Ferdít a volt Maros megyei prefektus

A megye korábbi prefektusa szerdán Marosvásárhelyen azzal vádolta meg a magyar államot, hogy az 1941-ben tulajdonképpen „elrabolta\" román tulajdonosuktól a most a magyarok által visszaigényelt javakat, a román állam pedig az 1990 után hozott restitúciós törvényekkel szentesítette a „lopást.\" A politikus mindezt egy 1941-es budapesti minisztériumi rendelettel próbálta igazolni, amely kiterjeszti a magyar állam tulajdonjogát mindazon, a román uralom alól 1940-ben felszabadult Észak-Erdélyben található vagyonelemekre, amelyek addig a román állam, vagy a román állam valamely szervének tulajdonában voltak.

Paşcan úgy próbálta beállítani a helyzetet, mintha az egykori tulajdonosok örökösei, illetve az egyházak ezen az alapon jogtalanul igényelték volna vissza az elkobzott ingatlanokat, holott a dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy nem magántulajdonról, hanem a már akkor is a román állam tulajdonában levő vagyonelemekről van szó, amelyek a román közigazgatás kivonulása után értelemszerűen a magyar állam tulajdonába kerültek. A politikus mindazonáltal úgy véli, a szakértőknek meg kellene vizsgálniuk, hogy a nemzetközi fórumokon megtámadható-e az eddigi visszaszolgáltatási folyamat.

Paşcan egy másik ügyben is kirohanást intézett a kisebbségek ellen. Szerinte ugyanis az országban élő kisebbségeket a parlamentben képviselő 19 szervezet érthetetlen módon kap összesen 83 millió lejes támogatást kulturális, egyházi és szabadidős programokra anélkül, hogy arról el kelljen számolnia. Paşcan az RMDSZ által kapott 18 millió lejre tért ki konkrétan, azt kifogásolva, hogy az összeg háromszor akkora, mint az összes többi parlamenti párt által összesen kapott támogatás. Úgy vélte, az RMDSZ már csak azért sem mondhatja azt, hogy a romániai magyarság képviselője, mert rajta kívül még két magyar párt létezik.

Paşcan ugyanakkor ebben az esetben sem tartotta tiszteletben a tényeket. Való igaz ugyanis, hogy az RMDSZ 18 millió lejes támogatást kap, azt azonban nem parlamenti pártként, hanem kisebbségi szervezetként. A szövetség még 2009-től mondott le a parlamenti pártoknak alanyi jogon járó állami támogatásról a kisebbségi szervezetként kasszírozható összeg megtartása érdekében. A két támogatási forma súlya meglehetősen eltérő volt. Míg a kisebbségi forrásból 2009-ben a magyarságnak 15,18 millió lejt osztottak, az RMDSZ parlamenti pártként kevesebb mint félmillió lejt kapott volna. A pártpénz tehát a kisebbségi támogatásnak alig több mint három százalékát tette ki. Az viszont igaz, hogy a szövetség a megszerzett költségvetési támogatásnak rendszerint csak harmadrészét osztja ki a pályázati rendszeren keresztül, a fennmaradó kétharmad felhasználására soha nem adtak magyarázatot.