
Fotó: A szerző felvétele
„Ez a nap mifelénk a jégverés ünnepe, vagy úgy is hívják, hogy fogadalmi nap. Ekkor nem szabad dolgozni. Június 24-én nem dolgoztak apáink sem, nagyapáink sem, őseink sem” – magyarázza a népi hagyományt Dávid Pali bácsi. „És ezt végtelenül komolyan vesszük!” – toldja meg falutársa mondandóját Rózsa Pista bá, hozzáfűzve, hogy ha valaki ezen a napon meg meri szegni az ősök fogadalmát, Isten jégesővel bünteti az egész lakosságot. A magyarok szokását a néhány székelyszállási roma család is tiszteletben tartja. „Én már biztos nem dolgozok!” – jelenti ki kérdésünkre Rafi Lukrécia. Viccből azt is megkérdezzük a rokolyás szoknyát viselő asszonytól, hogy hetente hányszor ünneplik a fogadalmat, de Rózsa István és Dávid Pál a segítségére siet: „Nincs gond velük, dolgos emberek az itteni romák. De az ünnep, az ünnep!”
A két eldugott katolikus település papja, Bene Gábor plébános és a vidékről Sopronba elszármazott, de itthon vakációzó fiatal kollégája, Kálmán Imre a tegnap közös ünnepi misét tartott Véckén és Szálláson. Amint a nyugdíjas pap lapunknak meséli, nem csak a falubeli gazdák veszik komolyan a fogadalmi napot, hanem az egyház is alkalmazkodott hozzá.
„Én már több mint harminc éve szolgálok itt a völgyben, és most is emlékszem, hogy jó húsz esztendővel ezelőtt, amikor többen is megszegték őseik fogadalmát, és templomozás meg pihenés helyett a munkát választották, jégeső verte el Véckét. De olyan, hogy másnap is lapátoltam a papi lak verandájáról a jeget!” – idézi fel a történteket Bene atya.
A lelkész is komolyan veszi
A plébános, aki egyáltalán nem tartja magát babonás embernek, arra is emlékszik, hogy a jégeső mindössze falutáblától falutábláig tartott. „Szinte hihetetlen, de most is előttem van, hogy a táblán innen mindent jég takart és pusztított, azon túl meg száraz, poros maradt az út” – meséli borzonkodva a lelkész. „Ez ’79-ben történt, tisztelendő úr” – pontosít egyik idős híve, Birtalan Vilma néni, aki siet hozzáfűzni, hogy ő soha nem dolgozott Szent János napján. Komoly hozzáállása egyáltalán nem megmosolyogtató. Az atya nemcsak a jégesőre emlékszik, de arra is, hogy a termés tönkretétele után szinte háború tört ki a faluban. „Majdnem elszabadultak az indulatok amiatt, hogy egyesek, megszegve az ősök fogadalmát, dolgoztak azon a napon, a többség meg őket hibáztatta a természeti csapásért!” – komolyodik el az arca a papnak. Bene Gábor úgy tudja, a fogadalmi nap valami helyi jellegzetesség, amit a két falun kívül csak a környék másik két településén, Szentdemeteren és Bordoson tartanak. „Sokfelé jártam, de nem hallottam, hogy máshol is létezne ilyesmi. Én is csak annyit tudok róla, mint a Vécke-patak menti falvak lakói: valamikor, ezen a június 24-i napon óriási jégeső pusztított itt, ezért az ősök megfogadták, hogy ezen a napon nem dolgoznak, hanem templomba mennek” – mondja. Bene Gábornak nincs is panasza a falubeliekre, hisz ilyenkor mindenki, aki jár-kel, ott van a padsorokban. A község elöljárói közül is, aki teheti, meghallgatja a szentmisét, azonban a szabadnap hivatalossá nyilvánítása még várat magára. „Sajnos a kommunizmus annyira elhalványította az évfordulót, hogy azok, akik állami munkahelyeken dolgoznak, nem tehetik meg, hogy ne menjenek be a munkahelyükre” – sajnálkozik Fekete Pál, Székelyvécke frissen megválasztott polgármestere.
Vilma néni nagymamája megjárta
A botjára támaszkodó Birtalan Vilma, mint mondja, ha makkegészséges lenne, akkor sem dolgozna Szent János napján. A 76 éves öregasszony nagymamájától tudja, hogy mi történt, amikor az fiatalkorában megszegte a fogadalmat. „A fogadalmi napon nagyanyám csak font és font, nem akarta abbahagyni, pedig az anyósa többször is rászólt. Hosszú fehér ruhája lelógott a földre, odajött a kedvenc báránya, és rátelepedett. Míg nagyanyám font, a bárányka úgy elaludt, hogy többé soha nem kelt fel. Azóta a mi családunkban senki nem dolgozik ezen a napon!” – mondja Vilma néni, aki szerint ha mindenki tartaná a fogadalmat, nem sújtaná kár Székelyvéckét. Az öreg tornácon álldogáló asszony egy másik történetet is mesél, amit már az édesanyjától hallott. Szintén a fogadalom megszegéséhez kötődik az az eset, amikor olyan jégeső és vihar pusztított Véckén, hogy a parókia kútja mellett felállított kast az útra repítette. A tegnap Velencei Tibor sem dolgozott. Azelőtt egy nappal még erdei földet gyűjtött a virágoknak, de a fogadalmi napot ő is pihenésre és templomozásra szánta. „Ez a mi legfontosabb szabadnapunk, amikor bármi történhet, de mi nem dolgozunk” – szögezi le határozott hangnemben.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.