Folytatódik a vita a kerettantervről

A készülő kerettantervvel kapcsolatos újabb vitát az váltotta ki, hogy a Román Akadémia a latinórák kiiktatása, illetve a román- és történelemórák csökkenése miatti aggodalmának adott hangot.

A tudományos testület – mint arról beszámoltunk – az Adrian Curaj oktatási miniszternek címzett beadványában azt kérte a szaktárcától, elemezze újra a tervezeteket. Mint az akadémikusok rámutattak, nyugtalansággal tölti el őket, hogy a korábban közvitára bocsátott kerettanterv három változata az említett tárgyak óraszámának drasztikus csökkentését írja elő. Kifejtik, hogy ezek a tárgyak az általános műveltség alapját képezik, és fontos szerepet játszanak a nemzeti és európai identitás kialakításában. Rámutatnak arra is, hogy a latin- és történelemórán tanultak összefüggenek az állampolgári és demokratikus eszmékkel, szellemiséggel, az emberiség értékeinek a megértésével.

Kontraproduktív hozzáállás?

Andrei Curaj oktatási tárcavezető az akadémikusok beadványára reagálva kontraproduktívnak nevezte, hogy a kerettantervről szóló vitát kizárólag mennyiségi szempontok – az óraszám – határozzák meg. „Stabilitásra van szükség az olyan alapterületeken, mint a nemzet történelme, de újításra és új technológiák bevezetésére is szükség van az oktatásban. A csupán mennyiségi aspektusokra összpontosító közvita kontraproduktív” – fogalmazott a tárcavezető.

Elmondta, a szaktárca február végét tűzte ki határidőként a kerettantervnek az elfogadására, és miniszteri rendeletben jeleníti meg azt. Az 5–8. osztályosoknak szóló kerettanterv kidolgozása folyamatban van, de eddig egyetlen döntés sem született, az illetékesek egyelőre a legjobb megoldások megtalálására összpontosítanak, tette hozzá.

Magyari: felemás az Akadémia hozzáállása

„Az új kerettanterv nem segít azon a sok évtizedes problémán, hogy a diákok túlterheltek, és zsúfolt az órarendjük. Nekünk azért kell dolgoznunk, olyan oktatási stratégiát kell kidolgoznunk, hogy ez a helyzet megoldódjék” – jelentette ki a Román Akadémia felvetése kapcsán Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási alelnöke. Úgy vélte, a tudományos testület állásfoglalása a kerettanterv társadalmi vitája kapcsán felemás. Szerinte az nem volna önmagában rossz, hogy megszólal e kérdésben, és az sem, hogy a műveltségi tárgyakat félti, de „19. század eleji hangulatot áraszt”, hogy kizárólag nemzeti jellegűnek tekintett tárgyakat akar magas óraszámon tartani: a történelmet, a román nyelv és irodalmat, illetve a Romániában nemzeti tárgynak számító latin nyelvet.

A szakpolitikus elismerte, hogy a latin évszázadokig a műveltség és a tudomány, sőt a politikum nyelve volt, és ismerete hasznos lehet, azonban úgy vélte, ennek inkább a választható tárgyak között a helye. ,,Úgy nem lehet csökkenteni a tanuló jelenlegi terheltségét, hogy semmiről sem mondunk le a régi kerettantervből, sőt leghamarabb arról mondunk le, ami több pénzbe kerül” – jelentette ki.

„A módszerrel van a baj”

Novák Zoltán marosvásárhelyi történész, a Román Akadémia, valamint a Gheorghe Şincai-kutatóintézet munkatársa úgy véli, nem a tananyag mennyiségével van a gond, hanem az oktatás módszerével. „Ha továbbra is ezzel a narratív módszerrel tanítják a történelmet, akkor az szinte hasztalan” – mondta a történész, aki szerint gyerekbarát módszerrel kellene megszerettetni az egyébként fontos tárgyat.

Kálmán Attila, a Bolyai Farkas Gimnázium történelemtanára ellenben úgy véli, nemhogy csökkenteni, inkább emelni kellene a történelem tanórák számát. Rámutatott, az 5–8. osztályosok heti két órában tanulnak történelmet, és ha reál szakon folytatják tanulmányaikat, csak egy történelemórájuk lesz hetente, ami túlságosan kevés, ezért meg kellene emelni az órák számát.
A latin nyelv oktatása kapcsán is megoszlanak a vélemények.

Novák Zoltán úgy véli, fölösleges ezzel kínozni a gyerekeket, az egyetemes kultúra megtalálható az irodalomban, a képzőművészetben, zenében, nem kell ahhoz latinul tudni. Henter György vártemplomi református lelkész szerint annak, aki a kutatásban dolgozik, vagy irodalomtörténettel foglalkozik, fontos lehet a latin, egyébként nem. Az orvostudományban, a gyógyszerészetben, a növénytanban valóban fontos a latintudás, véli Pokorny László gyógyszerész, biológus.

Az egyetemi tanár nem találja helyénvalónak, hogy ki akarják iktatni a latin nyelv oktatását az 5–8. osztályos tananyagból. „A latin nyelv logikus grammatikai rendszere gondolkodásformáló” – mutatott rá a tudós, aki szerint a latin feliratok megértése, a szállóigék ismerete az általános műveltség részét képezi.