Száll az illat és a gőz, rotyog az üstben a szilvalekvár
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Minden, ami szilva – ezzel a mottóval szervezték meg idén is a hagyományos Szilvanapot a Tornyai Tájházban. Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének szervezésében zajló egész napos esemény fő attrakciója a szilvalekvárfőzés volt, de ezenkívül készítettek kemencében sült szilvás lepényt, szilvás lángost, kóstoltak szilvalevest, no és helyben főzött szilvapálinkát. A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről. A hétfői eseményről készítettünk „ízelítőt”.
2025. október 01., 14:302025. október 01., 14:30
2025. október 01., 16:102025. október 01., 16:10
A gazdaszervezet egyik hagyományos őszi rendezvénye a Szilvanap a Tornyai Tájházban. Az Aradtól 15 kilométerre, a magyar határ mentén fekvő településen működő népi gyűjtemény két évtizede ad otthont különböző hagyományőrző rendezvényeknek. Az alföldi paraszti lét több szobányi emlékeit bemutató tájháznak adminisztrációs hátteret biztosító Pro-Pir-Kult Egyesület alapítói, Tóth Piroska és Suttyák András kiváló házigazdák, legyen szó saját szervezésű vagy befogadott rendezvényről.
melynek híre az országhatáron túlra is eljutott, mi több, román népi előadók is „felfedezték” már, és nem egy ízben kérték meg Piroska nénit és Bandi bácsit, hogy az autentikus környezetben készíthessenek videoklipet…
A Tornyai Szilvalekvár messze földön híres
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A magyar gazdák egyesülete immár hat éve a Tornyai Tájházban tartja a szilvalekvárfőzést, azaz a Szilvanapot. A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szól, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről. A Tornyai Szilvalekvárnak már híre van, a helyi vásároktól az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításig (OMÉK) megismerkedhetett vele a nagyközönség.
– magyarázta Nagy Zsolt falugazdász, a gazdaszervezet alelnöke a Krónika kérdésére, hogy mi lesz a kifőzött lekvár sorsa.
Befőttes üvegekbe teszik a szilvalekvárt, majd irány a dunszt!
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nagy odafigyelést igényel a művelet, fontos, hogy ne kozmáljon oda az üsthöz. „Igen, ez alapszabály” – erősítette meg Pozsár Ibolya, miközben egy fából készült alkalmatossággal kevergette a finom illatot árasztó, szemmel láthatóan sűrűsödő ízt.
– magyarázta, hozzátéve, hogy nincs semmilyen speciális receptjük, hanem a szülőktől, nagyszülőktől, idősebb gazdasszonyoktól tanult módon készítik az ínyencséget: a gyümölcsöt megmossák, kiválogatják, eltávolítják a magját, ledarálják, majd az üstben megfőzik.
A gazdaszervezet Tornyán tartja mindig a Szilvanapot
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kranowszky-Nagy Szilvia nyolcadikos aradi tanuló rendszeres résztvevője a szilvanapoknak, és hasznossá teszi magát minden munkafázisban. A neve alapján, mondjuk, igazán elkötelezett lehet minden mellett, ami szilva…
– mondta abbéli meggyőződését is kifejezve, hogy majdani háziasszonyként hasznosítani tudja a tájházban ellesett fortélyokat.
Egy szilvanapon nélkülözhetetlen a házi szilvapálinka. Suttyák András mindig úgy időzíti, hogy az évi termés egy részét ilyenkor főzze ki, hadd járjanak csodájára azok, akik eddig csak az üvegben vagy a pohárban találkoztak az erős itallal.
„Az idei nem volt jó év ebből a szempontból, de hál' Istennek szilvából lesz annyi, hogy a hozzánk betérő vendégeket megkínáljuk” – mondta Bandi bácsi a rézüst mellett állva. A pálinkának a háznál szerepe van – tette hozzá –, az nem holmi olcsó szeszesital.
Jó minőségű érett gyümölcs, kimagozott szilva, megfelelő cefre: ez a titka a jó minőségű szilvapálinkának, no meg az utópárlatra kell nagyon figyelni, hogy bele ne menjen finomításnál – avatott be Suttyák András, akinek a pálinkái több nemzetközi versenyről is aranyérmet hoztak a számára.
Suttyák András „birodalma”: itt készül a jó pálinka
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„A zsűri egyenöntetű véleménye az, hogy a jó pálinka 42-50 fokos, gyümölcstől függően. Ha túl magas az alkoholtartalma, hígítani kell jó pH-értékű vízzel. Sok éves tapasztalatom alapján erre nagyon jó a pécskai ártézi kút vize” – árult még el egyet s mást e tudományról. A fokoló használatát is bemutatta, de ezúttal nem igazán kellett a műszer.
A Tornyai Tájház nem múzeum, hanem egy „élő ház”. A faluból és a környékbeli településekről gyűjtött egykori használati tárgyak több mint 90 százaléka működőképes, és nemhogy nem szabad megérinteni őket, mint a múzeumban, hanem a látogatókat éppenséggel biztatják a házigazdák, hogy próbálják ki, amit lehet. (Az oda látogató iskolás és óvodáscsoportok tagjainak leginkább a kukoricafosztás és -morzsolás tetszik Tóth Piroska szerint.)
A hajdani alföldi magyar paraszti életre emlékeztető üde színfolt Arad megyében, de talán a Partium és a Bánság egész határán a Tornyai Tájház. Suttyák András és Tóth Piroska nyugdíjas éveik kezdetén találták meg új hivatásukat: a hagyományőrzést.
A Szárazér partján művelt kert, gondozott gyümölcsös jelzi, hogy a kora tavasztól késő őszig lakják a portát, és csak télire költöznek be Aradra, az idillt pedig növelik a kapirgáló tyúkok és a két legelésző bárány. Tóth Piroska szerint a háziasszonyoknak mindig kedvencük volt a szilva, mert abból sok mindent lehet készíteni. „Azonkívül, hogy megfőzzük a lekvárt, a ciberét, a kedves férjeink megfőzik a pálinkát, készítünk ínyencségeket is: ma például
De a Pécskáról jött Bartók Marika hájas kiflivel kedveskedett, amit a tavaly készített szilvalekvárral töltött meg, és nagyon finom volt” – érzékeltette Piroska néni, hogy szinte kimeríthetetlen a szilvából készülő csemegék tárháza. Tegyük hozzá, a résztvevők még szilvalevest is kóstolhattak.
Tóth Piroska kínálja a szilvás lángost
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A háziasszony fontosnak tartja, hogy a fiatalokat már egészen kicsi kortól megismertessék nagyszüleik szokásaival.
– sóhajtott Tóth Piroska, majd segíteni ment a többi gazdasszonynak, akik már elkezdték kimérni a 70-80 befőttes üvegnyi szilvalekvárt.
Nincs ebben semmi boszorkányság...
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!