Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke, a vándorkiállítás főszervezője Marosvásárhelyen
Fotó: Facebook/Patrióták
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hősének, Wittner Máriának az életútját bemutató kiállítással és egy frissen kiadott életrajzi kötettel tiszteleg a budapesti Patrióták Egyesület a 2022 őszén elhunyt forradalmár előtt. A vándorkiállításként Marosvásárhelyre érkezett tárlat tavasztól Erdély számos településén megtekinthető lesz. Az esemény főszervezőjével, Hetzmann Róberttel, a Patrióták elnökével az Erdélyben is jól ismert Wittner Mária (1937-2022) életútját jártuk körül.
2024. november 04., 18:292024. november 04., 18:29
2024. november 04., 19:422024. november 04., 19:42
– A 2014-ben Budapesten megalakult, fiatalokból álló Patrióták kulturális-közéleti egyesület szoros kapcsolatot ápolt 1956 hősével, Wittner Máriával. Hogyan alakult az együttműködésük?
– Wittner Mária köré a kétezres években igazi kultusz szövődött: járta az országot, előadásokat, rendhagyó történelemórákat tartott. Egy budapesti előadásán találkoztam vele először, jóval a Patrióták 2014-es megalakítása előtt. Egyesületünk később rendszeresen meghívta előadásokat tartani.
Bennünket két korosztály választott el tőle, hiszen Wittner Mária nagyszüleink nemzedékéhez tartozott, akit példaképnek tekintettünk. Ő jelentette számunkra a két lábon járó, élő történelmet. A feléje irányuló tisztelet idővel személyes kapcsolattá erősödött, ezért úgy éreztük, hogy halála után a mi felelősségünk is, hogy életművét ne engedjük feledésbe merülni.
Elhunyt 85 éves korában Wittner Mária '56-os szabadságharcos, a Fidesz volt országgyűlési képviselője – tudatta a család az MTI-vel szerdán.
– A Patrióták már életében kiállítást szervezett Wittner Máriáról 2020-ban. Hogyan fogadta ezt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ismert hőse?
– A haza ifjú hősei címmel 2020-ban megszervezett kiállítás tíz huszadik századi magyar hős fiatal életútját mutatta be. Az az igazság, hogy amikor felkértük a kiállítás fővédnökének, nem mondtuk el, hogy az egyik bemutatott hős éppen ő lesz. Ez volt számára az igazi meglepetés. Mindig számíthattunk rá olyan emberként, aki kapcsolati tőkéjét hajlandó volt megosztani és megmozgatni a jó ügy érdekében. Élete végéig a nemzeti ügyek, és a jó szándékú kezdeményezések önzetlen támogatója maradt.
A kiállítás a korba ágyazott életrajzi történet: közel húsz pannón mutatja be számos fotóval a forradalmár életútját.
A Wittner Mária-emlékkiállítás Marosvásárhelyen
Fotó: Facebook/Patrióták
– Wittner Máriának megrázóan nehéz élete volt. Mennyire ismeri ezt az utókor?
– A vándorkiállítás, és a róla készült, alaposan dokumentált könyv is azt a célt szolgálja, hogy minél szélesebb körben tárjuk a közvélemény elé életútját, amely úgy kezdődött, hogy félárvaként jött világra, az édesanyja eltaszította magától. A karmelita apácák között nevelkedett, akik a szerető családi közeget pótolták számára, ez egész életére meghatározó élmény maradt. Amikor 1950-ben a szerzetes rendet a kommunisták feloszlatták, lelenc gyerekként állami gondozásba került, és innentől fogva nagyon hányatott sors várt rá a Rákosi-rendszerben. Belesodródott az 1956-os eseményekbe, és a barikádokon harcostársai lettek az igazi családja.
– A ritka kivételek közé sorolva másodfokon a bíróság életfogytiglanra változtatta halálbüntetését. Milyen volt az élete a rendszerváltásig?
– Ha egy szóban kellene erre válaszoljak, akkor azt mondanám: borzalmas. 217 napot töltött siralomházban, amikor nem lehetett tudni, hogy sok más társához hasonlóan felakasztják-e, vagy élve megússza. Összesen 13 évet ült börtönben. Miután 1956. november 4-én súlyosan megsebesült, és kórházi ápolásra szorult, első körben a hatalom szabadon engedte. Az első hullámmal ő is külföldre távozott, de mivel az első házasságából származó gyerekét nem tudta magával vinni, hazatért. Ebben az is szerepet játszott, hogy a Kádár-rendszer teljes amnesztiát ígért a forradalomban résztevők számára, ami sok, Nyugatra távozó embert megtévesztett, akik végül hazatértek. Sokukat éppen a határátkelőknél vették őrizetbe. Wittner Mária ezt megúszta, azonban 1957 nyarára az elvtársak kimunkálták a részletes megtorlási koncepciót.
A többség ekkor már nem volt elérhető – sokan Nyugat-Európába menekültek, vagy meghaltak –, így a rendszer azokon töltötte ki bosszúját, akik Magyarországon maradtak. Amnesztia nyomán 1970-ben szabadult. A rendszerváltásig a társadalomból kitaszítottak életét élte. Köztörvényesként ítélték el, mint az 1956-osok túlnyomó többségét többrendbeli gyilkosságért, rablásért és fosztogatásért. Gyakorlatilag nem találhatott normális munkahelyet, takarítónőként alkalmi munkákból élt. Wittner Mária később leírta, hogy szabadulása után mennyire megváltozott magyar világ fogadta. A Kádár-rendszer teljesen megváltoztatta a magyar társadalmat, kiforgatta ősi értékeiből. Elérte azt, amit a Rákosi-rendszernek nem sikerült megtenni.
Wittner Mária a magyar Országgyűlésben 2017-ben
Fotó: MTI/Kovács Attila
– A rendszerváltást követően hogyan került a figyelem középpontjába?
– Nagy Imre 1989-es újratemetése hozta el számára a fordulópontot. Megfogalmazta magában, hogy itt az ideje bajtársai újratemetésének is. Tudta, hogy közülük egyeseknek nincs leszármazottja, ezért az ő feladata, hogy emlékükről gondoskodjon. Megkereste a Magyar Politikai Foglyok Szövetségét, és annyira meggyőzően és határozottan képviselte a közös értékrendet, hogy az 1989. október 23-ai első szabad megemlékezésen őt és Fónay Jenőt bízták meg, hogy beszédet mondjon a Kossuth téren összegyűlt százezres tömegnek.
Az Antal-kormány idején elsőként hívta fel a közvélemény figyelmét arra, hogy milyen szörnyű körülmények között élnek 1956 hősei. Jó részük hajléktalan volt, a társadalom peremére szorították őket, szinte mindenki siralmas körülmények között tengette életét.
– Wittner Mária mennyire volt elégedett az 1956-os forradalom rendszerváltás utáni megítélésével?
– Gyakorlatilag semennyire! Ő az új alaptörvény elfogadását tekintette a rendszerváltás pillanatának, számára ez adta az erkölcsi elégtételt. Országgyűlési mandátumát az 1956-os hős, a koncepciós per nyomán kivégzett medikus hallgatónak, Tóth Ilonának köszönheti, akit az immár ,,független” magyar bíróság a rendszerváltás után sem akart felmenteni. Wittner Mária ezt annyira elkeserítőnek és botrányosnak tartotta, hogy elhatározta, további életét a kivégzett fiatal lány felmentésének szenteli.
Beszéde olyan mértékben rengette meg a magyar nyilvánosságot, hogy az 1956-ról alkotott társadalmi vita új fejezetet nyitott, új alaphangot kapott. Noha soha nem volt párttag, és a Fideszbe sem iratkozott be, Orbán Viktor felkérte, hogy a Fidesz listáján kerüljön be 2006-ban a magyar Országgyűlésbe. Az ő érdeme, hogy megakadályozta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által kezdeményezett együtt ünneplés ötletét a forradalom 50 éves évfordulóján a baloldallal. Kemény, antikommunista kiállása miatt már életében kultusz épült köréje.
A forradalmárról szóló életrajzi kötet borítója
– Hogyan jellemezné rendszerváltás utáni szerepvállalását olyan körülmények között, amikor a baloldal részéről sok kritikát, elutasítást kapott?
– Életműve legfontosabb eredményének azt tartom, hogy ő tette a legtöbbet azért, hogy 1956-ot ne fordíthassák ki valódi céljaiból. A kommunista utódpárt erői azt akarták, hogy a különböző színtereken – politikában, tudományban és kultúrában egyaránt – kisajátítsák 1956 valódi céljait, illetve megpróbálták elmosni annak értelmét. Wittner Mária tökéletes megalkuvás nélkül rámutatott ennek fonákságára: ő érte el, hogy nem csak a győztesek írhatnak történelmet. Számunkra ez a legnagyobb teljesítménye.
Könyv a forradalom hőséről
A Marosvásárhelyen bemutatott ,,A zászlót vinni kell” című, a Wittner Mária 1956-os tevékenységét és rendszerváltás utáni közéleti szerepvállalását leíró kötet szerkesztője, az 1956-os eseményeket kutató Hajagos Csaba történész a Krónikának elmondta, hogy ez a legrészletesebb kötet, ami 1956 hőséről eddig megjelent. A kötet a Budapesten idén megtartott emlékkonferencia előadásaira támaszkodva nyújt hiteles leírást az 1937. június 9-én született, és 2022. szeptember 14-én elhunyt Wittner Mária életútjáról.
,,Olyan könyvet állítottunk össze a gazdag forrásanyagból, és korabeli fotókból, amely primer hivatkozási alapul szolgál a Wittner Máriát érintő tudományos tevékenységekhez. Jómagam történészként az 1956-os tevékenységével foglalkozom, azt tárom részletesen az olvasók elé” – nyilatkozta portálunknak a Kecskeméten élő történész.
Wittner Mária 1956-os szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek, kiállítást is megnyitottak Marosvásárhelyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!