Stoplámpa, Miniszter, Szemét: ilyen és ehhez hasonló furcsa utónevet visel több száz ember Romániában.
2013. május 01., 14:532013. május 01., 14:53
2013. május 01., 15:102013. május 01., 15:10
A csaknem húszmilliós lakos közül kilencmillió visel bibliai nevet, közülük a Mária (1,8 millió) a leggyakoribb női, a György (Gheorghe - 850 ezer) a leggyakoribb férfi név. A statisztikákból azonban meglehetősen furcsa, „beszédes\" utónevek is előkerültek: például kilencvenen viselik a Kosz (Jegu), hetvenen a Mosdatlan (Nespălatu), ötvenen a Szemét (Gunoi), huszonketten a Miniszter (Ministru), tizenhatan a Mellbimbó (Sfârc) és tízen az Elnök (Preşedinte) nevet - közölte az Adevărul című lap, a statisztikai évkönyv adataira hivatkozva.
Ritkább névnek számít a Rendőrség (Poliţia): ezt csak hárman viselik. Stoplámpa (Semafor) és Patika (Farmacia) néven pedig csak egy-egy gyermek szaladgál Romániában.
A filmsztárok és közéleti szereplők is gyakran megihletik a szülőket: vélhetően Bruce Lee harcművésznek állítottak emléket azok, akik Bruszli-Érzelem (Sentiment-Brusli) nevet adták csemetéjüknek, és talán a hajdani betyárokat övező szimpátia éledt újra azokban a szülőkben, akik a terrorista Bin Ladenről nevezték el gyereküket.
A furcsa utónevekre tavaly két jogász, Paraschiv Petu és Ionel Torja is felfigyelt, akik könyvet is megjelentetett a legszokatlanabb romániai nevekről - ugyancsak a statisztikai évkönyvre alapozva. Az ő gyűjtésükben szerepel a Paracetamol, Termopán, Tarzan, Televízió (Televizor), Áru (Marfă), Dohány (Tutun), Liba (Gaşcă), Fokhagyma (Usturoi), Vihar (Furtună), Rongy (Cârpă) és Q7 utónév.
A meglehetősen bátor újításokat az magyarázza, hogy Romániában nincs hivatalos utónévjegyzék, 1968 óta pedig rendelet kötelezi a polgármesteri hivatalokat arra, hogy azt írják be az anyakönyvbe, amit a szülők bediktálnak.
A fantázia szárnyalásának 2011-ben elvileg véget vetett az új polgári törvénykönyv, amely megtiltotta az anyakönyvvezetőknek, hogy a - szubjektív megítélésük szerint - nevetséges, obszcén, vagy közbotrányt okozó utóneveket bejegyezzék. De a rendelkezésnek vélhetően nem könnyű érvényt szerezni egy, a gyermek születését népes társaságban ünneplő apukával szemben, és arra sem alkalmas, hogy az Izaurák, Ronaldók, Putyinok, és Elviszek számát csökkentse.
Mint arról korábban beszámoltunk gyakran a háromszékiek is szappanoperahősökről és tévéműsorokról nevezik el csemetéiket, az idegen hangzású nevek a rendszerváltás után jöttek divatba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!