Hirdetés

Wittner Mária szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek Marosvásárhelyen

A marosvásárhelyi Kultúrpalota előcsarnokában szombaton megnyitották az '56-os szabadságharcosnak szentelt vándorkiállítást •  Fotó: Soós Zoltán/Facebook

A marosvásárhelyi Kultúrpalota előcsarnokában szombaton megnyitották az '56-os szabadságharcosnak szentelt vándorkiállítást

Fotó: Soós Zoltán/Facebook

Wittner Mária 1956-os szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek, kiállítást is megnyitottak Marosvásárhelyen.

Krónika

2024. október 26., 14:542024. október 26., 14:54

2024. október 26., 15:022024. október 26., 15:02

Wittner Mária a magyar jellem nagyasszonya volt, aki soha nem első, hanem mindig önmaga akart lenni, soha nem önmagáért, hanem az Istenben és hazában hívő magyar társaiért – hangoztatta Kövér László szombaton Marosvásárhelyen, az '56-os szabadságharcos előtt tisztelgő megemlékezésen.

Amint az MTI írta, a házelnök kifejtette:

Hirdetés

Erdély egykori nagyasszonyai – akik erkölcsi tekintélyükkel és példamutatásukkal vívták ki ezt a címet – többnyire fejedelmek feleségei voltak, a budapesti születésű, árvaházban nevelkedett Wittner Mária azonban csak nyomort

és kiszolgáltatottságot kapott a kommunizmus által rabul ejtett hazájától, mégis, 1956-ban szívét és lelkét adta hazája szabadságáért. Kövér László kiemelte: az '56-os magyar hősöket a szabadságvágy éltette és késztette kitartásra, akkor is, amikor 1956. november 4-én a Szovjetunió több harckocsival támadt Magyarországra, mint 1939-ben Hitler Lengyelországra.

„1956-ban a nagyhatalmi keleti politika ledöfte a magyar szabadságot, a nagyhatalmi nyugati politika hagyta elvérezni, a nagyvilág pedig szánakozva és tehetetlenül szemlélte a magyarság haláltusáját. Az 1956-ban történtek után a világon többé soha senkinek sincs semmiféle joga erkölcsi és politikai leckéket adni Magyarországnak a háborúról és a békéről!” – mutatott rá a házelnök. Felidézte: a barikádokon harcoló és megsebesülő

Wittner Máriát 1958-ban halálra ítélték, kétszáz napon át várta a siralomházban a halált, végül nincstelenként, és kitaszítottként, de túlélte a kommunizmust.

Nem született szabadságharcosnak, szabadságharcossá a kommunisták tették. És nem készült politikusnak sem, a rendszerváltoztatás igazságtalanságai tették őt azzá – állapította meg Kövér László.

•  Fotó: Soós Zoltán/Facebook Galéria

Fotó: Soós Zoltán/Facebook

„A 2006-os parlamenti választások második fordulója előtt a könnyeivel küzdve mondta, hogy ha nem sikerül fordítanunk, a kommunisták fogják ünnepelni a forradalom 50. évfordulóját. Azután, amikor eljött az októberi kerek évforduló, és vágtázó lovasrendőrök rontottak tisztességben megőszült nyugdíjasokra, gumilövedékekkel vadásztak családokra, és vertek meg bestiálisan a megemlékezésen részt sem vevő járókelőket, meg kellett tudnunk, mit is jelent, amikor a kommunisták ünneplik 56-ot” – idézte fel a házelnök. Beszédében Kövér László az 1956-os magyar szabadságharccal szolidaritást vállaló, szervezkedni próbáló

erdélyi mártírokról, meghurcoltakról is megemlékezett, akik szintén áldozatukkal bizonyították, milyen „nagy dolog a szabadság azoknak, akik azt nem örökségként kapták”.

„Ha küzdeni kellett a nemzetért, ha ki kellett állni '56 igazságáért, akkor a törékeny, kedves és halkszavú Mária elsöprő erővel tudott harcolni. Haláláig ott volt mindenhol, ahol tehetett valamit a nemzet összetartozásáért és a kommunizmus hazugsága ellen. A Gondviselés nagy ajándéka, hogy nemzedékünk találkozhatott vele, együtt dolgozhattunk és tanulhattunk tőle” – hangsúlyozta a megemlékezésen az Országgyűlés elnöke.

A marosvásárhelyi Kultúrpalota előcsarnokában szombaton megnyitották az '56-os szabadságharcosnak szentelt vándorkiállítást,

a szervező Patrióták egyesület pedig bemutatta a Wittner Mária előtt tisztelgő „A zászlót vinni kell” című, frissen kiadott emlékkötetet.

A két éve elhunyt '56-os szabadságharcos, a Fidesz volt országgyűlési képviselője emlékét idéző utazó tárlat október 31-ig tekinthető meg Marosvásárhelyen.

korábban írtuk

„Isten időzítése, hogy itt vagyok” – Gyurkócza Aranka börtönlelkészt a hite segítette át az 1956-ot követő meghurcoltatásokon
„Isten időzítése, hogy itt vagyok” – Gyurkócza Aranka börtönlelkészt a hite segítette át az 1956-ot követő meghurcoltatásokon

Bár nem vett részt semmilyen szervezkedésben, a forradalom leverését követő kirakatperek során hamis tanúzásra akarták kényszeríteni, és mert nem vallott diáktársai ellen, negyedéven kicsapták a teológiáról. Ami ezután következett, maga volt a borzalom.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 25., szombat

Az oktatás a közösség önértelmezése is. Fennállása 35. évfordulóját ünnepelte az RMPSZ

Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.

Az oktatás a közösség önértelmezése is. Fennállása 35. évfordulóját ünnepelte az RMPSZ
Hirdetés
2026. április 25., szombat

Még egy ideig megcsodálható Kalotaszeg egyik jelképe, a riszegvirág

A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.

Még egy ideig megcsodálható Kalotaszeg egyik jelképe, a riszegvirág
2026. április 24., péntek

Vasúti munkálatokat végeznek a Székelyföldön, egy szakaszon szeptember közepéig nem fognak közlekedni a vonatok

A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.

Vasúti munkálatokat végeznek a Székelyföldön, egy szakaszon szeptember közepéig nem fognak közlekedni a vonatok
2026. április 24., péntek

Látóhatáron belül a zilahi körgyűrű északi szakasza is

Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.

Látóhatáron belül a zilahi körgyűrű északi szakasza is
Hirdetés
2026. április 24., péntek

Etikai vétség miatt marasztalta el a MÚRE a poloskát kaszaboló videót közzétevő székelyföldi újságírót

Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.

Etikai vétség miatt marasztalta el a MÚRE a poloskát kaszaboló videót közzétevő székelyföldi újságírót
2026. április 24., péntek

Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a 33. Szent György Napokon

Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.

Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a 33. Szent György Napokon
2026. április 24., péntek

Oktatási-nevelési támogatások: Erdélyben enyhén csökkent a kérelmezők száma

Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.

Oktatási-nevelési támogatások: Erdélyben enyhén csökkent a kérelmezők száma
Hirdetés
2026. április 24., péntek

Európai egészségbiztosítási kártya román módra: hónapokat késhet a fontos okmány kézbesítése

Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.

Európai egészségbiztosítási kártya román módra: hónapokat késhet a fontos okmány kézbesítése
2026. április 23., csütörtök

Újjászülethet Beszterce múltja: 20 millió euróból menthetik meg a város ikonikus épületeit

Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.

Újjászülethet Beszterce múltja: 20 millió euróból menthetik meg a város ikonikus épületeit
2026. április 23., csütörtök

A kevesebb néha több: Bodó Barna szerint a projektek súlyához kellene igazítani az anyaországi támogatások rendszerét

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.

A kevesebb néha több: Bodó Barna szerint a projektek súlyához kellene igazítani az anyaországi támogatások rendszerét
Hirdetés
Hirdetés