Felújítás restaurálás helyett a marosvásárhelyi várban

Noha a vársétány felőli bejáratnál még munkások teszik le a kockaköveket, és több helyen a munkatelep nyoma látszik, sétálók lepték el tegnap délelőtt a várat. Az Iskola másként program keretében folyamatosan érkeztek a kisdiákok, a művészetisek a Vártemplomot próbálták megörökíteni, és volt, aki csak besétált, hogy a gyönyörű napsütésben szemügyre vegye a változásokat.

Fontos volt a katonai istálló megmentése

A felújítás előtt romos állapotban volt az egykori kaszárnya épülete és a katonai istálló, de több helyen a falakon is már látszott az idő vasfoga. A falak és a bástya nem voltak olyan rossz állapotban, hiszen a hatvanas évek végén alaposan felújították, de a katonai épületeket nagyon elhanyagolták. Az uniós pénzalapból végzett többéves felújítás során hét bástya, a falak és a kaszárnya épülete is megszépült.

„A legrosszabb állapotban a katonai istálló volt, ez egyedi, 1802 körül épült barokk istálló, amelyben megvoltak a zsalugáterek, az ajtó, s hál `istennek ezeket sikerült helyreállítani. A kaszárnya épülete is elég sok helyen megrongálódott, beszakadt a mennyezete. Ezt is felújították – mondta Soós Zoltán. – Többé-kevésbé jó a felújítás, két vagy három teremben nem szakszerű, hiszen ott volt a tiszti lakosztály, stukkókkal díszített, sablonfestéses termekről beszélünk, ezeket pedig egyszerűen lemeszelték. Nem végeztek szakszerű restaurálást. Helyre lehet hozni, mert a festékréteg alatt ott van az eredeti festés, igyekszünk majd ezt helyreállítani.”

Nem rendeződött az északi fal helyzete

A bástyák viszonylag jó állapotban voltak, itt kicserélték a cserepeket. Ezek belsejében sok minden nem maradt meg: eredetileg katonai létesítmények voltak, külső díszítéssel nem rendelkeztek. Az egyik bástyában volt egy építési felirat, amit „sikeresen” levéstek, annak folyamatban van a helyreállítása. A legtöbb bástyába villanyt és fűtést vezettek, hogy egész évben használni lehessen ezeket.

Mulasztások történtek az északi falnál, amely a vár sétány felőli oldalán található, ugyanis viszszaépítése eredetileg benne volt a projektben, aztán kikerült onnan. Közép-Európában a romkerteknek nincs hosszú életük, hiszen olyan a klíma, hogy az éves hőmérséklet-különbségek elérhetik a hatvan fokot. Fél évszázad alatt nincs az a fal, amely ne menne tönkre vagy ne károsodna. Ezért csak azok a romkertek működnek, ahol védőtető is kerül a falakra – közölte Soós.

Itt az északi fal esetében ez nem történt meg. Ez az építész döntése volt, valószínűleg úgy gondolta, hogy elegánsabb bemutatni, ha romosan marad meg. Mindenképp kellett volna egyfajta vízálló réteg a téglákra. Így, védőtető nélkül pár évtized múlva ismét rossz állapotba fog kerülni – véli a múzeumigazgató.

Bemutatják a régészeti feltárásokat

Soós Zoltán fontosnak tartja, hogy a felújítás nyomán a régészeti ásatások eredményeit sikerül majd bemutatni, például az egykori kolostorépületeket, a pincét. A kézművesházat és több városi házat feltártak, ezeket részben bemutatják, hasonlóképpen az egykori téglaégető kemencét is. Sok olyan részlet került napvilágra, amely az egykori vár életéről tanúskodik. A szakember hangsúlyozta, hogy jó néhány olyan helyszín van, ahol nem volt feltárás, érdemes lenne például bemutatni egy késő középkori lakóházat is.

„Még számos olyan apró részletről tudunk, amire oda kell figyelni, például a déli falnál is vannak romos bástyamaradványok, amelyek valamiért kimaradtak a projektből. Többször is átiratban hívtuk fel az építész figyelmét, hogy a meglévő műemlékeket helyre kell hozni, ez azonban nem történt meg” – mondta Soós.

Problémás üvegkupola

Megkérdeztük, hogy szakemberként miként vélekedik: illik-e a várba a félgömb alakú üvegkupola, ahol majd a turisztikai információs iroda fog működni, és az alagsorban az illemhely. Soós Zoltán azt válaszolta, az épülettel valószínűleg az volt a tervezői szándék, hogy behozza Marosvásárhelyre a Nyugat-Európából elindult modernizmust.

„Az arányokkal problémák vannak, hiszen míg a Louvre-nál a piramis az épület egyharmadáig ér, itt a várfalnál magasabb az építmény. Kiderül, hogy mennyire fogadják ezt el az emberek. A legnagyobb probléma a használhatósága lesz, hiszen nyáron kibírhatatlan lesz benne dolgozni, az üvegházhatás érvényesül, igaz ugyan, hogy van négy kisebb ventilátor, de nem lesz kapacitása lehűteni az üvegépületet. Itt lesz a turistákat fogadó iroda, az ajándéktárgybolt, minden ide lesz elképzelve. Az biztos, hogy nem túl észszerű és esztétikus” – summázott az igazgató. Mint ahogy nem túl szépek a főtér felőli kapunál felszerelt, fürdőszobai lámpákhoz hasonlító mennyezeti világítótestek sem – állítólag azokat kicserélik.

Kilencvenszázaléknyi pozitívum

„Alapvetően azt kell mondanom, hogy a felújítás kilencven százalékban pozitív töltetű, ami a vár területén történt. A szakemberek kérésére sikerült elérni, hogy csökkentették a töltéseket, hiszen több mint egyméteres hordalék volt a várban főleg a katonai tevékenység miatt. Ezekből sokat kihordtak, félig-meddig visszaállították a vár 17. századi szintjét” – mondta Soós Zoltán, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az uniós pályázat lezárult, azért a munkálatok nem fejeződtek be, és a Vártemplom még szintén felújításra vár.

A múzeum igazgatója megismételte, amit már több fórumon hangoztatott, hogy a legnehezebb feladat az épület tartalommal való megtöltése lesz. A múzeum több mint nyolcezer tárggyal rendelkezik – fegyverektől kezdve bútorokig –, amelyek hasznosíthatók lennének egy várkiállítás során. „Korabeli enteriőröket lehetne bemutatni és jó sztorikat kitalálni, hogyan éltek akkor a késő középkori ferencesek vagy a 17. századi protestáns város lakói, akik megépítették a város falait, s megszerezték a királyi városi rangot. Felmerült mindenféle ötlet, hogy itt lovagi ruhába bújtatott emberek mutatnák be a várat – én akkor is jeleztem, hogy hát a legjobb esetben hajdúk lehettek a városban vagy székely kopjások. Hiszen Vásárhely Marosszék fennhatósága alá tartozott, s királyi városként is ebben a kötelékben vett részt a katonai hadjáratokban” – emlékeztetett a múzeumigazgató.

Soós Zoltán szerint idén nyáron biztos nem lesznek még kiállítások, hiszen a múzeumnak egy év kell, hogy az első kiállításokat beüzemelje, ez komoly kutatómunkát feltételez. A feltárt objektumoknál is hiányoznak a magyarázó szövegek, azt a városnak külön meg kellene rendelni a múzeumtól, mint ahogy a rekonstrukciós rajzokat is, amelyekből kiderül, hogyan működött egy 17. századi kereskedőház Marosvásárhelyen.

Nincs átfogó koncepció a hasznosításra

Szóvá tettük, hogy a vársétány felőli bejáratnál két különböző órarend szerepel. A vár keddtől péntekig 16.30 és 19.30 között, szombaton és vasárnap 10 és 20 óra között látogatható, míg a múzeumban lévő kiállítások keddtől péntekig 9–16 óra, szombat–vasárnap pedig 10–14 óra között tekinthetők meg.

„A múzeum és a templom működését nem korlátozhatják, a Vártemplom felé szabad a bejárás. Meg lehet nézni a múzeum tárlatait, a felújított várat, de a jelenlegi városvezetés részéről egyelőre nincs koncepció az egész épületegyüttes hasznosítására, s ha a múzeumot nem vonják be, akkor nem is lesz sok látnivaló” – vélekedett Soós Zoltán.