyüket a fiataloknak.
A korábbi beruházásokhoz képest nagyságrenddel nagyobb összegeket elsősorban pályázati úton lehet megszerezni, és ebben a mai fiatal nemzedék már több tapasztalatot szerzett.
Napjainkra egy sikeres magyar gazdaréteg is megjelent az erdélyi településeken. A Gazdaszemmel sorozat elsősorban őket szólítja meg, feltárva a gondjaikat, örömeiket, sikereiket és kudarcaikat egyaránt. A mezőgazdaság különböző ágazataiban tevékenykedő termelők, kisvállalkozók, vagy éppen nagy farmok vezetői arról beszélnek az újságírónak, hogy miként indultak el, milyen utat tettek meg, hogyan jutottak piachoz, és ott miként tudnak talpon maradni.
A sorozat sikere – az írott riportokhoz csatolt videók egy részének több tízezres, vagy éppen százezres nézettsége – azt bizonyítja, hogy sokak számára fontos az erdélyi mezőgazdaság jövője. Vagy azért, mert benne dolgoznak, vagy mert elődeik révén nosztalgiát éreznek a falusi lét iránt.
Gazdaszemmel sorozatunk videói – amelyek Orbán Orsolya operatőr, Ferencz Hunor vágó, és a szerkesztő, Makkay József keze munkáját dícsérik – ezt a sokszínű életérzést mutatják be mindazok számára, akiknek nem közömbös az eleink által ránk testált gazdálkodói örökség itt, Erdélyben.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!