Fotó: Dzc.ro
Tetemes pénzbírságot kell fizetnie a zilahi sürgősségi kórháznak egy jogerős bírósági ítélet szerint, miután több páciens is pert indított erkölcsi kártérítést követelve az egészségügyi intézménytől.
2018. február 09., 18:592018. február 09., 18:59
Több százezer euró erkölcsi kártérítés kifizetésére ítélte a Kolozs megyei ítélőtábla a zilahi sürgősségi kórházat több, az egészségügyi intézményt beperlő nő ügyében. A bíróság jogerős, a büntetőtörvénykönyv számos cikkelyére hivatkozó ítélete szerint az egészségügyi intézménynek összesen 72 ezer lejes bírságot kell fizetnie testi sértés elkövetéséért.
ki kell tennie az egészségügyi intézmény hirdetőfalára és két hónapig ott tartania. A február 6-án kihirdetett – a Dzc.ro hírportál által ismertetett – bírósági határozat ugyanakkor a büntetőtörvénykönyv újabb cikkelyeire hivatkozva további erkölcsi kártérítést is megállapít az áldozatok javára, közülük három fejenként 45 ezer euróban, míg a negyedik 55 ezer euróban és 895 lejben részesül.
Négyen közülük beperelték a kórházat anyagi és erkölcsi kártérítést követelve, amit első fokon, hasonló összegben jóvá is hagyott a zilahi bíróság. Az alapfokú ítélet szerint a 72 ezer lejes bírság kifizetése mellett az egészségügyi intézménynek összesen 210 ezer euró erkölcsi kártérítést is kell fizetni, és a perköltségeket is állnia kell, azaz több mint egymillió lej kifizetésére kötelezik. A most hozott másodfokú ítélet többnyire megerősítette az elsőfokú döntést.
Többek között megszegte a tisztaságra és fertőtlenítésre, a kórházi hulladék gyűjtésére és szállítására vonatkozó előírásokat. Az említett intézkedések elmaradása vezetett oda, hogy az áldozatok megfertőződtek az agyhártyagyulladást okozó Pseudomonas aeruginosa vírussal és ezáltal életveszélybe kerültek. A fertőzés miatt valamennyi áldozat 40 és 55 nap közötti kórházi ellátásra szorult, írta a helyi sajtóra hivatkozva a hírportál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!