Gátat szabnának a túl magas áraknak a kolozsvári albérlők

A pár hete megjelent civil tömörülés egyik alapítótagja, Alexandru Boguş az Actual de Cluj hírportálnak elmondta: Kolozsváron csak a lakosok 75 százaléka engedheti meg magának a lakásvásárlást, a többiek kénytelenek albérletben élni. „Az albérletek árát pedig mesterségesen felfújták” – jelentette ki a fiatalember, rámutatva, hogy mivel a szerződések 70 százaléka feketén köttetik, az üzlet nincs bejelentve az adóhivatalnál, az albérlő jogilag nem is létezik, így jogai sincsenek. Boguş szerint hosszú távon azt szeretnék elérni, hogy nyugati nagyvárosok – Madrid, Barcelona, Berlin, New York – példáját követve a kincses városban is bevezessenek egy felső határértéket a kiadandó lakásokra, és megállapítsák, melyik városrészben mennyit lehet maximálisan elkérni egy bérleményért.

Folyamatos a növekedési tendencia

Bár az albérlők egyesületének látja a létjogosultságát, az árszabályozást már nem tartja kivitelezhetőnek – mondta el a Krónikának Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanügynökség tulajdonosa. „Minden ingatlannak személyisége van, ugyanabban az utcában lehet egy pompás és egy leromlott állagú lakás” – adott hangot kételyének az illetékes. Elmondta, az eladásra kínált lakásokhoz hasonlóan

Ez nem jelenti azt, hogy nem lennének havi 150 euróért bérelt kétszobás lakások, hívta fel a figyelmet az illetékes, aki szerint sok tulajdonos ma is a hosszú távú, stabil bérlőt választja ahelyett, hogy magasabb áron értékesítse, de folyamatos változás legyen a lakásban.

Bónis Endre szerint az ingatlanárak növekedésével a lakások minősége is javul. „Az emberek igényesebbek lettek, az egyetemista sem szereti már, ha hat ember van egy légtérben” – fogalmazott. Kifejtette,

De a külföldi, főként orvostanhallgató diákok nagy száma is hat az albérletek piacára, ők főként az egyetemük környékén keresnek egy- és kétszobás lakásokat, melyekért havi 550-600 eurót is hajlandók kifizetni.

Hódít az Airbnb

A kolozsvári albérletárak drágulásához az is hozzájárul, hogy egyre több tulajdonos adja ki rövid távra a lakását, az Airbnb és Booking szállásközvetítő portá­lokon egyre több kincses városbeli ajánlatot találni, melyek közös jellemzője, hogy többnyire nem legálisan vannak jelen. „Bizonyos feltételeknek meg kellene felelni, de szinte senki nem tartja be” – jelenti ki Bónis Endre, aki szerint ez a fajta üzlet a napi 40-50 eurós bevétellel akár 50 százalékos lefedettségnél is jövedelmezőbb, mint a hosszú távú bérlemény. Így nem csoda, hogy egyre több ingatlantulajdonos választja ezt a módját az ingatlanértékesítésnek, ezért a szakértő szerint lassan ez a szegmense is telítődik a piacnak.

ismerte el Bónis, rámutatva ugyanakkor, hogy ez minden esetben a bérlő tudtával zajlik. „Nem lehet ráerőszakolni semmit a bérlőre” – jelentette ki az illetékes, aki szerint, ahogy az albérlők, úgy a tulajdonosok jogait is meg kellene erősíteni, hisz sokszor hagyják őket faképnél a bérlők több hónapnyi kifizetetlen közköltséggel. Úgy vélte, amennyiben az említett albérlők egyesülete ki is dolgozna valamilyen bérlőket védő szabályzatot, mindig lennének tulajdonosok, akik – annak érdekében, hogy ne fizessenek adót – kijátszanák azt. Teszik ezt annak ellenére, hogy az illetékes szerint a bérlemény utáni adó – mellyel társadalombiztosítás is jár – nem akkora teher, hogy megérje kockáztatni.

„A fizetésed fele rámegy”

Az albérletárak növekedése elsősorban a kolozsvári egyetemisták helyzetét nehezíti meg, akik közül egyre többen vállalnak munkát, hogy ki tudják fizetni a kért árat. Jakab Mónika például január óta keres kiadó szobát, de még nem talált olyan áron, hogy meg tudná engedni magának. „Azzal kelek, és azzal fekszem, hogy nézem a hirdetéseket, és számítgatom, hogy melyikkel jönnék ki jobban. Túl magasak az árak a mi fizetéseinkhez képest” – jelentette ki lapunknak az egyetemista lány. Elmondta, jelenleg Kolozsvár egyik negyedében sem lehet 120-130 euró alatt szobát bérelni. De átlagosan 150 euróra is felmegy a szobánkénti díj, mely a közköltséggel együtt a 180 eurót is eléri.

– mutatott rá a végzős diák.

Elmondta, egyetemi körökben azt látja, egyre több hallgató kénytelen tanulmányai idején dolgozni, mivel szüleik már nem tudják finanszírozni kolozsvári tartózkodásukat.