Fiatalos, nemes összefogás az erdélyi kastélyok megmentéséért és megismertetéséért

Ugron Győző a Krónikának hangsúlyozta, történetükből kihagyhatatlan a Castellum Alapítvány, hiszen ott ismerték meg igazán azokat az értékeket, amelyeket a történelmi családok képviselnek, illetve amelyek nyomán elindultak, és amelyek meghatározzák az egyesületük munkáját.

A civil, ifjúsági szervezetekről, azok működéséről is ott tanulták meg, sajátították el a legfontosabb ismereteket. „Úgy láttuk, hogy az ifjúsági munka, az ifjúsági vonal jobban működne, hogyha külön szervezetbe vinnénk, és így alakult meg az AntePortum, amely az erdélyi nemesi családok fiataljait tömörítő szervezet” – idézte fel.

Hatékonyabb a különutas munka

Az alapítás vagy mondhatni különválás kapcsán Ugron Győző leszögezte, nem az indokolta az új szervezet létrejöttét, hogy a Castellumon belül nem kaptak elég szabadságot és a lehetőséget, hanem inkább adminisztratív, jogi okai voltak: a Castellumon belül csak egy ifjúsági bizottság létezett saját jogi személyiség nélkül, így néha akadályokba ütköztek elképzeléseik megvalósításakor.

és hogy a fiatalok hatékonyabbak tudnának lenni egy saját jogi személyiséggel rendelkező szervezet keretein belül. Ugron Győző kiemelte, hogy az alapokért nagyon hálásak az erdélyi nemesi családokat összefogó szervezetnek, illetve annak elnökének, Haller Bélának, akire mentorként tekintenek, és akitől nagyon sokat tanultak, rengeteg, a jövőben hasznosítható ismeretet szereztek.

Az egyesületet a járvány kitörése előtt alig néhány hónappal jegyezték be, így még nincs sok tagja, de az önkénteseik, együttműködők száma az alapítás óta folyamatosan nő – ma már közel húsz erdélyi és magyarországi fiatal vesz részt intenzíven a szervezet munkájában. Vannak külföldi támogatóik is, Nyugat-Európába kiköltözött családok gyermekei is igyekeznek segíteni őket.

hiszen a visszaszolgáltatások korában ez nagyon aktuális, sok épület állapota, helyzete siralmas. Ugron Győző itt megjegyezte, hogy a visszaszolgáltatások kérdésköre nagyon komplex, hiszen általában nem „csak” épületekről, kastélyokról van szó, hanem földekről, erdőkről is.

„Úgy tartja egy régi mondás, hogy egy négyzetméter kastély fenntartásához egy négyzetméter erdő szükséges” – idézte fel. A gyakorlatban az épületek mellé a legtöbb esetben vajmi kevés erdőt, földet kapnak, kaptak vissza az örökösök, pedig ezek segíthetnének a műemlékek fenntartásában.

Az egyesület ilyen téren is igyekszik ötleteket adni, terveket kidolgozni, ily módon a fenntartásban is segítik az örökösöket, ha igény van rá. Az épületek, kastélyok hasznosításához hozzátartozik azok népszerűsítése is: olyan projektjeik is vannak, amellyel a nagyközönség figyelmét hívják fel ezekre.

Nem működik a nyugati példa az állam hozzáállása miatt

Ugron Győző beszámolója szerint az egyesület tagjai, alapítói részt vettek több külföldi, például belgiumi, spanyolországi tanulmányúton, képzésen: igyekeztek, igyekeznek szaktudásukat folyamatosan bővíteni, illetve átadni ismereteiket a hazai kastélytulajdonosoknak.

Ugyanitt azt is megjegyezte, hogy sok esetben a nyugati példa, minta szép és jó, az adott körülmények között működőképes, ám nálunk nem megvalósítható, nem gyakorlatba ültethető – legtöbbször az állam hozzájárulása, segítsége hiányzik hozzá.

Kiemelte a kutyfalvi Degenfeld-kastélyt, melyet gyakorlatilag ők menedzselnek és hasznosítanak. Egy másik civil szervezettel közösen sokat segítenek a marosvécsi Kemény-kastély működtetésében is, itt rendezvények, események szervesében vesznek részt, projektmenedzsmenttel foglalkoznak.

Részt vettek a kastély bejáratához nemrég visszaállított kőoroszlánok újrafaragtatásában, elhelyezésében is. A miklósvári Kálnoky-kastélyban 2020-ban megszervezték az első erdélyi álarcos bált, ami azért számít újdonságnak, mert bár az erdélyi nemesség körében bevett szokás volt bálozni, de téli álarcos bált még nem szerveztek.

Az egyesület alapítója hangsúlyozta, hogy bárki, akinek segítségre van szüksége, megkeresheti őket, felveheti velük a kapcsolatot akár a Facebook-oldalukon keresztül, akár e-mailben. jelezte, hogy bár nem léteznek régóta, már nagy ismeretségnek örvendenek nemesi körökben, sokan tudják, hogy hozzájuk lehet fordulni.

Hamarosan szeretnének saját honlapot elindítani, ahol bemutatják majd a víziójukat, missziójukat, illetve a projektjeiket, és a segítségnyújtásnak is külön menüpontot szentelnek majd. Bármiben szívesen segítenek az ötleteléstől, a pályázatíráson át a kivitelezésig, elszámolásig, igyekeznek „komplex szolgáltatásokat” biztosítani.

de ezt kivételesen nem egyenként, kastélyról kastélyra szeretnék, hanem igyekeznek összehangolni a munkát, együttműködést megvalósítani a műemlék épületek tulajdonosai, működtetői között. Ugron Győző szerint nagyon ritka, hogy egy térségen, tájegységen belül a különböző kastélyok között ilyen kapcsolat legyen, éppen ezért szeretnék ezt a hiányt pótolni.

Elsősorban földrajzi elhelyezkedés mentén, alapján szeretnék összekapcsolni a kastélyokat, első lépésben egy-két napos túraútvonalak formájában. Egyelőre három ilyen útvonal van tervben: egy Maros menti, egy székelyföldi, konkrétabban háromszéki kastély- és kúriatúra, és egy dél-erdélyi kastélytúra.

Létre fognak hozni egy, az útvonalakat népszerűsítő internetes oldalt is, ahol minden szükséges információt meg lehet majd találni: a kastély történelmi és művészettörténeti leírását, technikai részleteket, szállás- és étkezési lehetőségeket a közelben.

A honlapot legalább három nyelven, azaz magyarul, románul és angolul szeretnék elindítani, de a jövőbeli tervek közt szerepel a német és a francia változat megvalósítása is, ha lesz rá anyagi keretük. A német nyelvet kiemelten fontosnak tartják, hiszen sok erdélyi szász gyökerekkel rendelkező német tér „haza” ősei földjére kirándulni, túrázni.

Az útvonalakat szeretnék offline formában is elérhetővé tenni, azaz könyv formájában is kiadni – remélik, ez is segíthet abban, hogy az emberek összekössék a látnivalókat, hogy ne csak egy kastély meglátogatását tűzzék ki célul, hanem gondolkodjanak kicsit tágabban, lássák az összefüggéseket.

Azt kell mondanom, hogy határozottan fel tudjuk kelteni a nemesi fiatalok érdeklődését a származásuk iránt” – jelentette ki az alapító. Bár Ugron Győző hangsúlyozta, hogy természetesen azelőtt is voltak olyan fiatalok, akiket érdekelt a téma, az értékek képviselete, megőrzése, mindenképp pozitív tapasztalat, hogy az egyesületük milyen sok embert tudott megszólítani, hogy sokan ma már az önkénteseik, és velük együtt tesznek nemcsak a nemesi értékek, hanem az erdélyi műemlékek megőrzéséért, megismertetéséért, népszerűsítéséért is.