
Fotó: Thomas Campean
„A gazdasági válságra és a millió egyéb prioritásra hivatkozva az illetékesek jóformán az ujjukat sem mozdítják a dohányzás megfékezése érdekében” – vázolta fel a romániai helyzetet Cornel Radu-Loghin, a European Network for Smoking and Tobacco Prevention (ENSP) nemzetközi szervezet igazgatója.
2015. június 13., 16:432015. június 13., 16:43
A brüszszeli székhelyű szervezet vezetője lapunknak elmondta, az érdektelenség mögött komoly érdekek is meghúzódnak. Az állam azért oly engedékeny a dohánygyártókkal és -forgalmazókkal szemben, mert minden egyes csomag cigaretta után komoly hasznot húz.
Az már nem érdekli a pénzügyi tárca vezetőit, hogy az egészségügyi minisztérium ennél is többet költ a dohányzás okozta megbetegedések gyógyítására. Frank J. Chaloupka közgazdász, az illinoisi egyetem tanára rámutatott, hogy a cigarettagyártók az Amerikai Egyesült Államokban is épp úgy megpróbálják félrevezetni a lakosságot, mint Romániában.
Ott is azt állítják, hogy az állam által kivetett, egyre növekvő adók a feketegazdaságnak kedveznek, holott ez nem igaz. Mint ahogy az sem, hogy az általuk befizetett dollármilliók oly nagymértékben lendítenének a gazdaságon.
Ha még az exminiszter is cigipárti
Az egészségügyi minisztérium dohányzásmegelőző programját irányító Teodora Ciolompea bukaresti háziorvos, közölte, a tárca illetékesei több ízben is jelezték, hogy a gyártóktól a pénzügyi tárca számlájára befolyt adólejek hatványozottan kifolynak az egészségügy kasszájából. „Az egészségügyi minisztérium sokkal többet költ a dohányzók gyógyítására, mint amennyi a cigarettagyártóktól befolyik\" – szögezte le Ciolompea doktor.
Szerinte a negatív mérlegnek tudható be az is, hogy míg a 2006-ban a tárca által meghirdetett Stop fumat! (Megálljt a dohányzásnak!) elnevezésű program keretében több mint ötezer, leszokni vágyó páciensen próbáltak segíteni, a jelenlegi büdzséből már csak alig 3500 szenvedélybetegre telik. A résztvevők közel egyharmadának sikerül leszoknia a cigizésről, ami a szakember szerint nagyon jó aránynak bizonyul, hiszen Nagy-Britanniában, ahol az állam sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a megelőzésre, az arány 28 százalék körül mozog.
„Sajnos a román törvények rendkívül engedékenyek. Szinte mindenütt rá szabad gyújtani, így a kísértés is meglehetősen nagy\" – magyarázta Teodora Ciolompea. Cornel Radu-Loghin úgy véli, csak a politikusokon múlik, hogy mikor szigorítanak nálunk is a törvényeken, illetve azok betartásán. Szerinte mindaddig, amíg egy volt román egészségügyi miniszter az EP-ben mindenki döbbenetére a szigorítás ellen képes szavazni, ne csodálkozzunk azon, hogy Románia egyáltalán nem veszi komolyan a dohányzás következményeit.
„Míg a 2000-es évek elején Románia még élenjárónak számított, jelenleg Európa kullogói között vagyunk. Az állam egyszerűen fitytyet hány az aláírt nemzetközi szerződésekre, és hagyja, hogy a cigarettagyártásban érdekeltek diktálják a dohányzásellenesek politikáját\" – fakadt ki a Krónikának nyilatkozó Radu-Loghin.
Sajnos még az orvosi társadalom számos tagja is oly nagy kísértést érez a cigaretta meggyújtása iránt, hogy egyesek a rendelőjükben is képesek füstölni. „Nálunk, ahol elméletileg tilos a dohányzás, azokat közösítik ki, akik nem cigiznek\" – mondta el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatója, Cătălin Dogar. A román diákliga vezetője ama 20 százalék közé tartozik, amely egy, a diákok sorában végzett felmérés szerint nem tolerálná a dohányzást az intézmény falai között.
EU-szigorítástól várt eredmény
A dohányzás ellen küzdő hazai szakemberek az uniós szigortól remélnek némi változást. Mint ismeretes, az Európai Parlament (EP) elfogadta azt az új uniós dohánytermék-irányelvet, amely a gyártónak előírja, hogy minden cigarettacsomag első és hátulsó oldalán, a felület legalább 65 százalékán egészségügyi figyelmeztetést kell elhelyeznie. A tagállamoknak az új irányelv hatályba lépésétől számítva két év áll majd rendelkezésükre a szabályok átvételére.
A jelenlegi rendelkezések értelmében a csomagolás elejének 30 százalékát, hátoldalának 40 százalékát kell egészségügyi figyelmeztetésnek borítania. A márkanevek és dohánytermék alfajtájának megnevezése ugyan szerepelhet a dobozon, de csupán meghatározott, egyszerű betűtípussal és színnel. A törvényjavaslat célja, hogy a dohánytermékek kevésbé legyenek vonzóak a fogyasztók számára, hogy az egészségvédő figyelmeztetések feltűnőbbé váljanak.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
szóljon hozzá!