Száll az illat és a gőz, rotyog az üstben a szilvalekvár
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Minden, ami szilva – ezzel a mottóval szervezték meg idén is a hagyományos Szilvanapot a Tornyai Tájházban. Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének szervezésében zajló egész napos esemény fő attrakciója a szilvalekvárfőzés volt, de ezenkívül készítettek kemencében sült szilvás lepényt, szilvás lángost, kóstoltak szilvalevest, no és helyben főzött szilvapálinkát. A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről. A hétfői eseményről készítettünk „ízelítőt”.
2025. október 01., 14:302025. október 01., 14:30
2025. október 01., 16:102025. október 01., 16:10
A gazdaszervezet egyik hagyományos őszi rendezvénye a Szilvanap a Tornyai Tájházban. Az Aradtól 15 kilométerre, a magyar határ mentén fekvő településen működő népi gyűjtemény két évtizede ad otthont különböző hagyományőrző rendezvényeknek. Az alföldi paraszti lét több szobányi emlékeit bemutató tájháznak adminisztrációs hátteret biztosító Pro-Pir-Kult Egyesület alapítói, Tóth Piroska és Suttyák András kiváló házigazdák, legyen szó saját szervezésű vagy befogadott rendezvényről.
melynek híre az országhatáron túlra is eljutott, mi több, román népi előadók is „felfedezték” már, és nem egy ízben kérték meg Piroska nénit és Bandi bácsit, hogy az autentikus környezetben készíthessenek videoklipet…
A Tornyai Szilvalekvár messze földön híres
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A magyar gazdák egyesülete immár hat éve a Tornyai Tájházban tartja a szilvalekvárfőzést, azaz a Szilvanapot. A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szól, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről. A Tornyai Szilvalekvárnak már híre van, a helyi vásároktól az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításig (OMÉK) megismerkedhetett vele a nagyközönség.
– magyarázta Nagy Zsolt falugazdász, a gazdaszervezet alelnöke a Krónika kérdésére, hogy mi lesz a kifőzött lekvár sorsa.
Befőttes üvegekbe teszik a szilvalekvárt, majd irány a dunszt!
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nagy odafigyelést igényel a művelet, fontos, hogy ne kozmáljon oda az üsthöz. „Igen, ez alapszabály” – erősítette meg Pozsár Ibolya, miközben egy fából készült alkalmatossággal kevergette a finom illatot árasztó, szemmel láthatóan sűrűsödő ízt.
– magyarázta, hozzátéve, hogy nincs semmilyen speciális receptjük, hanem a szülőktől, nagyszülőktől, idősebb gazdasszonyoktól tanult módon készítik az ínyencséget: a gyümölcsöt megmossák, kiválogatják, eltávolítják a magját, ledarálják, majd az üstben megfőzik.
A gazdaszervezet Tornyán tartja mindig a Szilvanapot
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kranowszky-Nagy Szilvia nyolcadikos aradi tanuló rendszeres résztvevője a szilvanapoknak, és hasznossá teszi magát minden munkafázisban. A neve alapján, mondjuk, igazán elkötelezett lehet minden mellett, ami szilva…
– mondta abbéli meggyőződését is kifejezve, hogy majdani háziasszonyként hasznosítani tudja a tájházban ellesett fortélyokat.
Egy szilvanapon nélkülözhetetlen a házi szilvapálinka. Suttyák András mindig úgy időzíti, hogy az évi termés egy részét ilyenkor főzze ki, hadd járjanak csodájára azok, akik eddig csak az üvegben vagy a pohárban találkoztak az erős itallal.
„Az idei nem volt jó év ebből a szempontból, de hál' Istennek szilvából lesz annyi, hogy a hozzánk betérő vendégeket megkínáljuk” – mondta Bandi bácsi a rézüst mellett állva. A pálinkának a háznál szerepe van – tette hozzá –, az nem holmi olcsó szeszesital.
Jó minőségű érett gyümölcs, kimagozott szilva, megfelelő cefre: ez a titka a jó minőségű szilvapálinkának, no meg az utópárlatra kell nagyon figyelni, hogy bele ne menjen finomításnál – avatott be Suttyák András, akinek a pálinkái több nemzetközi versenyről is aranyérmet hoztak a számára.
Suttyák András „birodalma”: itt készül a jó pálinka
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„A zsűri egyenöntetű véleménye az, hogy a jó pálinka 42-50 fokos, gyümölcstől függően. Ha túl magas az alkoholtartalma, hígítani kell jó pH-értékű vízzel. Sok éves tapasztalatom alapján erre nagyon jó a pécskai ártézi kút vize” – árult még el egyet s mást e tudományról. A fokoló használatát is bemutatta, de ezúttal nem igazán kellett a műszer.
A Tornyai Tájház nem múzeum, hanem egy „élő ház”. A faluból és a környékbeli településekről gyűjtött egykori használati tárgyak több mint 90 százaléka működőképes, és nemhogy nem szabad megérinteni őket, mint a múzeumban, hanem a látogatókat éppenséggel biztatják a házigazdák, hogy próbálják ki, amit lehet. (Az oda látogató iskolás és óvodáscsoportok tagjainak leginkább a kukoricafosztás és -morzsolás tetszik Tóth Piroska szerint.)
A hajdani alföldi magyar paraszti életre emlékeztető üde színfolt Arad megyében, de talán a Partium és a Bánság egész határán a Tornyai Tájház. Suttyák András és Tóth Piroska nyugdíjas éveik kezdetén találták meg új hivatásukat: a hagyományőrzést.
A Szárazér partján művelt kert, gondozott gyümölcsös jelzi, hogy a kora tavasztól késő őszig lakják a portát, és csak télire költöznek be Aradra, az idillt pedig növelik a kapirgáló tyúkok és a két legelésző bárány. Tóth Piroska szerint a háziasszonyoknak mindig kedvencük volt a szilva, mert abból sok mindent lehet készíteni. „Azonkívül, hogy megfőzzük a lekvárt, a ciberét, a kedves férjeink megfőzik a pálinkát, készítünk ínyencségeket is: ma például
De a Pécskáról jött Bartók Marika hájas kiflivel kedveskedett, amit a tavaly készített szilvalekvárral töltött meg, és nagyon finom volt” – érzékeltette Piroska néni, hogy szinte kimeríthetetlen a szilvából készülő csemegék tárháza. Tegyük hozzá, a résztvevők még szilvalevest is kóstolhattak.
Tóth Piroska kínálja a szilvás lángost
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A háziasszony fontosnak tartja, hogy a fiatalokat már egészen kicsi kortól megismertessék nagyszüleik szokásaival.
– sóhajtott Tóth Piroska, majd segíteni ment a többi gazdasszonynak, akik már elkezdték kimérni a 70-80 befőttes üvegnyi szilvalekvárt.
Nincs ebben semmi boszorkányság...
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!